Erőteljes nyomásgyakorlás kell

Szerbia és Koszovó esetében egymás kölcsönös elismerése nem hozna semmilyen kézzelfogható eredményt azoknak, akik megélhetésük miatt aggódnak, családot szeretnének alapítani, fogalmazott a közszolgálati televíziónak adott tegnapi nyilatkozatában Richard Grenell, a Donald Trump vezette adminisztráció Belgrád és Pristina közötti dialógussal foglalkozó korábbi különmegbízottja, aki bírálta Joseph Biden jelenlegi amerikai elnök hozzáállását a koszovói kérdéshez. Mint mondta, most kizárólag a politikai kérdésekkel foglalkoznak, azok pedig sajnos nem tesznek kenyeret az asztalra, ezért ezeknek az előtérbe helyezése helyett sokkal inkább a gazdasági megerősödésre kellene fektetni a hangsúlyt. A jelenlegi amerikai adminisztráció nem foglalkozik a mindennapi emberek sorsával, megélhetésével.

KURTINAK MINDENT SZABAD?

A jelen pillanatban azt látni, hogy általában véve is csökkent az amerikai érdeklődés a problémák rendezése iránt, tette hozzá, ami oda vezetett, hogy a korábbi, beruházásokról, amerikai cégek megjelenéséről és munkahelyek teremtéséről szóló megállapodások helyett olyan változásokat láthatunk Koszovóban, amelyek kapcsán még a KFOR-nak is reagálnia kellett. Mint mondta, ezt a változást lényegében Albin Kurtinak hívják (a koszovói kormányfő), aki bármit megtehet, megszegheti a megállapodásokat, elvetheti az amerikai és az európai terveket, mégsem senki semmilyen lépéseket nem foganatosít politikája ellen. Grenell aggasztónak nevezte, hogy Pristina ma már az amerikai álláspontokat sem veszi figyelembe, de ez mindaddig így is marad, amíg Washington nem dönt úgy, hogy komolyabban veszi a szerepét, valamint a koszovói kérdés rendezésének a szükségességét, s nem gyakorol megfelelő nyomást a pristinai adminisztrációra.

OLDJA MEG EURÓPA!

Meggyőződésének adott hangot, hogy a jelenlegi amerikai politika az, hogy átadja a kérdések rendezésének a lehetőségét Európának, nem szándékozik foglalkozni az üggyel. Emlékeztetett, hogy létezett egy szabadkereskedelemről aláírt egyezmény, közvetlen repülőjáratok indítását taglaló megállapodás akkor, amikor Trump részt vett a megbeszélésekben. Semmi sem valósult meg ezekből az amerikai érdeklődés hiánya miatt, fejtette ki Grenell, mostanság azt láthatjuk, hogy Washington a State Department alacsonyabb fokozatú tisztségviselőit küldi csak el a különféle találkozókra, míg korábban maga az Egyesült Államok elnöke közvetített. Kijelentette, hogy a szerb községek közösségét már régen meg kellett volna alapítani, ez sem várható el azonban komolyabb nyomásgyakorlásnak a hiánya nélkül. Úgy fogalmazott, nem sokat lehet tudni a német–francia rendezési tervről, de attól tart, hogy az a korábbi terveknek az újrafogalmazása, amit senki sem fog aláírni. Ehelyett sokkal hatékonyabb lenne, ha a már aláírt megállapodásokat alkalmazná mindenki, értékelte Richard Grenell.

RÉGI ALAPOKRA HELYEZETT ÚJ HOZZÁÁLLÁS

Az amerikai szerepvállalás kapcsán nyilatkozott tegnap Miloš Vučević védelmi miniszter is, aki véleményének adott hangot, hogy az elmúlt néhány hónap során az Egyesült Államok több megértést, pragmatikusabb hozzáállást tanúsított, mint sok európai állam. Úgy fogalmazott, az USA kíváncsi a szerbiai álláspontra is, korrektebb volt a viszonyulás a koszovói kérdés rendezése terén, mint némely európai országok részéről. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Washington módosította volna a politikáját, továbbra is független államként tekint a szerb déli tartományra, jelentette ki Vučević, gyökeres változásokról és fordulatokról tehát nem lehet beszélni. Elmondta, nyilvánvalónak tűnik, hogy az amerikai adminisztráció nem szeretne egy újabb összetűzést a térségben, s éppen ezért az utóbbi időszakban gyakorlatiasabb magatartást tanúsít, mely szem előtt tartja a szerb véleményeket is. A védelmi miniszter elmondta, az országvezetés továbbra is kiáll a dialógus folytatásának a szükségessége mellett, politikai megállapodást kell kötni Pristinával. Szerbia nem fogja lehetővé tenni, hogy elűzzék a koszovói szerbséget szülőföldjéről, állapította meg Miloš Vučević.