Vasárnaptól keddig tartott a Köznevelési együttműködés a digitális módszerek és eszközök használatának támogatására Magyarországon és a szomszédos országokban című Erasmus+-projekt keretében megvalósuló, háromnapos szerbiai tanulmányút a szabadkai Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében. A négy ország szakemberei számára szervezett program részeként hétfőn tartották meg a Mesterséges intelligencia és a digitális eszközök alkalmazása a szerbiai oktatásban című szakmai konferenciát a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. A rendezvényen a többi között Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének az MNT szerepvállalása Szerbiában című előadását is meghallgathatták a résztvevők.
Mint elhangzott, a Magyar Nemzeti Tanács a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerve, amely törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a magyar nemzeti közösséget, részt vesz a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben – mint például a magyarok által is jelentős számban lakott települések hivatalos magyar elnevezése –, döntéshozatali jogköre van, és intézményeket alapíthat.
Az oktatás terén az MNT különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar nyelvű oktatás mindenütt elérhető legyen. Az Oktatási Bizottságot is úgy építettük fel, hogy abban az oktatási minisztérium államtitkára és a tartományi oktatási titkár is helyet kapjon. Mi vagyunk azok, akik a minisztérium és a tartományi titkárság felé elküldik, milyen legyen az oktatási háló. Feladatunk egyebek mellett, hogy a középiskolák esetében meghatározzuk, milyen szakok nyíljanak, milyen lehetőségek legyenek, és hol szervezzék meg a magyar nyelvű oktatást. Elértük azt is, hogy bár a törvény szerint legalább 15 gyermek szükséges egy osztály indításához kisebbségi nyelven, már 5 gyermekkel is megnyithatók magyar tannyelvű osztályok. Ezzel nemcsak az iskola- és az oktatási hálózatot tartjuk fenn, hanem a pedagógusok munkahelyét is megőrizzük. Azon települések példája, ahol az elmúlt 20-30 évben megszűnt a magyar nyelvű oktatás, jól mutatja, hogy ezekben a közösségekben a magyar nyelv eltűnőben van, és ha a templomokban sincs már magyar nyelvű szentmise, ha megszűnik a magyar nyelvű oktatás is, azzal a közösség csak zsugorodik. Ami a délvidéki magyar közösséget és a gyermeklétszámot illeti, nem túl fényesek a mutatók. A legújabb népszámlálási adatok szerint 184 ezren maradtunk itt, és egy-egy generációban mintegy 1200–1400 gyermek van. A bölcsődétől az egyetemig mintegy 25 ezer fiatal van a látókörünkben, akiknek próbálunk valamilyen szinten segíteni – emelte ki Fremond Árpád, majd az MNT további programjairól is beszámolt a jelenlévőknek.
– A legkisebbeknek Ringató foglalkozásokat szervezünk, amelyek Vajdaság 26 helyszínén zajlanak. Ezzel a szórványtelepüléseken – például Hertelendyfalván vagy Versecen – is elérjük a magyar családokat, ahol már nincs magyar nyelvű oktatás. Emellett működtetjük a Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézményt Szabadkán, több mint 110 kisgyermek részvételével, valamint Noszán és a Magyar Szó Lapkiadó Kft. újvidéki székházában is megépült a Vackor kihelyezett tagozata. Ez utóbbinál egy 80 férőhelyes, kizárólag magyar gyermekek számára indított csoport is várja a kicsiket. Jelenleg Vajdaság-szerte 131 olyan intézmény működik, amelyben magyar nyelven is zajlik az iskoláskor előtti nevelés. A célunk, hogy minél több szülőt meggyőzzünk arról, hogy magyar osztályba írassa gyermekét, ezzel is erősítve közösségünket. A beiskolázási programunk keretében minden magyar első osztályos tanszercsomagot kap, amelynek értéke 60–70 euró, és tartalmát pedagógusokkal egyeztetve állítjuk össze. Ezenfelül a Rákóczi Szövetség iskolatáskákkal is támogatja a gyerekeket. 2024 szeptemberében egyébként 1313 gyermek kezdte meg tanulmányait magyar nyelven Vajdaságban. Az iskolabuszprogramunk nemcsak a szórványban, hanem a tömbökben is működik. Jelenleg körülbelül 200 diák veszi igénybe ezt a lehetőséget. A Szülőföldön Magyarul oktatási-nevelési támogatásra is jogosultak a gyermekek. Az elmúlt években azonban problémát jelentett, hogy a vegyes csoportokban tanuló magyar gyermekek megkaphatják-e a támogatást, vagy nem, ám ezt a kérdést most rendezzük. Szorosan együttműködünk az oktatási intézmények vezetőivel is, hiszen Vajdaságban 74 olyan általános iskola működik, amelyben magyar nyelven is folyik az oktatást. A 2011 óta működő napközis programunk célja, hogy a gyermekek biztonságos környezetben tölthessék a napjukat iskola előtt és után. Ennek érdekében támogatást nyújtunk óvónők és dadusok foglalkoztatásához. A 2024–2025-ös tanévtől az általános iskolák minden évfolyamának valamilyen támogatást, segítséget biztosítunk. A nyolcadikosok számára az MTTK-val közösen szervezzük meg az Eduexpót annak érdekében, hogy a diákok megismerjék a középiskola utáni továbbtanulási lehetőségeket. Emellett a Suliexpot is megrendezzük, amely keretében a középiskolák mutatkoznak be. Az esemény célja, hogy vonzóbbá tegye a helyi iskolákat a magyarországi intézményekkel szemben. Ennek érdekében hangsúlyt fektetünk a kollégiumi hálózat fejlesztésére: Szabadkán még az idén megkezdődik egy kollégium építése, Magyarkanizsán az MNT finanszírozásában létesül diákotthon, de Zentán is folyamatban van egy kollégium építése. Ezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar diákok helyben maradhassanak és helyi iskolákban tanulhassanak – hallottuk az MNT elnökétől.
