Harmadik rendes ülését tartotta meg pénteken a Magyar Nemzeti Tanács, ezen az oktatás területéhez kapcsolódó beterjesztések mellett elfogadták a tanács következő évi munkatervét és költségvetését, valamint megválasztották a négy szakbizottság új összetételét. A munkaterv egyik leghangsúlyosabb kitétele a 2023–2028-as időszakra szóló tájékoztatási, oktatási és kulturális stratégiák elfogadása.
A munkatervet úgy próbálták összeállítani, hogy összhangban legyen a költségvetéssel, emelte ki Fremond Árpád elnök. A következő évi munkaterv legfontosabb elemei közé tartozik a hiányzó három-, ötéves időszakra szóló stratégia elfogadása. A hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiát már a korábbiakban meghozták, most az a terv, hogy 2023. első felében elfogadják az oktatási, valamint a tájékoztatási stratégiát, míg a kulturális stratégia vonatkozásában 2023. első felében a kutatás, illetve az elemzés folytatódna, az év második felében pedig napirendre kerülhetne a dokumentum elfogadása – magyarázta Fremond Árpád.
Az elhangzottak értelmében jövőre az említettek mellett fontos lesz a megkezdett kulturális projektumok befejezése, valamint a tervezettek megvalósításának megkezdése. Fremond Árpád szavai szerint Kishegyesen például folytatódhatnak a színházterem, azaz a művelődési otthon munkálatai, Topolyán be tudják fejezni a diákotthont, Pancsován a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület vonatkozásában kezdenek el egy projektumot, a tervek szerint Hertelendyfalván is befejezik a megkezdett kulturális projektumot, Zsablyán pedig a templom, továbbá a zentai kis zsinagóga felújításának munkálatait.
– Ezeknek a projektumoknak az elindítása nem történhetett volna meg, ha nem kaptunk volna jóváhagyást Magyarország kormányától bizonyos eszközök átcsoportosítására. A magyar kormány mellett köszönetet szeretnék mondani Pásztor Istvánnak közbenjárásáért, valamint Hajnal Jenő korábbi elnöknek, aki összeállította ezt a tervet – fogalmazott Fremond Árpád.
Az MNT elnöke emellett rámutatott, hogy az MNT hatáskörébe tartozó egyéb területeken is fontosnak tartják a programok folytatását, az oktatás területén például elengedhetetlen lesz a Vackor hálózat építése, fenntartása és bővítése, valamint az ösztöndíjprogram folytatása, míg a tájékoztatás területén egyebek mellett a médiahálózat további bővítésére terveznek összpontosítani, de Újvidéken a Magyar Szó székházában is terveznek nagyszabású fejlesztéseket.
Az anyaország határain kívül élő közösségek közül a vajdasági magyarság az egyetlen, amely az elmúlt két évtizedben képes volt megfogalmazni kisebbségi autonómiatörekvéseit, megértetni a többségi nemzettel ennek fontosságát, és hozzájárulni ahhoz, hogy az elveket törvénybe foglalja a Szerbiai Képviselőház, emelte ki Sárközi István, a Végrehajtó Bizottság elnöke. Hozzátette: a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényben szabályozott jogkörök mentén van szükség megerősíteni és a kor pillanatnyi kihívásait szem előtt tartva, újrafogalmazni azt a stratégiai gondolkodást, amely mentén egy nemzeti közösség élete megszervezhető, és amelyik nélkül rövid időn belül minden eddigi közösségi eredmény veszélybe kerülhet.
Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke a munkatervhez hozzászólva kiemelte: „Az MNT hatáskörébe tartozó négy szakterületre vonatkozóan olyan tervek jöttek létre, amelyek a jelenlegi állapotból való előrelépésre összpontosítanak és az adott tevékenységi területen belül széleskörű feladatsort látnak elő. Az MNT számára a 2023-as év igencsak intenzív időszaknak ígérkezik.”
