Tegnap a belgrádi Hyatt Regency szállóban térségünkben első ízben szerveztek tanácskozást a Public-Private Partnership (PPP), magyarán közösségi-magán együttműködésről, melyen a hazai energetikai, egészségügyi, oktatási, gazdasági, idegenforgalmi minisztériumok államtitkárai a hazánkban tevékenykedő külföldi cégek, a szlovén és horvát állam képviselői, Nagy-Britannia belgrádi nagykövete és görög üzletemberek is részt vettek.
Stephen Wordsworth, Nagy-Britannia belgrádi nagykövete szerint hazájában fejlesztették ki a közösségi-magán együttműködés alapjait, melynek lényege, hogy a közfeladatok ellátásához szükséges létesítmények, intézmények tervezésébe, létrehozásába, finanszírozásába, az állammal kialakított együttműködés keretébe bevonják a magánszektort is. Nagy-Britanniában egészségházak, iskolaépületek, közutak épültek ily módon.
Nebojša Ćirić gazdasági és privatizációs államtitkár elmondása szerint a magán és a közösségi együttműködés lehetőségeiről egyre több szó esik Szerbiában is, habár eddig egyetlen projektum sem valósult meg. Hasonló elveken alapult a Horgos–Požega autópálya koncessziós építése, de az is zátonyra futott. A PPP lényege, hogy azokban a helyzetekben, ha az állam kénytelen, létfontosságú projektumok finanszírozására segítségül hívja a magánszektort. A PPP keretében a vállalkozó szolgáltatást nyújt az államnak, átvállal bizonyos feladatokat és ezekért díjat szed be. A klasszikus magánfinanszírozású PPP-rendszer úgy működik, hogy az állam által kijelölt beruházások költségeit a privát tőke vállalja magára, a beruházás értékét és üzemeltetési költségeit pedig az üzemeltetőnek fizetett díj formájában téríti meg. Az üzemeltetési periódust szerződéssel szabályozzák (20–25 év) és ennek végén a vagyon és az üzemeltetési jog az államra száll vissza. Az együttműködésnek ez a fajtája Kelet- és Közép-Európában viszonylag új keletű dolog, de nyugat európai tapasztalatokra építve a lehetőségek határtalanok.
Goran Petković, az idegenforgalmi minisztérium államtitkára úgy véli, szükségszerű a magán és a közösségi tőke egybevonása, mert az állam egyes helyzetekben sem elegendő forgótőkével, sem szakmai tudással és tapasztalattal nem rendelkezik bizonyos projektumok megvalósításához. Még egy fontos jellegzetessége a PPP-nek, hogy ezek a beruházások nem költségvetési tételként szerepelnek, nem terhelik az államkasszát.
Nenad Ilić, a gazdasági minisztérium tanácsosa hozzátette, a PPP-projektumok megvalósításához hiányzik a jogi keret. Az ilyen jellegű beruházáshoz legközelebb álló koncessziós törvény 2003 óta érvényben van, de ebben módosításokra és a megváltozott rendeletek összehangolására van szükség. A partner megválasztását szabályozó közbeszerzési törvényt pedig még átláthatóbbá kell tenni.
Rajković Dejan energetikai segédminiszter arról szólt, hogy a PPP-együttműködést szabályozó rendeletek meghozatalával komoly lehetőségek nyílnak, ugyanis a Kolubara B és a Nikola Tesla B hőerőművek korszerűsítéséhez az állam stratégiai partnert keres. Továbbá mintegy 200 ezer szerbiai háztartásnak a földgázhálózatra való csatlakozásán dolgoznak, akárcsak az udvarnoki gáztározó befejezésén, ahol helye lenne a magántőkének is. Az együttműködés még minden bizonnyal várat magára, mert mindeddig a projektum pénzügyi konstrukciója el sem készült, tette hozzá Rajković.
