Az Eulex koszovói missziójának keretében működő különleges ügyészség tegnap a bírósági vizsgálat kezdetéig szabadlábra helyezte Fatmir Limajt, a koszovói parlament képviselőjét, a Koszovói Demokrata Párt alelnökét, volt közlekedésügyi minisztert. Limajt, aki korábban a Koszovói Felszabadító Hadsereg (KFH) tagja volt, szerdán tartóztatta le az Eulex. Rajta kívül a KFH tíz további tagját is őrizetbe vették. A letartóztatottak között van Nexhm Krasniqi, a prizreni regionális rendőrség igazgatója is. Számára egy hónapos vizsgálati fogságot irányzott elő az Eulex illetékes ügyésze. A letartóztatottak ellen a Klečka faluban 1998 és 1999 között elkövetett háborús bűnök elkövetése miatt emeltek vádat. Limaj cáfolja az ügyészség vádjait – közölte a védőügyvédje, majd hozzátette, hogy védence mindenben együttműködik az ügyészséggel.
Limaj ellen már a hágai törvényszék is eljárást folytatott, ebben az ügyben ott felmentették. A szerb háborús bűnök kivizsgálásával megbízott ügyészség szintén eljárást indított ellene a Klečkán elkövetett háborús bűnök miatt. Az illetékes szerb ügyészség elégedett az Eulex munkájával. A legújabb letartóztatási hullám az ügyészség és az Eulex közötti jó együttműködés következménye – jelentették ki az ügyészségben tegnap.
A szerb ügyészség vizsgálata szerint Klečkán a KFH krematóriumot működtetett, ahol szerb és nem lojális albán polgárok maradványait égették el.
Goran Bogdanović szerb Koszovó-ügyi miniszter szerint Limaj letartóztatása reményt ébreszt, hogy a háborús bűnök összes elkövetője ellen eljárás indul, függetlenül nemzeti, illetve vallási hovatartozásuktól.
Koszovói jogászok szerint Limajt csak azután lehetett volna letartóztatni, miután megvonják tőle képviselői mentelmi jogát. Koszovó alkotmányának 74. szakasza előírja, hogy egy parlamenti képviselőt csak a képviselők többségének beleegyezése után szabad letartóztatni, illetve vizsgálati fogságba helyezni. A Koszovói Képviselőház közölte, hogy az üggyel megbízott különleges ügyészség eddig nem kérte Limaj mentelmi jogának felfüggesztését.
Bajram Rexhepi, Koszovó belügyminisztere támogatja az Eulexet a háborús bűnök elkövetői ellen folytatott nyomozásban és eljárásokban, ugyanakkor úgy véli, hogy mindennek nem szabad diszkreditálnia a KFH-t, mint mozgalmat. A KFH Koszovó szabadságáért küzdött, szögezte le Rexhepi.
– Tudjuk, hogy Koszovó felszabadító háborút folytatott, amelynek során tiszteletben tartották a civil lakosságot. Ha a KFH valamelyik tagja civilek ellen elkövetett bármilyen bűncselekményt, akkor annak a személynek felelnie kell a tetteiért, a KFH-nak mozgalomként azonban nem – fogalmazott Rexhepi.
| A zavargások évfordulója 2004. március 17-én Koszovóban a Morava mentéről mintegy 30 ezer szerbet üldöztek el. Dragan Nikolić, a Koszovói Morava menti körzet vezetője elmondta, hogy azóta sem fogták el az akkor elkövetett gyilkosságokért, támadásokért és rablásokért felelőssé tehető személyeket. A kétnapos összecsapások akkor törtek ki, amikor az Ibar folyóban megtalálták két meggyilkolt albán kisfiú holtesttét. Az albánok a szerbeket vádolták gyilkosság elkövetésével. Március 17-én először Kosovska Mitrovica déli részén törtek ki összetűzések, a nap folyamán azonban kiterjedtek egész Koszovó területére. A rendbontás során 800 házat és 35 pravoszláv templomot rongáltak meg, vagy romboltak le teljesen, több tízezer szerb pedig elhagyta otthonát. Az összecsapások után 250 gyanúsított került vizsgálati fogságba, majd ugyanazon év szeptemberében a nemzetközi ügyészség hat gnjilanei illetőségű albán nemzetiségű polgár ellen emelt vádat. Őket összesen 38 év börtönbüntetésre ítélték a márciusi történések miatt. |
