A törvény szerint a családi nyugdíjra akkor jogosultak a családtagok, ha az elhunyt legalább öt bejegyzett munkaévvel rendelkezik, vagy már teljesítette a nyugdíjhoz szükséges feltételeket, illetve az elhunyt éltében rendes vagy rokkantsági nyugdíjas volt. A törvény szerint a házastárs akkor kaphat családi nyugdíjat, ha házastársa halála előtt betöltötte az 50. életévet (nő esetében), illetve az 55. életévet (férfi esetében), vagy időközben munkaképtelenné nyilvánították, esetleg közös gyermekeiket neveli.
Vannak, akik könnyebben, illetve gyorsabban tudnak érvényt szerezni e jogukra, míg másoknak hosszú hónapokig is elhúzódik a jóváhagyási folyamat.
Szárics Mátyáshatvanas éveinek végén járó idős, szabadkai lakos még két évvel ezelőtt átadta a kérvényét a családi nyugdíjra a szabadkai nyugdíjbiztosítónál. Azóta a kérvény hosszú utat bejárt, ugyanis Újvidéken és Belgrádban is kezelték az ügyet, de végzés a mai napig nem született róla.
– A korábbi feleségével gombos üzletet tartottak. A feleségének fizették a nyugdíjalapot, míg neki csak a betegsegélyezőt. Kilenc és fél évet dolgozott a Zorkában és az Integralban, így csak ennyi bejegyzett munkaéve volt. A felesége '98-ban meghalt. Mi '99-ben kerültünk össze – magyarázta Börcsök Erzsébet, Szárics Mátyás élettársa.
– Még 2007 áprilisában átadta a nyugdíjkérelmet. De tavalyelőtt ősszel lesoványodott, már akkor megbetegedett. Amikor átadta a nyugdíjkérelmét, mondták neki, hogy korábban is kérhette volna a felesége halála után az özvegyi nyugdíjat, ugyanis akkor ő már 58 éves volt. Persze akkor ezt a lehetőséget nem említette neki senki, egészséges volt, dolgozott, mindig feltalálta magát – hallottuk Erzsébettől, majd hozzátette: – A kérvény átadásakor az volt a bökkenő, hogy a feleségének sem küldték el az eredeti végzést a nyugdíjjogosultságról, ugyanis nagyon gyorsan lebetegedett, így csak ideiglenes bizonylata volt róla. Ezért egy kicsit hosszabb elbírálást igényel az élettársam kérelme, ugyanis bizonyos adatokat ki kell keresniük. Azt mind megértem, hogy a folyamat hosszadalmas, de a két év már sok – mondta.
Börcsök Erzsébettől megtudtuk, hogy a kérvényt 2007 májusában küldték el Újvidékre, majd onnan Belgrádba, onnan pedig idén januárban küldték vissza Újvidékre. Azóta várják Szabadkán az elbírálás eredményét, és közben különböző okmányokat, adatokat kérnek tőlük. Minden alkalommal újabb hiányosságokat fedeznek fel.
– A férjem agyvérzést kapott, ami miatt tíz napot töltött a kórházban, és ebből hét napot kómában volt. Úgy küldték haza, öt százalék az esélye annak, hogy túléli. Szerencsére túlélte, felgyógyult, de értelmileg olyan szinten van, mint egy ötéves gyerek. Ágyhoz kötött. Ezért sehova nem tudok tőle mozdulni, mert ha elmegyek csak ide a sarokra a boltba, amikor haza érek, vagy a földön találom, vagy... van minden. Az én és az édesanyám özvegyi nyugdíjából élünk, illetve édesanyám után kapok ápolási díjat, ugyanis látja, tolókocsiban van, ő is segítségre szorul – mondta Erzsébet. Mint megtudtuk, havonta húszezer dinárból élnek hárman.
– A nincsből nagyon nehéz eltartani magunkat. Pelenkát, gyógyszereket venni ebből a pénzből nem lehet. A nyugdíjelbírálás pedig már nagyon régóta húzódik. Ezért kértem, hogy amíg nem ér véget a folyamat, legalább szociális segélyt, vagy valamilyen ideiglenes támogatást adjanak. Erre azt mondták, mindkettőt nem lehet. A nyugdíjkérelmet elindítottam, és ha vége lesz ennek a folyamatnak, visszamenőleg megkapom a nyugdíjat. De én ebből nem tudok jóllakni, nem tudok az asztalra tenni semmit – emelte ki Erzsébet. Elmondta, hogy többször is beszélt már a nyugdíjbiztosító vezetőjével, illetve telefontált Belgrádba és Újvidékre is, ahol minden alkalommal csak azt mondták, hogy folyamatban van az eljárás.
– Persze fizikailag úgy nézek ki, hogy erős vagyok, akarom és csinálom, de azért ki vagyok most már merülve. Éjjel-nappal mellette kell lennem, persze most már a segítségemmel meg tud oldani dolgokat, de egy százkilós embert felemelni, megfordítani, leültetni, vezetni, erő kell. Mindig attól félek, hogy egyszer én is lerobbanok, és két segítségre szoruló emberből lesz három. Nem tudok most már hova fordulni segítségért... – mondta Erzsébet, majd folytatta: – Két héttel ezelőtt beszéltem a szabadkai nyugdíjbiztosító vezetőjével, ő azt mondta, hogy járt Újvidéken, és ott azt mondták neki, hogy 10 napon belül meg kell kapnom az ideiglenes végzést a nyugdíjról. És amíg nem szerzem be a szükséges adatokat, addig ez szerint kapjuk a nyugdíjat. Már három hete nincs semmilyen előrelépés, és attól tartok, hogy ideér a szabadság idény, és megint nem történik semmi. Ne adja Isten, bekövetkezik egy haláleset, nekem egy büdös dinárom sincs. Kihez fordulok akkor? Vagy mit tudok akkor csinálni? Én nem más segítségére számítok, csak azt szeretném, ha felgyorsítanák ezeket a folyamatokat – mondta Börcsök Erzsébet.