A 2023-as évben az anyanyelven történő tájékoztatás egyik kiemelt tennivalója a szakmai színvonal erősítése lesz – emelte ki Kabók Erika, a Végrehajtó Bizottság tájékoztatásért felelős tagja (Molnár Edvárd felvétele)
A tájékoztatási és médiafejlesztési stratégia tervezete elkészült, ebben egyebek mellett szerepel egy ösztöndíjprogram az újságírók és médiaszakemberek számára, valamint mentorprogram a sajtómunkások részére, továbbá egy újságírói kézikönyv kiadása, emelt ki néhányat a tervek közül Kabók Erika, a Végrehajtó Bizottságnak a tájékoztatásért felelős tagja. „Ha az anyanyelven történő tájékoztatásra identitásunk részeként és identitásformáló eszközként tekintünk, akkor vitán felül áll, hogy mennyire fontos, hogy színvonalas magyar nyelvű tájékoztatást kapjon az olvasó, néző és hallgató. Ezért a 2023-as évben az anyanyelven történő tájékoztatás egyik kiemelt tennivalója a szakmai színvonal erősítése lesz.” – fogalmazott Kabók Erika.
NEM KERÜLNEK VESZÉLYBE A PROGRAMOK
Az MNT jövő évi költségvetése 1,292 milliárd dinárt tesz ki. A beterjesztést indokoló Sárközi István kifejtette: „A jövő év tétje, hogy a VMSZ köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati munkájához csatlakozva, az MNT a hatáskörébe tartozó jogkörökkel élve, minden eddigi közösségi eredményt életben tudjunk tartani és legyenek fejlesztési elképzeléseink a jövő vonatkozásában.”
Varjú Potrebity Tatjana, a Végrehajtó Bizottság oktatásért felelős tagja örömének adott hangot, hogy a költségvetési eszközök több mint felét az oktatásra irányozták elő, hiszen az oktatási programok mindenekelőtt az itthon maradást és a szülőföldön való érvényesülést segítik.
A 2023-as költségvetés valamennyivel kisebb a 2022-esnél, ennek oka, hogy az előző évből valamivel kisebb összeget visznek át a következőbe. A bevételek viszont nem csökkennek, vagyis az MNT programjai nem kerülnek veszélybe, hangsúlyozta felszólalóként Fremond Árpád, mondva, hogy felelősségteljesen gazdálkodnak majd.
MEGALAKULTAK A SZAKBIZOTTSÁGOK
A négy szakbizottság – ezeknek elnöke és 16-16 tagja van – fontos az MNT tevékenységének szempontjából, az említett testületek megválasztásával válik teljessé a csapat, mondta Fremond a vonatkozó beterjesztést indokolva. Rámutatott, hogy a bizottságok munkájában az MNT tagjai mellett külsősök is részt vesznek. Továbbra is az volt az elv, hogy az MNT elnöke, továbbá alelnöke, valamint a Végrehajtó Bizottság elnöke és tagjai ne legyenek bizottsági tagok, azért, hogy minél több külsős vehessen részt a munkában, nyomatékosította, kiemelve: odafigyeltek arra, hogy különböző világszemléletet képviselő személyek legyenek a bizottságok tagjai, mivel csakis így lehetséges az érvek érdemi ütköztetése.
Az Oktatási Bizottság elnökének dr. Námesztovszki Zsoltot, a Tájékoztatási Bizottság elnökének Kozma Líviát, a Kulturális Bizottság elnökének Lovas Ildikót, míg a Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Bizottság elnökének Lakatos Adriánt választották meg.
IGAZGATÓVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK
A beterjesztéseket követően az MNT többek között az alábbi napirendi pontokról határozott: a szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény 2022. évi pénzügyi tervének módosítása, valamint 2023. évi pénzügyi terve, továbbá a Végrehajtó Bizottság döntéseinek jóváhagyása a topolyai Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskola, a topolyai Sinkovics József Műszaki Középiskola és a zombori Középiskolai Diákotthon igazgatóválasztási eljárásai kapcsán, a Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása a belgrádi Novi Logos Kiadó Kft. gimnáziumi negyedik osztályos Zenekultúra tankönyvének előzetes jóváhagyása kapcsán, majd a Végrehajtó Bizottság döntéseinek jóváhagyása a Zentai Magyar Kamaraszínház és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatójának a kinevezésére vonatkozó nyílt pályázat kiírása kapcsán, végül pedig a Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása a Nagybecskereki Műemlékvédelmi Intézet igazgatóválasztási eljárása kapcsán.
Mivel Fremond Árpád lemondott a Magyar Szó Lapkiadó Kft. Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületében betöltött tagságáról, az új tagot Kerekes József magyarittabéi közgazdász személyében nevezték ki.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
