Nem túlzás természeti csodának nevezni a sok-sok magyarországi hévíz-, közkedveltebb nevén termálvíz-forrást, annál inkább, mert az országot termálvíz-nagyhatalomnak is tartják, hévízkészlete nemcsak jelentős, hanem európai viszonylatban egyedülálló. Nem kisebb csoda, különösen szerbiai szemüvegen át nézve, hogy Magyarország mennyire tud élni ezzel az istenadta kinccsel. Idegenforgalmát magas szintre fejlesztette, a 30 Celsius foknál melegebb rétegvizet fűtésre is hasznosítja, a hideg gyógyvizet palackozza, ásványvíztermelése meghaladja a 400 millió litert évente.
Magyarországon jelenleg több mint ezer 30 °C fölötti meleg vizet és jelentős részben gyógyvizet adó forrást jegyeznek, ezek háromnegyed része az Alföldön található. Kiskunmajsán pl. olajat kerestek, és vizet találtak. Vadkerti Rita, a helybeli Relaxatours munkatársa szerint ezzel gyökeresen megváltozott a városka élete. Kiskunmajsa alapvetően mezővárosi berendezkedésű volt egészen a 80-as évekig, amikor egy korszakalkotó változás állt be: egy olajfúrás alkalmával nem szénhidrogénre bukkantak, hanem az Alföld aranyára, a termálvízre. Már a kezdet kezdetén kimutatták, hogy a termálvíz gyógyhatással is rendelkezik. Így kezdődött minden, a fejlesztések a mai napig tartanak, Kiskunmajsa pedig felkerült az idegenforgalmi térképekre. Pihenhet, gyógyulhat, fürdőzhet, kirándulhat, lovagolhat az odalátogató, akárcsak a környező helységek többségében: Mórahalmon, Hódmezővásárhelyen, Makón, Szegeden, Baján, Orosháza-Gyopárosfürdőn, Gyulán, Füzesgyarmaton...
A VENDÉGEK EGYHARMADA SZERBIAI
Az országban mintegy 150 melegvizes gyógyfürdő, köztük 36 speciális – többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómos-karbonátos, jódos vizet tartalmazó – fürdő található. Még több a gyógy- és wellness szolgáltatás, több mint 350 létesítményt tartanak nyilván: gyógyfürdőket, szanatóriumokat, gyógybarlangokat, strandokat, magas színvonalú wellness hoteleket, gyógyszállodákat, melyek széles körű szolgáltatásokat nyújtanak a regenerálódáshoz. Természetes gyógymódok számtalan variációjával éledhet újjá az ember, akár a termálvizek, gyógyvizek, gyógyiszapok alkalmazása, vagy barlang-, szén-dioxid-, illetve klímaterápia segíthet a felépülésben, felüdülésben. Nemcsak a főváros várja tehát a külföldieket hasonló tartalommal – hiszen Budapest évtizedek óta „fürdőfőváros” is, mely termálforrásokon fekszik, jelenleg is vagy két tucat fürdője és 13 gyógyfürdője van, és nemcsak Hévíz az „attrakció”, mely Európa legismertebb meleg gyógyvizű tavával (33 Celsius fok) rendelkezik. Sorolhatnánk a példákat, melyeket a Magyar Turizmus Zrt. vendégeként nem is rég, május utolsó napjaiban körbejártunk. Szerbiai, horvát és szlovén idegenforgalmisokat, valamint a média képviselőit vitték körbe: Mórahalom-Hódmezővásárhely-Szeged-Budapest-Szentendre-Balatonalmádi-Balatonfüred-Tihany-Hévíz vonalon, azzal a nem titkolt céllal, hogy ennek a páratlan kínálatnak hírét vigyük a délszláv térségekbe.
Kinek kell a tenger egy ilyen fürdő láttán? Ráadásul a Széchenyi fürdő vize kiváló összetételű. Mint mondják: gyógyít és szépít
Mórahalmon aztán kiderült, a vendégek valamivel több mint 30 százaléka máris szerbiai, a személyzet emiatt nyelvtanulásra kényszerül. Mint azt Berta Zsolt, a város idegenforgalmi menedzsere elmondta, a közel 6000 lelket számláló határ menti településen egy-egy csúcsforgalmat hozó napon csaknem annyian megfordulnak, mint ahányan a helységben laknak.
– A településen a mezőgazdaság volt húzóágazat, de az elmúlt 15 év tudatos turisztikai fejlesztéseinek köszönhetően mára Mórahalom igazi családi üdülőhellyé válhatott, s most már többnyire tudatosan épít az egészségturizmusra – mondta.
KÉNYEZTETŐ HÉTVÉGÉK
Hricz Elvira, a Magyar Turizmus Zrt. Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóságának marketing menedzsere szerint pontosan ezzel az ún. szakosodással magyarázható, hogy ennyi, egymás tőszomszédságában levő fürdőközpont működik, s mindegyik képes annyi vendéget magához csalogatni, hogy megél, méghozzá éles konkurenciaharc nélkül. Mórahalmon a családi üdülésre, Hódmezővásárhelyen a kongresszusi turizmusra, Szegeden az urbánus kikapcsolódást biztosító hétvégi turizmusra törekszenek.