A Magyar Nemzeti Tanács számos egyéb kezdeményezést is támogat. Egynapos kirándulásokat szervez a harmadikos és negyedikes diákoknak, és a középiskolások számára az idén először bevezetett, több mint 40 euró értékű egyszeri támogatás szintén a tanulók helyben tartását szolgálja. A harmadik és negyedik osztályos középiskolásoknak egyetemlátogatásokat rendeznek, a vajdasági magyar diákok továbbtanulási lehetőségeit bemutató felsőoktatási tájékoztató körutat pedig minden évben megtartják a Vajdasági Magyar Diákszövetséggel közösen. A kezdeményezés célja, hogy részletes és átfogó tájékoztatást nyújtson a végzős középiskolásoknak az itthon maradás előnyeiről, az ösztöndíjprogramokról és a továbbtanulási támogatásokról. A tájékoztató körút keretében Vajdaság összes olyan középiskoláját felkeresik, amelyben magyar nyelven folyik az oktatás. Az érdeklődő diákok megismerhetik az alapösztöndíjak, a demonstrátori és kiválósági ösztöndíjak rendszerét, a kollégiumi elhelyezési lehetőségeket, valamint az olyan speciális programokat, mint a szerb nyelvi felzárkóztató képzés.
– Az alapösztöndíjra mindenki jogosult, aki bizonyítja, hogy magyar nyelven folytatta általános vagy középiskolai tanulmányát. A demonstrátori ösztöndíj már ráépül az alapképzésre, hiszen azok a felsőbb évesek lehetnek demonstrátorok, akik az elsőéves szakfőiskolai vagy egyetemi hallgatókat tanítják, vezetik, segítik, ha szükséges. A Várady kiválósági ösztöndíjprogram a mesterhallgatóknak és a doktoranduszoknak áll rendelkezésére, és ide tartozik a jogászösztöndíj is. Az alapösztöndíj értéke 90 eurótól 150 euróig terjed. A demonstrátori ösztöndíj 70 euró dinár ellenértéke. A jogászhallgatók pedig akár havi 100 ezer forintot is kaphatnak tíz hónapon át. Az MNT ösztöndíjprogramjának szerves része az intenzív szerb nyelvi felzárkóztató képzés. Ennek lényege, hogy a szerbiai felsőoktatási intézménybe felvételiző egyetemisták szerb nyelvtudását olyan szintre fejlesszék, hogy a nyelvi hátrányok minél kevésbé befolyásolják a továbbtanulást és a szakválasztást, valamint hogy a már felvételt nyert hallgatók könnyebben vegyék a szerb nyelvű továbbtanulás jelentette akadályokat. Az ingyenes felvételi-felkészítő tanfolyamaink feladata, hogy az érettségizőket minél jobban felkészítsék a szerbiai egyetemek/főiskolák felvételi vizsgáira. Tizennégy tantárgy közül válaszhatnak, és körülbelül 200 fiatal jelentkezik évente. Az MNT évről évre támogatást nyújt a külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett főiskolai és egyetemi oklevelek, továbbá posztgraduális tudományos fokozatok honosításának vagy elismerésének költsége kapcsán, itt az összes költséget visszatérítjük – magyarázta Fremond Árpád.
Végszóként elmondta, az MNT-ben mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében, hogy a közösséget megőrizzék.
– Hogy mennyire leszünk ebben sikeresek, nem tudjuk. Az elvándorlás és a fogyás nemcsak a délvidéki magyarokra jellemző, hanem nagyon sokan Horvátországból, Szerbiából, Montenegróból, Boszniából vándorolnak folyamatosan nyugatra. Ott keresnek lehetőséget, de sokan átmennek Magyarországra is, az itteni magyarok közül nagyon sokan ingáznak, de ettől függetlenül a közösség életképes, és mi azért dolgozunk mindannyian, hogy ez a közösség meg is maradhasson az elkövetkezendő időszakban. Hogy mi lesz 20 vagy 30 év múlva, hogy ezek az intézkedések mit érnek, az csak 10–20 év múlva mutatkozik meg. Egyelőre azt tapasztaljuk, hogy az elvándorlás mértéke egy picit visszaszorult, egy picit megállt. Én csináltam egy kis tanulmányt, és lekövettem azt, hogy mennyien iratkoztak be első osztályba 2011-ben, majd mennyien fejezték be a nyolcadik osztályt, ugyanúgy 2012-ben is, és így tovább. Ezek tükrében azt mondhatom, hogy az elmúlt 15 évben 20 százalék körüli volt a fogyás. Minden olyan intézkedés, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács foganatosít azért van, hogy ezt a közösséget a nehéz körülmények ellenére megpróbálja itthon tartani és fenntartani – zárta gondolatait az MNT elnöke.
Nyitókép: Fremond Árpád előadás közben (Molnár Edvárd felvétele)
