A Prosperitati Alapítvány szervezésében, valamint a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának és a Vajdasági Magyar Vállalkozók Egyesületének támogatásával, továbbá a Design Terminal szakmai partnerségével tavaly októberben megkezdődött a Vajdasági Mentorprogram harmadik évada. Ebben 77 mentorált – a korábbiakhoz képest szinte megduplázódott a számuk – és 26 mentor vesz részt.
A mentorprogram aktuális évadának egyik újdonsága, hogyújra jelentkezhettek azok a mentoráltak, akik egyszer már részt vettek a programban, erre a második ciklusban nem volt lehetőség. A várhatóan az idén májusban fejeződő évadról, a korábbiak során szerzett tapasztalatokról és a gazdaságfejlesztési program aktualitásairól JuhászBálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője nyilatkozott lapunknak.
Mi történt eddig a harmadik évadban?
– Nemcsak a gazdaságfejlesztési program, hanem a mentorprogram is olyan kezdeményezés, amely Vajdaságból indult el, majd idővel Erdély, Felvidék és Drávaszög is csatlakozott a programsorozathoz. A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatta mentorprogram szorosan összefonódik a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával megvalósuló gazdaságfejlesztési programmal, részben azért, mert a résztvevők zöme a gazdaságfejlesztési program kedvezményezettje. Ekképpen is született meg az elképzelés, hogy a sikeres vállalkozást felépítő vállalkozók visszaadjanak valamit a közösségnek. Az első két ciklus megerősített bennünket abban, hogy célravezető volt az elképzelés. A harmadik körben azt tapasztaljuk, hogy némelyik korábbi mentorált mentorrá avanzsált, ami azt bizonyítja, hogy megfelelő tudást és önbizalmat szereztek. A vállalkozói mikroközösséget szeretnénk fejleszteni, illetve erősíteni a közösségen belüli együttműködést. Különösen örülök annak, hogy a legutóbbi, a héten Újvidéken tartott összejövetelen vendégelőadóként a Vajdaságból elszármazott Hernyák László tisztelt meg bennünket jelenlétével. Hernyák Lászlóék olyan márkaépítésbe kezdtek, illetve olyan termékeket dolgoztak ki, amelyek nemcsak saját vállalkozásuk, hanem az egész térség sikerét meghatározták. Egyébként a témákat és az előadókat a résztvevők igényeire szabva próbáljuk alakítani. Ebben a szellemben azokat az előadókat keressük meg, akiket a résztvevők kiemelnek egy-egy kérdőív kitöltésekor, illetve az adott témákhoz megkeressük a saját szakterületükön hiteles előadókat. Azt is fontos tudni, hogy a mentorok és a mentoráltak nem csak az előadásokon találkoznak, hiszen házi feladatok is vannak, de akár együttműködés, akár piacra jutási lehetőség, vagy piaci rés felfedezésének a formájában is megnyilvánulhat a közös tevékenység.
Milyenek a mentorprogrammal kapcsolatos eddigi tapasztalatok?
– Az első ciklustól kezdve szinte axiómaként jelenik meg a programban a nagyvállalkozók megállapítása, miszerint nem az a kérdés, hányszor bukik el valaki, hanem az, hogy hányszor áll fel. A piacvezető nagyvállalkozók, vagy a saját területükön, akár európai szinten meghatározó piaci részesedéssel, illetve gyártási volumennel rendelkező vállalkozók is azt vallják, többször kerültek már padlóra, ám ez nem szegte kedvüket, talpra álltak és újrakezdték. Ez a mentorprogram egyik visszatérő motívuma, vagy akár vezérelve. Ugyancsak fontos kiemelni, hogy a mentoprogram közösségformáló erővel bír. Vajdaságban mostanra kialakult egy vállalkozói közösség, amelynek képviselői ismerik egymást, együttműködnek és közösségileg elkötelezettek. Utóbbi nemcsak az egymással való kapcsolattartásban nyilvánul meg, hanem például közösségi ügyek felkarolásában. A vállalkozók diákokat ösztöndíjaznak, sport- és művelődési egyesületeket segítenek, de egyéb, a támasz igényét erősítő helyzetekben is lehet rájuk számítani. A sikeres üzletelés és a sok ezer családi egzisztencia megteremtése mellett ez mindenképpen hozzáadott érték, értéktöbblet.
