A szabadkai Agrokombinat mezőgazdasági vállalat kisrészvényesei követelik, hogy a szabadkai Gazdasági Bíróság vizsgálja felül a vállalat értékét, és végezze el újból az értékbecslést. Ugyanakkor azt is követelik a bíróságtól, hogy ne részletekben árulják a vállalatot, hanem egy egységes egészként kezeljék a még megmarat tulajdont.
Az Agrokombinat 1964-ben alakult mezőgazdasági vállalat, amely a saját aranykorában 15 ezer hektár területen gazdálkodott, és több mint 1000 munkást foglalkoztatott. A vállalat saját sertés és szarvasmarha farmmal rendelkezett. Saját eszközeiből két olyan silót épített ki, amelyek összesen 30 ezer tonna termény tárolására voltak alkalmasak. A vállalat leépülése a kilencvenes években kezdődött, majd először 2004-ben indították el a csődeljárást. A vállalat többségi tulajdonosai a kisrészvényesek, akik nagyobbrészt a vállalat egykori munkásai. Ma megközelítőleg 1300 kisrészvényes osztozik a vállalat több mint 50 százalékán.
A csődeljárás során, hogy a tartozásokat törlesszék, a vállalat számos ingatlanát eladták. A kisrészvényesek szerint áron alul kelt el többek között a kisboszniai sertésfarm, az Újzsedniken található 24 ezer tonnás siló, a mikićevói sertésfarm, illetve a nagyfényi raktárt is eladták, és a vállalat gépparkja is megcsappant. Eladásra kerül a learatott termény és a jószágállomány is. De még emellett sem tisztázták az adósságot. A kisrészvényesek elégedetlenek a csődeljárással, és több alkalommal rámutattak már a bíróságon és Somogyi Sándornál, a csődbiztosnál is, hogy a véleményük szerint visszaélések történtek. A csődeljárás 2008-ban befejeződött, és ma a mezőgazdasági vállalatban már csupán harminc munkás dolgozik.
Az Agrokombinat újabb kölcsönöket vesz fel, hogy folytathassa a munkát, ami oda vezetett, hogy ez év márciusában újra elindították a csődeljárást. A kereskedelmi bíróság elvégzi a vállalat értékének felbecslését, amivel a kisrészvényesek elégedetlenek.
– Az értékbecslésbe nem számolták bele a stipićevói farmot, a nagyfényi malmot és 79 hektár földet sem. Ezt mi jeleztük is a bíróság felé, és kértük, hogy a vállalat felbecslésénél ezeket az ingatlanokat is vegyék figyelembe. Ugyanakkor azt sem tartottuk reálisnak, hogy az első osztályú szántóföldek hektárjáért 5000, a másodosztályúért 4500, a harmadosztályúért pedig 3000 eurót határoztak meg. Kértük a kereskedelmi bíróság elnökét és a csődbiztost, hogy a megjegyzéseinket vegyék figyelembe. Ez azonban még nem történt meg. Jelenleg a vállalatot 8 millió 368 ezer 756 euróra becsülték fel, azzal, hogy a pályázaton a vállalat kezdőára 7,5 millió euró – magyarázta Josip Ivanković, az Agrokombinát egyik kisrészvényese, a vállalat volt munkása azon a fórumon, ahol a kisrészvényesek közösen beszélték meg, hogy milyen követelésekkel lépnek fel azon a szerdai megbeszélésnek, ahol a vállalat kisrészvényeseiből álló igazgatóbizottság a csődbiztossal tárgyal majd. Rámutatott, a hitelezők felé a vállalat 1 millió 184 ezer euróval tartozik. Elmondta, véleménye szerint a hitelezők igényeit ki lehetne elégíteni a learatott napraforgó és kukorica árából. Ezzel levennék a terhet a vállalatról, és akkor már jobb áron el tudják azt adni.
A tárgyalás során számos felvetéséből kiderült, hogy a kisrészvényesek nem bíznak abban, hogy ők bármilyen jövedelemhez jutnak, mégis egységesek voltak abban, hogy nem kellene a vállaltot áron alul áruba bocsájtani. Kiemelték, hogy a szántóföldek piaci árát kellene kérni. Így az első osztályú terület hektárjáért 8, a másodosztályúért 7, a harmadosztályúért pedig 6 ezer eurót kérnek majd. Abban állapodtak meg, ha nem lesz vevő, aki megfizeti ezt az árat, nem engedik, hogy eladják a vállalatot.
Josip Ivanković lapunknak kiemelte, eddig több mint 20 millió eurót húztak ki a vállalatból.
– A kisrészvényesek eddig nem kaptak semmit a vállalatból, hát nem engedhetjük meg, hogy még azt is, ami megmaradt, megvonják tőlünk. Még így is kétséges, hogy marad valami a kisrészvényeseknek. Hát így is több, mint egymillió euróval tartozik a vállalat a hitelezők felé. Az igazgató további 3 millió euró hitelt vett fel a vállalatra, amit nem is tudjuk, hogy mire költött. Miután minden adósságot kifizetünk, sajnos a részvények értéke is nagyon lecsökken – magyarázta Josip Ivanković.
– Már korábban, 2009-ben az Agrokombinat Kisrészvényeseinek Egyesülete bűnvádi eljárást indított el az egész csődeljárás ellen, de nagyon lassan halad az ügy. Az ügyészség nagyon lassan dolgozik. Azt gondolom, hogy nem a munkások érdekében végzi a munkáját. Ha csak rólunk volna szó, nem mondanék semmit, de mintegy negyven vállalat küzd hasonló gondokkal – emelte ki.
Az Agrokombinat kisrészvényesei bűnvádi feljelentést tesznek Zoran Branković, az vállalat jelenlegi igazgatója ellen is, mert úgy tartják, munkája során a vállalat érdekivel szemben gazdálkodott.
