2024. július 17., szerda

„Oooo GEM”

(Fotó: Diósi Árpád)

Az országban állítólag 14 000 ember csatlakozott hozzájuk, de a Balkánon akár több százezer ember is tagja lehetett annak a – sokak által pénzügyi szektának nevezett „cégnek” –, amelynek vezetőit csaknem egy hónappal ezelőtt letartóztatták. A gyanú szerint szekta elemeit is tartalmazza a szerveződés, és a köztársasági költségvetés megkárosításának gyanúja is felmerül.

A Gem Collection néven, civil szervezetként bejegyzett csoportot New World Progress EU-ként, de Eurocompany-ként is emlegették, attól függ, hogy az ország melyik részén élünk.

A Gem Collection gyors pénzkereseti lehetőséget, egyedülálló alkalmat kínál álmaink megvalósítására. Az érintettek tapasztalatai szerint mindannyiukat nagyon jó, közeli ismerősük, barátjuk kereste fel, akiben megbíztak, s ő kínálta fel a lehetőséget, de tulajdonképpen semmi konkrétumot nem árult el az „évszázad üzletéről”. Az ismerős egy kisebb összeget – 1000–1500 dinárt kért el azért, hogy a „kiszemelt” részt vehessen, és tanulhasson az egy napos szemináriumon. Ezt a találkozót pedig Vajdaságban a Topolya melletti Pannónián tartották, egy Biser nevű szállodában. Szerbiában még számos helyen szerveztek hasonló „képzést”. Mindig az ismerős szállította az újabb „kiválasztottakat” a találkozóra, ahonnan emiatt még csak el sem jöhettek a több órás „szeánsz” befejezése előtt. Azok, akik részt vettek ilyen találkozón, de nem dőltek be a mesének, elmondták, amikor beléptek a terembe, zene szólt, az ott lévők pedig énekeltek, táncoltak, s mintegy mantraként ismételték, a betanult kézmozgást alkalmazva az „Oooo GEM” mondatot. Szektának tűnt a találkozó, az „agymosás” több órán át tartott. A részvevőknek gazdag emberekről vetítettek filmet és mutattak fotókat, a már sikeres Gem tagokról meséltek. Arról, hogy amennyiben belépnek, soha többé nem lesznek anyagi gondjaik, nem kell gürcölniük aprópénzért. Egy részvevő elmondása szerint általános áttekintést kaphattak a normál életről, munkáról, munkával való pénzszerzésről, a barátaikról, családtagjaikról – ők hogyan élnek „rosszul”, „rossz hitben”, miért sikertelenek, és miért nem viszi sikerre őket ez az életforma (általában mindenki magára ismer a történetek sorai közt).

A nap végén derült csak ki, hogy a „tudás”, amelyet ők árulnak, az, hogy mindezt meg tudják valósítani, 2290 eurójukba kerül. Titoktartási szerződést is aláírattak velük. A részvevő ismerősöm elmondta, megkérdezte, mi van akkor, ha nincs ennyi pénze? Mondták, hogy semmi gond, mert tudnak nagyon gyors hitelügyintézést: beülnek az autóba, elmennek Szabadkára, kitöltenek néhány papírt, és a pénzt azonnal folyósítják a számlára!

A találkozót minden alkalommal vasárnap tartották – tartják, a részvevőknek pedig három nap áll a rendelkezésükre, hogy összegyűjtsék a pénzt és belépjenek. Utána nincs más dolguk, mint heti két alkalommal részt venni a buzdító beszélgetéseken, csak 2 embert kell a „sikeres útra terelni”, és az utánuk következőknek is csak egyet vagy kettőt és ezáltal évi 45 000 eurót lehet keresni. Minden 2 hétben fizetnek átutalással egy ciprusi bankszámláról – ciprusi? – az offshore cégek őshazája.

Utána nincs más dolguk, mint heti két alkalommal részt venni a buzdító beszélgetéseken, és legalább három embert rábeszélni, csatlakozzon hozzájuk. Azt követően csak dől a pénz.

A Gemesek – ahogyan magukat hívják, kötelesek voltak szépen öltözködni, öltönyben, elegáns ruhában járni, hazudniuk kellett arról, hogy mennyire jól élnek, hogy tízezreket keresnek – euróban, és hogy soha többé nem fognak mással foglalkozni, csak ezzel. Még akkor is ezt mondták, ha ebből egy szó sem volt igaz. Azért, hogy megirigyeljék őket, hogy meggyőzzék környezetüket, valóban működik az üzlet. Egy kidolgozott, pszichológián alapuló rendszer ez, ahol tulajdonképpen hülyét csinálnak az emberből, hiszen ráveszik arra, hogy hazudjon a családjának, barátainak, mindenkinek, annak érdekében, hogy idővel ők is csatlakozzanak a rendszerhez, vagy legalábbis ne akadályozzák őket a „munkában”.

