2024. július 18., csütörtök

Szürke zónában a kéményseprés

Csődeljárás a nagybecskereki Dimničar Rt.-ben, amely amúgy is már csak papíron létezik
Nincs szerencséjük (Fotó: Kecskés István)

Nagybecskereken két éve nem dolgoznak a Dimničar Rt. kéményseprői, miután tönkrement a vállalat, az önkormányzat pedig ezt a szolgáltatást levette a kötelező kommunális szolgáltatások listájáról. A napokban a Gazdasági Bíróság előzetes csődeljárást indított az Rt.-ben, amelynek végkimenetele minden bizonnyal a vállalat megszűnését eredményezi majd.

A Dimničar Rt. több mint két éve működésképtelen, 9,7 millió dináros adósság miatt. Ilyen esetre a törvény két lehetőséget irányoz elő: vagy csődeljárás indul, és átszervezés útján a hitelezők megpróbálják talpra állítani a vállalatot, vagy pedig törlik a vállalatot a jegyzékből. A bíróság december hatodikáig adott határidőt a hitelezőknek arra, hogy befizessenek 600 ezer dinárt a csődeljárás elindítására. Ha ez nem történik meg, akkor a Dimničar Rt.-t törlik a gazdasági szubjektumok jegyzékéből, vagyonuk pedig az állam tulajdonába kerül.

A Dimničart 2007-ben privatizálták, amikor 7,2 millió dinárért (ami a kezdőár többszöröse volt) vette meg Jovan Popović helybeli üzletember. Az akkoriban 24 dolgozót foglalkoztató vállalatra csakhamar hivatalosan is rábízták azt, amit előtte évtizedeken keresztül végzett. A vállalat vezetése azonban az önkormányzat hátszelét használva kötelezővé tegye a kéményseprést mind a 43 ezer nagybecskereki háztartás számára. A közvélemény felhördült, mert mindenkivel fizettetni akarták a kéményseprést, még azokkal is, akiknek kéménye sincs. Bírósági felszólításokat is küldtek. Voltak, akik fizettek is az el nem végzett szolgáltatásokért. A helyi képviselő-testületnek nem volt más választása, mint hogy megszüntesse a kötelező kéményseprést. Ekkor azt mondták, hogy „a kéményseprés ezentúl önkéntes lesz, és piaci viszonyokon alapul”. A gyakorlatban ez oda vezetett, hogy a több mint negyvenezer nagybecskereki kémény karbantartása a tulajdonosok gondja lett. A kéményseprők legtöbbször megfelelő szakképesítés nélkül végzik ezt a munkát (igaz, a Dimničarban is mindössze néhány szakképzett kéményseprő dolgozott). Az elhanyagolt kémények miatt pedig Nagybecskereken évente több mint harminc tűzeset van.