Mi a gyakorlati hozadéka annak, hogy a gazdaságfejlesztési program elkezdte láttatni a vállalkozói szférát?
– Ez több szempontból fontos. Alapvetően fő feladatunk a beruházások támogatása, ám a közösségformálás és a tudásátadás ugyancsak a program meghatározó eleme. A program és a közösség szempontjából is elengedhetetlen megismerni a sikertörténeteket. A kezdő vállalkozások között ugyanúgy vannak sikertörténetek, mint a nagyvállalkozások között. Fontos látni, hogy itt, Vajdaságban, is lehet egzisztenciát teremteni és sikerre vinni egy ötletet. A pozitív példák kiemelése legalább ugyanannyira fontos, mint a problémákról beszélni. Utóbbi meghatározó eleme a helyzetelemzésnek és a cselekvésre való felkészülésnek, ám amikor a sikerekről beszélünk, akkor bizonyos esetekben eljutottunk a problémától a megoldásig, másrészről pedig megerősítjük a közösségben, hogy sikerre lehet vinni egy-egy ötletet. Ha bemutatunk egy jó projektumot, akkor nem kizárólag az adott családi vállalkozást láttatjuk, hanem azokat is, akik abban a vállalkozásban dolgoznak, akik annak köszönhetően alapozzák meg egzisztenciájukat szülőföldjükön. Ma már nagyon sok olyan vállalkozás van Vajdaságban és Szerbiában – kiemelten azokon a településeken és környékükön, ahol a nagy léptékű fejlesztések megvalósultak –, amelyekben a megfelelő szaktudással rendelkezők elhelyezkedhetnek.
Juhász Bálint: Fontos látni, hogy itt, Vajdaságban, is lehet egzisztenciát teremteni és sikerre vinni egy ötletet (Molnár Edvárd felvétele)
Mi történik jelenleg a gazdaságfejlesztési programban?
– Tömeges pályázataink elmaradása miatt úgy tűnhet, mintha nem működne az alapítvány, de ez nem így van. Tavaly 10 milliárd forintnyi támogatást hívtunk le és helyeztünk ki. Ez a 2016 és 2019 közötti időszakra előirányozott 20 milliárdnyi támogatás fele. Korábban lebonyolítottuk a közepes- és nagy léptékű ipari innovációs és turisztikai fejlesztéseket, majd a szolgáltatóipari és a mezőgazdasági feldolgozóipari fejlesztések pályázatait. Az első kettőnél megtörtént az elbírálás, a szerződéskötés, a forrásbiztosítás és a kifizetés. Utóbbi kettő esetében megszülettek a döntések, a forrásbiztosítás szakaszos, de folyamatos. Hamarosan újabb szerződések megkötésére lesz lehetőségünk. Emellett a mai napig több mint 14.500 sikeres pályázatot jegyzünk, ebből több mint 10 ezer tekintetében nem járt le a fenntartási időszak, vagyis van tennivaló. A gazdaságfejlesztési program él és működik, gyakorlatilag a következő évekre is lesznek feladatok, ám abban bízunk – természetesen a költségvetési realitásokat figyelembe véve –, hogy mielőbb újabb pályázatokat tudunk kiírni, erről már több politikai döntéshozó is beszélt.
Mennyi vállalkozás maradt talpon azok közül, amelyek vonatkozásában már lejárt a fenntartási időszak?
– A felbontott szerződések aránya továbbra is 1 százalék alatti. Ez jó. A korábban is működő vállalkozások és gazdaságok zöme továbbra is működik. A kezdő vállalkozókat illetően, számukra 2016-ban, 2018-ban és 2020-ban írtunk ki pályázatot, utóbbi kiírásra rányomta bélyegét a koronavírus-járvány, de az aktuális energetikai válság és háborús helyzet is. Az esetek többségében a nehézségek időszakos tevékenység-felfüggesztéssel, és ennek folyományaként a fenntartási időszak kitolásával, kezelhetőek, azaz nem kell felszámolni a vállalkozást. Itt is azt tudom mondani, hogy a vállalkozások 90-95 százaléka talpon maradt. Ez az arány továbbra is jóval magasabb a kezdő vállalkozásokat támogató programok esetében egyébként jegyzetteknél.
Nyitókép: Juhász Bálint, az Újvidéken tartott keddi összejövetelen szól a mentorprogram résztvevőihez (Ótos András felvétele)
