Idén szigorúbb feltételek mellett lehet a Mezőgazdasági Minisztériumtól támogatást kérni fiatal gyümölcsösök telepítésére. Míg tavaly 100 dinárt fizettek facsemeténként, idén csupán 50 dinár jár, és jelentősen több dokumentumra van szükség, hogy a gazdák igényelhessék az egyszeri vissza nem térítendő támogatást.
Ám azok nem jogosultak erre a támogatásra, akik tavaly megkapták a földalapú támogatást, illetve ha már tavaly igényeltek új gyümölcsös telepítésére, vagy a konyhakertészet bővítésére a támogatást.
- A követelmények szerint akkor jár támogatás, ha legalább 2500 facsemetét ültetnek egy hektár területre, ami egy métertől kevesebb tőtávolságot jelent. Intenzív termelést kérnek, de homokos területen ez locsolóberendezés nélkül nem lehetséges. A mi termelőink A-típusú csemetéket alkalmaznak, aminek mély a gyökérzete, és szélesebb a koronája. A minisztérium által megszabott intenzív termelést pedig más típusú csemetékkel kell végezni, amelyiknek nem olyan széles a koronája, és eltűri a sűrű ültetést. De ezeknek a gyökere elég sekélyen van, és ez nem való a homokra. A Szabadka környéki területeken a termelők megközelítőleg 1800 fát szoktak egy hektár területre ültetni, ugyanis jó, ha egy méter a tőtávolság, illetve 3,7 méter sortávolságra van szükség ahhoz, hogy a különböző munkálatok idején a traktor be tudjon menni a fák közötti sorokba – hallottuk Ábrahám Csillától, az Észak-Vajdasági Földműves Egyesület titkárától.
– Tavaly és az előző években 100 dinárt adott az állam a facsemeték után, idén pedig 50 dinárt. Amíg a korábbi években ez valódi támogatás volt, a múlt évben a faiskolák megemelték a facsemeték árát, és idén még a támogatás is csökkent. A sztenderd fajtákra adnak 50 dinárt. Szabadka környékén ilyen fajtákat árusítanak, külön tanúsítvánnyal rendelkező facsemetéket nem lehet venni. Igaz, több külföldi cég megjelent, melyek tudnak tanúsítványt adni a facsemetékhez, de nem jellemző. Mégis az állam az ilyen almafáknál 150 dinárt ad vissza. A körténél 70, illetve 80 dinárt, attól függően, hogy vegetatív vagy generatív csemetéről van szó. A kopasz és a nektarin barack esetében 70 dinárt adnak vissza, a kajszibarack esetében 80, illetve 100 dinárt, a cseresznye esetében 70 és 80, a meggynél pedig 30, illetve 70 dinárt adnak vissza. Az ajánlott minimális tőszám a baracknál 800, a kajszibarack esetében 400, a meggy esetében, ha generatív akkor 600, mert nagyobb koronát hoz, ha vegetatív, akkor pedig 800 tő – mondta. Kiemelte, hogy ezt a támogatást utólag fizetik ki a termelőknek, amennyiben minden dokumentumot beszereztek, illetve minden követelménynek megfeleltek. Elmondta, újdonság az idén, hogy a termelőknek, még mielőtt telepítenék a gyümölcsöst, talajmintát kell venniük, elemeztetni azt, aminek alapján egy után- tápanyagozást végeznek el a gazdák. Ezután a növény-egészségügyi felügyelőség látogatást tesz a területen, jegyzőkönyvet készít, megállapítja, hogy alkalmas-e gyümölcsös telepítésére. Kérik továbbá a földterület helyrajzát is, amire a korábbi években még nem volt példa. Durva számítások szerint ezek a bizonylatok mintegy 8000 dinárral megnövelik a termelő kiadásait. Illetve a támogatás pályázata megköveteli, hogy a telekkönyvi kivonatot mellékeljék, a facsemeték deklarációjára is szükség van, a számlákra, a fuvarlevelekre, valamint a növénypasszusra. Újdonságnak számít még az is, hogy a termelőnek fel kell mutatnia a számlát arról, hogy elvégezte a mélyszántást, vagy nyilatkozatot kell írnia arról, hogy a saját gépeivel oldotta meg ezt a munkát. Támogatást legkevesebb 0,5, a szőlőnél pedig 0,3 hektár terültre, illetve legtöbb 10 hektár területre lehet kérni. A dokumentációt legkésőbb április 30-án lehet átadni.
– A termelő a minisztériummal a támogatásról négy évre köti a szerződés, azzal, hogy bármikor ellenőrizhetik a gyümölcsös állapotát. A gyümölcsfák 90 százalékának meg kell fognia, ha kevesebb ered meg, akkor már megvonják a támogatást. Valamint ha a termelő tönkreteszi a gyümölcsöst, elgazosodik, akkor kamatostól kell visszafizetni azt – hallottuk Ábrahám Csillától.
A szigorítások ellenére a termelők érdeklődnek a támogatás iránt. Annak ellenére, hogy a rendelet szerint azoknak nem jár támogatás, akik már tavaly kaptak, a gazdák további bővítést terveznek. Azok sem jogosultak a segítségre, akik tavaly 10 ezer dinár földalapú támogatást vettek fel hektáronként. Ábrahám Csilla szerint a rendelet miatt így nagyon sok termelő elesik ettől a támogatástól.
Kovács Ottó, hajdújárási termelő tavaly kért támogatást a gyümölcsöse bővítésére. Mintegy három hektár területen ültetett almát és körtét.
– A facsemeték ára a gyümölcsös telepítési költségeinek talán negyven százaléka. A talajmunkálatok sokkal többe kerülnek. Először is az alaptrágyázást kell elvégezni. A mélyszántás is egy komolyabb összeget igényel a telepítés előtt – hallottuk Kovács Ottótól, aki csak gyümölcstermesztéssel foglalkozik. Megtudtuk, hogy a facsemeték telepítését kézzel végzik, ami az utóbbi időben a költségek részét képezi.
– Háromnegyed részben almát és egynegyed részben körtét ültettünk. Megpróbálkozunk körtével, eddig még nem volt körténk, most őszi-, téli körtefajtákat választottunk. Ami pedig az almát illeti, az örök sakkozás kérdése, hogy mi az, ami kelendő lesz az elkövetkező időszakban. Mi a nagybani eladásban gondolkodunk. A 2008-as év nagyon cifra év. Az elmúlt években Oroszországba folyamatosan lehetett szállítani, de ősszel Lengyelországban rengeteg alma termet, és szinte kiszorítottak minket az orosz piacról a piros ésa savanyú almával. Így a 2008-as termésből az édes almát tudtuk csak eladni – mondta Kovács Ottó. Megtudtuk, hogy a korábbi években folyamatosan keresték az édes almát a hazai piacon, míg ősszel ez nem volt érzékelhető.
– Folyamatosan öregszik ki a gyümölcsösünk, idővel váltani kell, illetve fejleszteni. Az új gyümölcsösöket legalább három évig gondozni kell, utána majd ha már megerősödött, akkor kezd teremni. Sajnos számításom nincs, hogy mikor adja vissza azt, amit befektetettünk. De nem is lehet pontosan kiszámolni, hiszen az évtől is függ. Tavaly 50, idén pedig 30 eurócentbe kerül az alma – mutatott rá a hajdújárási termelő.
