2024. szeptember 9., hétfő

Ősz hajamra esküszöm...

Engem nem ámíthatnak olyan mesével, hogy estére a Vénuszon fogok vacsorázni. Ha kilövésre előkészített rakétára ülök, csak akkor kezdek gondolkozni az esti étkezésen – szögezte le Jovan Krkobabić. A politikai alkudozás nyelvét értők számára nem okoz gondot az életszemléletnek is beillő bölcs mondás értelmezése: aki nagyobb, ízesebb falatot ígér, annak a meghívását tekinti elfogadásra méltónak.

De ki is az a személy, akinek vezetékneve első nekifutásra nehezen ejthető ki, megjegyezni sem könnyű, s bár világéletében buzgó volt a politikai színtéren, kevesen figyeltek fel tevékenységére.

Gondolatmenetét követve annyira ismeretlennek tűnik, mintha idegen bolygóról csöppent volna a szenvedélytől, indulatoktól, hatalomvágytól izzó közéletbe. Vagy a politikában teljesen járatlan esetleg azt feltételezheti, hogy ifjú titánként, üstökösként ragyogja be a több évtizede változatlan csapattal versenyzők arénáját: új arc a sok megunt pofa között.

Álljunk meg. Ne folytassuk a meddő találgatást. A nyolcvanadik életévéhez közeledő Krkobabić a legutóbbi választások előtt jól választotta meg szövetségeseit. A szocialisták koalíciós partnereként a nevével fémjelzett nyugdíjasok tömörülése öt képviselői helyhez jutott, s ezzel óriási felelősség hárul rá.

Ha ugyanis a szocialistákkal együtt a radikálisokkal és Koštunica csoportosulásával karöltve alakít kormányt, fennáll annak a veszélye, hogy hazája elszigetelődik Európától, a világtól. Tartalékait felélt, anyagilag kimerült, gazdaságilag a szakadék szélén tántorgó ország helyzete kilátástalan külföldi támogatás, friss tőke nélkül. Még az sem zárható ki, hogy sokaknak nem jut betevő falatra sem.

Ha a szocialistákkal egyetértésben a nyugdíjasok tömörülése a demokratákat fogadja kegyeibe, Európa szája íze szerinti kormány alakulhat, ám nehezen lehet hatékony, életképes tagjainak egymással ütköző nézete, törekvése, világképe miatt. Folytatódna az eddigi körbeforgás, azzal, hogy e kör egyre szűkülne.

Élénk képzelőerő szükségeltetik ahhoz, hogy elhigyjük: megszilárdítható a jogrendszer, kiépíthető a független igazságszolgáltatás, ha az egyik leendő koalíciós partner előfeltételként szabja meg a Család minden tagját – a múltban tett amit tett – nyilvánítsák politikai üldözötté, rehabilitálják, holott jogerős bírósági ítélet elmarasztalta Slobodan Miloševićet Ivan Stambolić brutális likvidálásában való bűnrészessége miatt. Megalapozott a gyanú, hogy özvegye és fia, Marko a cigaretta csempészésére szövetkezett bűnbanda élén állt.

Nem kizárt a harmadik változat sem. Krkobabić és nyugdíjas társasága a szocialisták nélkül csatlakozik a demokratákhoz. Talán ezzel megteremthető a kormány beiktatásához szükséges többség. Vagy patthelyzet alakul ki, és a választásokba belefáradt, elfásult, az egyet ígérő és mást cselekvő pártokban csalódott polgárokat ismét az urnák elé szólítják.

Súlyos teher nehezedik Krkobabić nem sziklakeménynek tűnő vállára. Hosszú pályafutása alatt mindig felelős tisztséget töltött be. Ehhez nyilvánvalóan tudással, tapasztalattal, s főleg fejlett érzékkel kellett rendelkeznie, hogy a világ eme átkozottul huzatos vidékén a zsigereiben érezze a vihar legenyhébb előszelét is.

Ritkuló ősz hajamra esküszöm, ha kormányt alakítunk, a képviselőház első törvényében 50 százalékkal növeli a nyugdíjakat – fogadkozott a választási kampányban.

A haj elhullhat, a szó elszállhat, s hogy egy eskünek mekkora a súlya, azt majd a nyugdíjasok értékelik.