2024. október 6., vasárnap

Félelmetes valóságshow

A koszovói szerbek lassú kitelepítésére figyelmeztetnek a szakértők

A koszovói szerbek évtizedek óta rettegésben élnek, az elmúlt egy évben pedig hihetetlen nyomásnak vannak kitéve – vélekednek azok, akik a kezdetektől követik az ottani fejleményeket, melyek decemberben eszkalálódtak a határon felállított szerb barikádokkal, majd három koszovói szerb fiatal elleni támadással.

A lövöldözést követően több albán internetes oldalon is hősként közölték az elkövető fényképét, és olyan mesék keltek szárnyra, hogy a merénylő az édesapja halálát bosszulta meg, aki a UÇK katonájaként vesztette életét – tudósít az eset utáni hangulatról Milivoje Mihajlović újságíró. Az ilyen híresztelések gyártói valószínűleg a tettest szeretnék segíteni, ám normális körülmények között a bosszút terhelő körülményként értelmezi a jogrendszer és a közvélemény is. Ennek ellenére több ezren helyeslik a merénylő tettét, és hőst faragnak belőle – írja a pristinai születésű újságíró, aki évtizedek óta követi a koszovói helyzetet.

Szerinte az eset helyszínén, Štrpce településen 10-12 ezer szerb maradt, akik több mint egy éve nap mint nap félelemben élnek, amióta 2021 decemberében a községi vezetés szinte minden tagját letartóztatták. „Ha bűnözés elleni harcról lenne szó, senkinek nem lenne ellenvetése: de ha egy évig kihallgatás nélkül tartják fogva az embereket, akkor az már nyomásgyakorlás” – vélekedik, és több esettel is alátámasztja véleményét: az állítólagos csempészés miatt lezárt szerb településekről épp úgy beszámol, mint arról a 48 órás vizsgálati fogságról, amelyet két üdítő miatt szabott ki egy szerb lakosra az aktuális hatalom.

FIGYEL A „NAGY TESTVÉR”

Egy kicsit más fénybe helyezi a szerb fiatalok elleni támadást Nenad Rašić, az aktuális koszovói vezetés szerb miniszterének nyilatkozata: a közösségekkel és a visszatelepítéssel megbízott tárcavezető ugyanis arról számol be, hogy meg szerette volna látogatni a megsebesített fiatalokat, ám ezt ellehetetlenítették azok a szabályok, amelyeket Belgrád és a Szerb Lista szorgalmaz Koszovóban. A kórház vezetői ugyanis félnek attól, hogy az aktuális vezetés megjelenjen az intézményben – állította a koszovói politikus.

Szerinte ezt a hangulatot Belgrád teremtette, üzenete pedig, hogy a szerb közösség tagjainak semmiféle kapcsolata ne legyen a koszovói vezetéssel, sem a nemzetközi intézményekkel – mondta a koszovói politikus az N1 televízióban.

Ugyanitt hangsúlyozta, hogy épp a Szerb Lista az, amely miatt a koszovói szerbek elhagyják otthonaikat. Az elmúlt tíz évben csendes üldöztetés zajlik, és mind kevesebb a szerb nemzetiségű lakos – mondta Rašić, aki Szerbiát „Nagy Testvérként” jellemezte.

PATTANÁSIG FESZÜLT HELYZET

A jelenlegi helyzetben a legnagyobb terhet a koszovói szerb lakosok kénytelenek elviselni Dubravka Stojanović történész szerint is. Az elemző elvetemült tettként említette a szerb fiatalok elleni támadást: szerinte a helyzet immár csaknem megoldhatatlanná fajult. A két nemzet közötti összetűzések évszázadokra tekintenek vissza: az aktuális hatalmak mindig is igyekeztek ezt a saját hasznukra fordítani – emlékeztetett a történész, aki szerint a szerb államfő is olyan „grandiózus” képet alakított ki magáról, amellyel képes a hidegháború látszatát kelteni a térségben.

A Balkánra Isten épp elég idiótát „telepített” ahhoz, hogy visszafordíthatatlan károkat okozzanak – vélekedett a helyzetről Ivo Visković, Szerbia egykori németországi nagykövete. A Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának tanára szerint Belgrád és Pristina között oly mértékben kiéleződött a helyzet, hogy egy szikra is elég ahhoz, hogy felrobbanjon a régió. Ha pedig újból úrrá lesz az erőszak a térségben, azt senki sem tudja majd megfékezni – utalt ezzel a kijelentésével a gyermekek elleni támadásra. Mindig akad egy olyan politikus, aki ezt pontszerzésre használja, de ez most végzetes lenne – figyelmeztette az aktuális vezetést az egykori diplomata.

A kérdésre, hogyan minősíti Belgrád Koszovó-ügyi politikáját, a professzor a „kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon” hasonlattal élt. Szerinte ez meddő hozzáállás, amely olyan erős nemzetközi nyomáshoz vezethet, ami Szerbia számára előnytelen.

Nyitókép: Koszovó/Képernyőfelvétel