Knézi Péter okleveles jogász 1989 óta politizál. 2008 óta a Vajdasági Magyar Szövetség színeiben vezeti az óbecsei községet, a vasárnapi önkormányzati választásokat követően is polgármester szeretne maradni.
Hogyan értékeli az elmúlt ciklust?
– Az elmúlt négy év programját nagy százalékban sikerült megvalósítani. 2008 óta dolgozunk a gyógyfürdő projektumán, és most egy karnyújtásnyira van a beruházás megvalósítása. 450–480 középiskolás diák utaztatását támogatjuk, minden évben 40 egyetemistát is ösztöndíjazunk, a népkonyha keretében pedig napi 450 adag meleg ételt biztosítunk a rászorulóknak. Több utcát leaszfaltoztunk, és kutakat fúrtunk Péterrévén és Bácsföldváron. A Tartományi Nagyberuházási Alaptól 2009-ben megnyert 230 millió dinár nem érkezett meg, ezért elmaradt több terv megvalósítása, például 26 utca aszfaltozása, a péterrévei vízellátás javítása, a bácsföldvári kutak összekötése. Az, ami tőlünk függött, nyolcvan százalékban megvalósult, de a többire sajnos nem volt ráhatásunk. Számomra az is siker, hogy az önkormányzatnak nem kellett kölcsönöket felvennie az önellátás fedezésére. A 2010-ben felvett fejlesztési kölcsönből viszont több intézményt is felújítottunk, így például a könyvtárakat. A magyar kultúrkörök rendszeres támogatásban részesültek, a Szent István-napi rendezvény pedig szinte önálló intézménnyé fejlődött ki. Arra is külön hangsúlyt fektettünk, hogy minden nemzetiség jól érezze magát a községben.
A fürdőberuházás egyes vélemények szerint kampányfogás, mert a cég még nincs bejegyezve.
– A fürdőnek vannak ellendrukkerei, de mindenkinek rossz lesz, ha nem valósulna meg. Nem tudok róla, hogy a beruházás elmaradna, ezért én az ilyen híreszteléseket nevezem kampányfogásnak. A magyar és a tartományi kormány is támogatja a projektumot. A Tartományi Nagyberuházási Alap nemrég határozott másfél millió euró odaítéléséről, ami az összes vállalásának a fele. A magyar partner a saját tőkéjét biztosítja, és a bankhitelek folyósítása is le van tisztázva. Mi az ősszel megalapítottuk a közös céget, most egy törvénymódosítás miatt újra meg kell ezt tenni, ami puszta formalitás. Erről a beruházásról idestova negyven éve beszélünk a városban – mi eljutottunk a konkrét vállalásokig.
Nagy gond a községben a vízellátás. Mire számíthatnak az óbecsei, a péterrévei és bácsföldvári lakosok?
– Az önkormányzat tavaly nyárig a Nagyberuházási Alapra hagyatkozott, végül a költségvetést kellett átütemeznünk, mert a város víz nélkül maradt. 18 millió dinárból kifúrtuk a kutakat, de további 8,5 millió dinár híján nem tudtuk összekötni őket a vízrendszerrel, emiatt a télen is vízhiány alakult ki. Egyrészt önkormányzati forrásból, másrészt a Nagyberuházási Alaptól időközben kapott pénzből ezt most sikerül megoldani, és a nyáron nem lesz vízhiány. Jövőre Péterrévén is szeretnénk rákapcsolni a két új kutat a rendszerre, de a régi csövek is cserére szorulnak, ami több százmilliós tétel. Bácsföldváron csak egy 700–800 méteres szakaszon kellene a csöveket lecserélni, és a meglévő kutakat kell rákapcsolni a rendszerre, ami nem olyan nagy beruházás.
Ha a VMSZ ismét bizalmat kap a szavazóktól, milyen terveket szeretnének megvalósítani a községben?
– Szerkezeti váltás kell. Az egyik fő csapás a gyógy-, a halászati, a vadászati és a faluturizmus fejlesztése. Abból kell kiindulnunk, amink van: ez a termálvíz, a gáz, a teljesen egészséges környezet, a párját ritkító, első osztályú föld. Új területeket kell meghódítani, ilyen például a biotermelés. 200 hektár földet kaptunk vissza az ipari zónában, ezt gyárakkal a legnagyobb optimizmus mellett sem fogjuk hasznosítani, de ide könnyen elhozható a termálvíz, amivel a fóliás termelők oázisa lehetne. Az embereket ösztönözni kell, és mi a földbérlésből befolyó pénzből fejlesztési alapot szeretnénk létrehozni. A kisipar fejlesztését is a feladatunknak tekintjük.
