Szerbia megfigyelői státuszban egy köztársasági parlamenti delegációval vesz majd részt a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) munkájában. A delegáció összetételéről csütörtökön késő este vitázott a képviselőház. A delegációnak egy-egy tagja lesz a Szerb Haladó Pártból, a Szerbia Egyesült Régiói pártunióból, a Szerbiai Szocialista Pártból, a Szerbiai Demokrata Pártból és a Demokrata Pártból.
Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője több szempontból is vitathatónak és kedvezőtlennek tartja a döntést a megfigyelői státuszról ebben az Oroszországhoz és a volt Szovjetunió tagállamaihoz kötődő katonai szervezetben, és felszólalásával egy majdnem egyórás vitát gerjesztett a képviselőházban. Nem az a vitás, hogy kik lesznek a küldöttség tagjai, hanem az, hogy Szerbiának bármiféle kapcsolatot kell-e kiépíteni ezzel a szervezettel – fűzte hozzá Varga.
A Szovjetunió és a Varsói Szerződés felbomlása után az Orosz Föderáció azonnal elkezdte egy politikai-katonai szervezet létrehozását – magyarázta Varga lapunknak nyilatkozva, hozzátéve, hogy a mai ODKB tagállamai: Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. A szervezettől az első felkérés 2010-ben érkezett, hogy a Szerbiai Képviselőház delegációt hívjon össze az ország megfigyelői státusza betöltésének érdekében. Akkor a Szerb Radikális Párt és az SZDP támogatta az ötletet, a hatalmi koalíció azonban elvetette a felkérést. Mostanra azonban megváltozott a politikai akarat, és hamarosan megalakul a parlamenti delegáció – nyilatkozta Varga.
– Kifogásolható, hogy ilyen módon történik meg ehhez a nemzetközi katonai-politikai szervezethez való közelítés vagy csatlakozási folyamat elindítása. Amikor a 2000-es évek elején hasonló döntést kellett hozni a NATO Parlamenti Közgyűléséhez való csatlakozásról, akkor azt közvita előzte meg, majd kormánydöntés született róla. Azt is fontos elmondani, hogy ennek a szervezetnek természetesen egyetlen európai uniós tagállam, egyetlen tagjelölt vagy egyetlen potenciális tagjelölt állam sem tagja. Szerbiához hasonló megfigyelői státuszban Ukrajna van az ODKB-ban. Az ODKB elsősorban azért alakult meg, hogy az Orosz Föderáció valamiféle egyensúlyt próbáljon teremteni a NATO-val szemben. Ennek a szervezetnek a konkurens szerepe ma nem csak a NATO-val, hanem az EU-val szemben is fennáll. Az EU tagállamainak egyik közös politikája a kül-, a biztonság- és a védelmi politika. Innentől kezdve világos szabályok vonatkoznak arra vonatkozólag, hogy egy uniós tagállamot milyen kötelezettségek terhelnek ezen a téren. Ha egy ország csatlakozik egy ODKB-hoz hasonló szervezethez, másrészről viszont az EU tagjává kíván válni, amelynek a védelem és a biztonság területén közös szabályai, illetve álláspontjai vannak, akkor a napnál is világosabb, hogy ez a döntés miért jelent majd negatív irányba befolyásoló tényezőt Szerbia integrációs folyamata során. Ha Szerbia csak megfigyelői státuszban is kerül közel a szervezethez, egy napon nagyon kellemetlen döntés elé kerülhet, ha valamilyen témával kapcsolatban az EU-nak és a szervezetnek eltérő véleménye van. Nem lehet egyik is és másik is. Fenntarthatatlan a helyzet, hogy két egymással konkurens szervezethez próbáljon egy-egy ország közelíteni. Azt is érdemes megemlíteni, hogy míg Szerbia a korrupciós index tekintetében a világranglista 80. helyén áll, addig az ODKB tagállamai a 105.-től a 157.-ig terjedő helyeket töltik be. Ezek az országok az autokrata rezsimek csoportjába tartoznak. Észre kell venni, hogy milyen országcsoporthoz vezet az út ezen a szervezeten keresztül – érvelt Varga, majd elmondta, hogy a parlament elnöke mindezekre az érvekre azt válaszolta: „Ha majd kiderül, hogy Szerbia megfigyelői státusza valóban akadályozza az ország európai integrációját, akkor kilépünk a szervezetből.”
Kérdésünkre, hogy ez a megfigyelői státusz mennyire gátolhatja Szerbia európai integrációját, a VMSZ képviselője közölte: akadályozni mindenféleképpen akadályozza majd, csak nem az integrációs folyamat elején jelent jogi akadályt, ugyanakkor a delegáció megalakításának ténye biztosan hozzájárul az integrációs folyamat minél lassabb előrehaladásához. Varga egyébként hiszi, hogy Oroszország a jövőben biztosan szorgalmazni fogja Szerbia csatlakozását tagként az ODKB-hoz, akár nyomásgyakorlással is.
– Oroszország Szerbiával olyan szövetségeshez jutna, amely területileg Európában helyezkedik el. Ez természetes érdek Oroszország részéről. Az a gond, hogy Szerbia nem veszi észre: a régióból egyetlen szomszédos ország sem gondolja azt magáról, hogy a nyugati és a keleti világ között kell elhelyezkednie, vagy a kelethez kell közelítenie. Szerbia részéről folytatódik a próbálkozás a két széken való üléssel – fogalmazott Varga.