A pénzt, amely a „biztos jövő alapja”, három napon belül kell befizetni. Az utalványon – amelyet az utolsó pillanatban íratnak alá az érintettekkel, és a szerződésen, amelyet a befizetést követően írnak alá, az áll, hogy ezen a pénzen könyveket vásárolnak (uplata za knjige – ez áll a befizetőlapon). Ezeket a kiadványokat meg is kapják, Út a sikerhez a címük.

Az átvert emberek családtagjai bármivel próbálkoznak, alulmaradnak, az esetek többségében nem tudják meggyőzni az érintettet, hogy az, amibe belefogott, átverés, illegális. Sorsok, családok, barátságok mentek, mennek tönkre emiatt.

A legtöbben, akik mégis a befizetés mellett döntöttek, fel is mondtak munkahelyükön, s így teljes mértékben a GEM foglyaivá váltak. Viselkedésük teljesen megváltozott, mindenkit lenéztek, akik nem értették, miért hisznek ebben, s azokat legfőképp, akik eljártak naponta munkahelyükre. Hogy pontosan mit hallottak ezeken az előadásokon, nem tudni, de aki néha meginogott, több órán át beszélgettek vele kettesben, hogy meggyőzzék, nem ő, hanem a családja, a körülötte lévők azok, akik nem jó úton járnak.

A GEM Collection a mai napig megtalálható az interneten. Civil szervezetként jegyeztették be, statútumában többek között az szerepel, oktatással foglalkoznak: hogyan maradjunk egészségesek idősebb korban is, kapcsolatépítést, kommunikációt, a mindennapi élet jobb kihasználását tanítják meg tagjaiknak. Ezen kívül környezetvédelmi előadásokat tartanak, az internet használatát, Szerbia történelmét, etikát tanítanak.

A GEM-tagok a legtöbbször azokat az ismerősöket keresték fel és próbálták meg rábeszélni az „üzletre”, akik szegények, kilátástalan helyzetben élnek évek óta, akik bármit megtennének a jobb életért. Hitelt vettek fel, hogy beszállhassanak és sokan közülük nem keresték vissza a befektetett pénzt, hiszen nem találtak olyat, akit rábeszélhettek volna, csatlakozzon a kétes üzlethez. Hiszen nincs mit eladni, nincs konkrét munka, amit el kell végezni, csupán áldozatokat kell találni, akik elhiszik, munka nélkül lehet majd pénzt, méghozzá rengeteg pénzt keresni. A könyvek pedig, amelyeket megvásárolnak, arra szolgálnak, hogy „legalizálják” az üzletet. Ezek a könyvek alig érnek pár száz dinárnál többet, tartalmuk pedig egyszerű sikerpszichológia, amelyről bárhol olvashatunk.

Az egész érdekessége az, hogy ebben az országban nem ez az első ilyen átverés és még mindig nagyon sokan vannak, akiket sikerül meggyőzni – sőt, akik a letartóztatásokat követően is hisznek a dolog sikerességében. Sokukkal céget nyittattak, amelyen keresztül több százezer euró ment keresztül, s végül egy Gibraltáron bejegyzett cég számláján landolt. Ezek az emberek valószínűleg börtönbe kerülnek előbb vagy utóbb. A többiek pedig, akiket sajnos sikerült manipulálni, talán megússzák, csak a lelkiismeretük nem lehet nyugodt.

A Gem Collection egyébként több mint tíz éve létezik, 2003-ban már feljelentést tettek ellenük, s akkor többen feltételesen öt év börtönbüntetést kaptak. A cég azonban újjáéledt, s megerősödött. Többen 2008-ban, majd 2010-ben, 2011-ben feljelentést tettek a rendőrségen, amely azonban még csak válaszra sem méltatta őket. Nyomozás nem indult. Egészen mostanáig. Amikorra állítólag mintegy 27 millió eurót zsebeltek be az emberektől.

Az úgynevezett „cég” felsőbb szintjén bírók, orvosok, felügyelők, rendőrök, s ki tudja milyen beosztásban, állami szektorban dolgozók is vannak. Mára pedig már sokat barátaink, tanáraink, családtagjaink közül is sikerült meggyőzniük. A belügy és a mi dolgunk, hogy meggyőzzük őket, rossz úton járnak.