A fekete péntekhez kapcsolódó akciók már hetek óta uralják úgy az internetes felületeket, mint a hirdetőtáblákat is. Az egyetemes árcsökkentést eredetileg a hálaadás utáni első péntekhez kötötték az Egyesült Államokban, amely ott néhány évtizede a karácsonyi bevásárlási idény kezdetét jelzi. A Wikipédia szerint a Black Friday kifejezés 1966-ban keletkezett, használata 2009-re vált általánossá. Mivel a hálaadást Amerikában november negyedik csütörtökén ünneplik, a fekete péntek így az idén november 29-ére esik.
Manapság már az egész világon elterjedt a november végi vásárlási láz. Ilyenkor a kereskedők elárasztják kedvezményes ajánlatokkal a hirdetőfelületeket, arra csábítva a vásárlókat, hogy minél nagyobb mennyiségben és minél rövidebb idő alatt vásároljanak termékeket vagy igényeljenek szolgáltatásokat. Tömegek használják ki a leárazásokat és esküsznek azok hatékonyságára.
Ugyanakkor a szakemberek ilyenkor igyekeznek felhívni a lakosok figyelmét azokra a mesterkedésekre, amelyekkel a kereskedők élhetnek a haszon maximalizálása érdekében.
A vásárlók ilyenkor ugyanis hajlamosak „bedőlni” az álcázott kedvezményeknek – vélik a szakemberek, akik el is magyarázzák a leárazásokkor alkalmazott taktikákat. Sok kereskedő a fekete péntekhez kapcsolódó akciók érvényesítése előtt pár héttel megemeli a termékei vagy szolgáltatásai árát, így az árcsökkentő napon tulajdonképpen a termékek eredeti értékére engedi vissza az árakat. Álcázott kedvezménynek számít az is, ha a hirdetés folyamán az eredeti árként egy fiktív, soha nem alkalmazott árat tüntetnek fel, és azt „árazzák le” annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb kedvezményt mutassák ki a hirdetőfelületeken.
A fekete pénteki akciókra jellemző a korlátozott mennyiség feltüntetése is. Sokszor ugyanis a közkedvelt termékekből csupán pár darabbal rendelkeznek a kereskedők, ám ennek ellenére ezeket árazzák le legjobban, hogy így vonzzák magukhoz a vásárlókat. A vásárláskor azonban az érdekeltek szembesülnek a hiánnyal, és legtöbbször megveszik a hasonló, ám drágább terméket – magyarázzák a szakértők, akik a nem közkedvelt termékek leárazásának buktatóira is felhívják a figyelmet. A mesterkedés elve azon alapszik, hogy hatalmas engedményeket tüntetnek fel azokra a termékekre, amelyek iránt alacsony az érdeklődés: ezzel szintén magukhoz csábítják a vásárlókat, akik a közkedvelt termékeket is hajlamosak ugyanazon a helyen megvenni annak ellenére is, ha ezekre csak minimális engedményt biztosítanak a kereskedők. A szakemberek szerint az értékesítők hasonlóan manipulálnak ilyenkor a termékekre kerülő címszavakkal is. Az online vásárlásokra jellemző ugyanis, hogy a leárazott termékekre rövid időn belül rákerül az „elfogyott” jelzés. Ezen árucikkekkel az esetek többségében soha nem is rendelkezett az adott kereskedő: a megtévesztés célja, hogy a drágább lehetőségek felé terelje a vásárlókat. Hasonlóan megtévesztőek az „utolsó darab” címkék és a hamis idővisszaszámlálók is, amelyekkel az impulzív, meggondolatlan vásárlást ösztönzik.
A szakemberek a minőségre is felhívják a Black Friday szerelmeseinek figyelmét. Egyes kereskedők ugyanis épp a maximális leárazások idejére tartogatnak olyan termékeket, melyek minősége nem felel meg az adott márkától elvártaknak. Ezen termékeket épp a fekete péntekhez hasonló akciókra gyártják: kinézetükben hasonlítanak a hagyományos és megbízható modellekhez, de olcsóbb nyersanyagból készülnek. Az online kereskedelmi felületek pedig sokszor hamis termékeket is értékesítenek a vásárlási láz leple alatt – mutatnak rá a fogyasztók jogait sértő kedvezmények alkalmazására az illetékesek. Ezek közé tartoznak azok az ajánlatok is, amelyek az akcióra hivatkozva visszautasítják a termékek cseréjét vagy a pénzvisszatérítés lehetőségét – sorolják a szakavatottak.
Ugyanakkor figyelmeztetnek az apró betűk jelentőségére is: a vásárlási lázban ugyanis sokan nem olvassák végig a legtöbb esetben hosszú és homályosan megfogalmazott értékesítési és kézbesítési feltételeket. A kereskedők erre alapoznak, amikor a jelentősen leárazott termékek esetében magasabb szállítási költségeket vagy további térítéseket vezetnek be. A rejtett költségeket olyan feltételekkel is elfedhetik, mint amilyen a legkisebb mennyiség meghatározása. De gyanús az is, ha meghatározzák, hogy a kedvezményesen kínált árucikket mely másik termékekkel együtt vehetik meg a vásárlók – figyelmeztetnek a szakemberek.
Az illetékesek tehát arra intik a lakosokat, hogy az akciók idején óvakodjanak a meggondolatlan vásárlástól: az online felületeken hagyják egy ideig a virtuális kosárban a kiválasztott termékeket, figyeljék az árak alakulását, és gondolják át a lehetőségeiket. Használják az interneten elérhető árkövetőket ahhoz, hogy kiderüljön, valódi kedvezményekről van-e szó az adott kereskedők esetében.
Nem tévednek azok, akik csak a korábban kipróbált, bevált elárusítóknál vásárolnak a fekete pénteki akciók keretében is. Amennyiben túl vonzóak az ismeretlen kereskedők ajánlatai, ajánlatos végigolvasni a feltételeket, megbizonyosodva a visszatérítés vagy a csere lehetőségéről, kikerülve a költségek halmozását. Az online térben sokat meg lehet tudni a hozzászólásokból is: a korábbi vásárlók tapasztalatait is ajánlatos elemezni – sorolják azokat az óvintézkedéseket a szakavatottak, amelyekkel csökkenteni lehet annak esélyét, hogy megtévesztés áldozataivá váljanak a vásárlók. A fekete péntekhez hasonlóan kiterjedt akciók idején ugyanis az a vásárlási alapelv kell hogy vezéreljen bennünket, miszerint minden megtévesztés, ami túl jó ahhoz, hogy igaz legyen – szögezik le a szakavatottak.
Nyitókép: Illusztráció (Pexels)
