Intézményes hátteret adni a magyar–szerb üzleti kezdeményezéseknek, beazonosítani és elhárítani az esetleges akadályokat ebben a kapcsolatrendszerben, lehetővé tenni magyar és szerb oldalon is azt, hogy a beruházók megfelelően tudják alakítani üzleti terveiket, mindenki számára hasznos és jövedelmező üzleti kapcsolatok szülessenek – ezek a legfőbb céljai a jövőben a magyar–szerb gazdasági vegyes bizottságnak, amely szerdán Budapesten tartotta meg plenáris ülését Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Anđelka Atanasković szerb gazdasági tárcavezető elnöklésével.
Atanasković kihasználta ezt az alkalmat arra, hogy köszönetet mondjon a magyar kormánynak, hiszen minden egyes alkalmat megragad Brüsszelben, hogy hangsúlyozza, Szerbiának az Európai Unióban van a helye, s minél előbb felvételt kell nyernie. Mint mondta, ez a támogatás meglehetősen értékes és fontos, mert folyamatosan előtérbe helyezi az európai adminisztráció előtt Szerbia integrációjának kérdését.
A gazdasági kapcsolatok meglehetősen fejlettek és magas színvonalúak, Magyarország továbbra is stratégiai partnernek számít ebben a tekintetben is – értékelte a szerb miniszter. A közösen végzett infrastrukturális projektek jellemzik ezeket a kapcsolatokat, továbbá az árucsere-forgalom fokozatos növekedése és a magyar beruházások szerbiai számának növekedése. Mint hozzátette, tavaly Magyarország a hatodik legjelentősebb külkereskedelmi partnere volt Szerbiának, az uniós államok között pedig a harmadik.
Szijjártó elégedetten szólt a két állam közötti gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, ugyanakkor megjegyezte, nem kell megelégedni a már elért eredményekkel, újabbak kellenek, mert azok jelentik a biztos jövőt. Nem tudtak a miniszterek nem kitérni az aktuális ukrajnai válságra. Szijjártó elmondta, Magyarország és Szerbia rengeteget tett azért, hogy a két nemzet békében élhessen, nem volt mindig így korábban, dolgozni kellett érte. Ha valamikor, most igazán tudjuk értékelni a békében való együttélés jelentőségét, ugyanis háború dúl a szomszédságban. A magyar emberek nem akarják ezt a háborút – mondta Szijjártó –, ők békét akarnak, s a magyar kormányzat a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország ne keveredjen bele a konfliktusba. A miniszter elmondta, a két ország közötti együttműködés nagy biztonságot ad Budapestnek mind a gazdaság, mind az energiaellátás szempontjából. Rámutatott arra, hogy az árucsere értéke a tavalyi 45 százalékos növekedéssel elérte a négymilliárd eurót, s ez egyértelműen rekordot jelent a gazdasági kapcsolatokban. Szerbiában tavaly 7,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), s ehhez az eredményhez megkérdőjelezhetetlenül hozzájárult az OTP és a Mol üzletelése is – húzta alá.
Foglalkoztak a vajdasági gazdaságfejlesztési programmal is, melynek keretében 14.174 helyi vállalkozásnak 61 milliárd forint támogatást nyújtottak, s ennek köszönhetően 123 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások. A politikus kiemelte: amennyiben Magyarországon és Szerbiában is a jelenlegi kormány kap bizalmat a közelgő választásokon, folytatják ezt a programot. Szijjártó bejelentette, szerb kollégájával megállapodtak a határátkelés felgyorsításában is: a röszkei és a tompai átkelőnél technológiafejlesztést és kapacitásbővítést hajtanak végre, Hercegszántónál pedig lehetővé teszik az átkelést a teherforgalom számára.