Immár a 21. medencét is átadták Mórahalmon – minden vendég megtalálhatja a maga kedvére valót
– Nagyon jó az egyéni marketingjük, mindamellett, hogy mi is segítünk – szögezte le Hricz Elvira. – Igazából konkurálnak is egymással ezek a helyek, de megvan a speciális vendégkörük, megpróbálnak a célcsoportjukra fókuszálni. Mórahalmon elsősorban a családosokra építenek, ezért is alakítottak ki a családbarát medencéik mellé egy beltéri gyermekélményvilágot, a másik az egészség, ugyanis a térd- és vállízület gyógyításával szép eredményeket jegyeznek. Szegeden, vagyis Újszegeden az Aquapolis fürdő a fiatokat szólítja meg, élményfürdőrésszel, óriás csúszdával várja a kikapcsolódni vágyókat, a mellette levő Forrás Szálloda pedig igazán kényelmes pihenést szavatol.
A szálloda kúlai származású értékesítési munkatársa, Kanyó Kármen megerősítette, hogy szerbiai részről valóban van érdeklődés a kínálat iránt. A mai divatos szállodákat – a Forrást is tavaly adták át –, ugyanis eleve úgy építik, hogy a szálláson, étkezésen túl egyéb tartalmakat is felkínáljanak: fürdést, szaunát, sóbarlangot... Mivel Szerbiában erre nemigen van lehetőség, különösen a téli, és még inkább a tavaszi, őszi hónapokban egyre többen érkeznek délről egy-egy kényeztető hétvégére. Nem kis üzletet jelentenek a szakmai találkozók sem, pl. ottjártunkkor már nagyban készülődtek a NIS és a Gazpromnyeft éves találkozójára, melyet ezek szerint nem valamely szerbiai városban tartottak.
Aquapolis az Aquincumban, vagyis élményfürdő Budapesten, a „fürdőfővárosban”
A fürdőzési, üdülési lehetőségen túl Magyarországon nagy figyelmet fordítanak az egyéb tartalmakra: rendezvények megtartására, a műemlékek karbantartására, hagyományőrzésre, kulturális események megrendezésére... Mint azt az egyik belgrádi idegenvezető megállapította: Budapesten minden második épület szálloda. Az egyértelmű túlzás ellenére van ebben a megállapításban igazság: a látnivalókat maximálisan megjelölik, lehetőség szerint rendben tartják, majd megfizettetik, miközben egy sor embernek biztosítanak általa munkát. Kinek jutna eszébe, mondjuk, templomba belépőjegyet fizettetni? Hát Szentendrén megteszik, bár nyilván nem csak ott.
Mégis újra le kell szögezni: Budapest gyönyörű város. Ezért sereglenek a világ minden pontjáról turisták, akik főleg tavasszal és ősszel nyaralás vagy telelés helyett, esetleg ezek mellett kívánnak ismerkedni az országgal, kultúrájával, történelmével. A vendégek persze itt sem maradnak fürdőzési lehetőségek híján, hiszen a magyar fővárosnak kiváló forrásai vannak. Csak a Széchenyi, vagy az éppen rekonstruált, őszre már nyilván üzemelő Rácfürdőt említeném, de nem hagyható ki az egykori Aquincum, vagyis Óbuda területén levő Aquaworld fürdőközpont sem, mely hihetetlen luxussal vonzza a vendégeket (különösen a Formula-1-es futam idején nagy a forgalma). A Ramada szállodalánchoz tartozó fürdő menedzsere, Varga Dóra szerint ma már elsősorban úgy lehet a vendégek igényeit kielégíteni, ha a kényelem mellé kényeztetés is jár, s ebbe beletartozik az udvarias, nyelveket beszélő személyzettől kezdve a széles körű szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeken át sok minden, egészen az egészségügyi szolgáltatásokig, a luxus biztosításáig.
NEM CSAK LÁNGOS ÉS HURKA
Pannon örökség a fürdőkultúra – mondták Hévízen, a Balaton nyugati partjától alig 20 kilométernyire levő turistaparadicsomban, ahol Eötvös József gondolatára is emlékeztettek, miszerint: „Nincs e kerek földnek még egy országa, melynek buja termékenysége, természeti kincsekben való gazdagsága vetekedhetnék Magyarországéval”. Túlzás vagy sem, tény, hogy a római kor után az első magyar közfürdőt III. Béla király első felesége, Châtillon Anna építtette Esztergom hévizes tavánál, melyről egy 1238-as keltezésű iratból tudunk. Árpád-házi Szent Erzsébet számára apja, II. Endre emelt ispotályt a budai Alhévízen, vagyis a mai Gellért fürdő környékén, ahol a leány bélpoklosokat, azaz leprásokat gyógyított. Buda hévizeire épültek az első fürdőházak az új királyi székhelyen Zsigmond idejében is. Hunyadi Mátyás például elrendelte, hogy kedvenc fürdőjét, a későbbi Rácfürdőt, fedett folyosó kösse össze a palotával.
Első osztályú wellnes az újszegedi Forrás Szállodában
A törökök is itt hagyták nyomukat másfél évszázados uralkodásuk idején, majd azt követően az Osztrák-Magyar Monarchia ötven éve vált a fürdőélet aranykorává. Hogy most hova sorolhatnánk a magyar turisztikai színvonalat? Nehéz megmondani. Ám látva a német turistákkal elárasztott, egy nyugati világot idéző Hévizet, a csodálatos magyar fővárost, a vendégszerető alföldieket, biztos vagyok benne, hogy sokat tanulhatnánk, és kellene is tanulnunk tőlük. Az sem kétséges, hogy hasonló pénzért az anyaországban többet kapunk, mint a felkapott görög és török üdülőhelyeken. A szűz természeten kívül ugyanis olyan tartalmakkal találkozni – és akkor nem épp a lángosra és a hurkára gondoltunk –, melyeket csak Magyarországon kaphat meg az üdülni, felfrissülni, gyógyulni vágyó vajdasági.
