Francia–brit irányítású lesz az Ukrajnát támogató szövetségesek koalíciója, amely szerint Moszkva nem tartja magát a részleges tűzszünethez, sőt időhúzásra játszik. Emiatt újabb szankciókkal sújtanák és határidőt szabnának számára a tűzszüneti megállapodás teljesítéséhez. Putyin ideiglenes ukrajnai kormányzást javasol.
„A vezetők eltökéltek és nem hagynak magunkra minket. A továbbiakban is támogatják Ukrajnát, s ez rossz hír Oroszország elnökének” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a hazája támogatására összpontosító csütörtöki párizsi megbeszélés után.
Az önkéntesek koalíciójának nevezett csoport ülésén harminc ország magas rangú vezetője vett részt. A találkozó egyik célja az volt, hogy véglegesítsék a Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciákat a jövőbeli békemegállapodás esetére. Az Emmanuel Macron francia államfő által összehívott tanácskozás munkájába – Zelenszkij mellett – bekapcsolódott Keir Starmer brit, Giorgia Meloni olasz és Donald Tusk lengyel kormányfő, továbbá Olaf Scholz német kancellár és Cevdet Yılmaz török alelnök, valamint EU-intézmények és a NATO egy-egy képviselője is.
Zelenszkij hangsúlyozta: Ukrajna sem a területeit, sem a függetlenségét nem adja fel. Szerinte Oroszország nem tud elbánni Ukrajnával. Hozzáfűzte: Európa sem ismeri el a megszállt ukrán vidékeket orosznak, s az Egyesült Államok részéről kompromisszumokra utaló jeleket lát a területeket illetően. Szerinte Moszkva nem akar békét, Kijev ellenben támogatja a tűzszünetet. Európa részvétele elengedhetetlen a háború befejezéséről szóló tárgyalásokon, amelyeken a kontinenst Franciaország és az Egyesült Királyság képviseli majd.
Rámutatott: az USA hitelessége attól függ, miként reagál az orosz szerződésszegésekre. Ha Washington határozott válaszlépéseket tesz, marad a bizalom iránta, ám ha az oroszok megsértik a megállapodásokat, és ennek ellenére a szankciók enyhítéséről kezdődnek tárgyalások, az más kérdés.
TOVÁBB LÉPNEK
A találkozó után Macron arról beszélt, hogy francia–brit irányítású lesz az Ukrajnát támogató szövetségesek koalíciója. Hamarosan francia–brit küldöttség látogat Kijevbe, hogy előkészítse, „milyen formátumot ölt majd az ukrán hadsereg”, valamint „a szövetséges országok erőinek esetleges bevetését egy esetleges békemegállapodás után”. Szerinte 3-4 héten belül cselekvési tervük lesz. Hozzátette: a brit miniszterelnökkel együtt ők ketten irányítják majd a nemzetközi koalíció erőfeszítéseit.
Macron úgy ítélte meg, hogy a békemegállapodás megkötése után Ukrajna biztonságának legjobb garanciája a hadsereg megerősítése lenne. „A brit miniszterelnökkel együtt megbízást adtunk a vezérkari főnökeinknek, hogy a következő napokban francia–brit csapatokat delegáljanak Ukrajnába, hogy minden területen körvonalazzuk a jövőbeni ukrán hadsereg formátumát” – jelentette ki.
Elismerte ugyanakkor, hogy az Ukrajnát támogató országok egy dologban nem egységesek. Nevezetesen abban, hogy egy békemegállapodás után csapatokat küldjenek-e az országba. Abban viszont teljes az egyetértés, hogy az Oroszország elleni szankciókat nem szabad feloldani.
FORDULÓPONTHOZ ÉRKEZTEK
Macron szerint Hszi Csin-ping kínai elnök „aktív szerepet játszhat” a szilárd és tartós béke megteremtésében. Leszögezte: „Fordulóponthoz érkeztünk. A tárgyalások megkezdődtek, a cél a béke kivívása, amihez a legjobb tárgyalási pozícióba kell hozni Ukrajnát. Biztosítanunk kell, hogy a békemegállapodás szilárd és tartós legyen minden európai számára”. Emlékeztetett: Ukrajna elfogadta az amerikaiak 30 napos tűzszüneti javaslatát. Ám „az ukrán döntés óta nem érkezett orosz válasz. Újabb részleges és hipotetikus tűzszünetekre vonatkozó feltételek születtek, ugyanakkor napról napra egyre súlyosabbak a csapások” – fogalmazott Macron. Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozó végén azt mondta, „addig nincs értelme megszüntetni a szankciókat, amíg a béke nem állt helyre”.
Párizsban az Oroszország elleni büntetőintézkedések szigorításáról is tárgyaltak. Arról pedig megállapodtak, hogy fokozni kell a nyomást Moszkvára. Részben azért, hogy vegye komolyan az ukrajnai rendezés ügyét. Az Ukrajnát támogató koalíció ugyanis úgy ítéli meg, hogy Oroszország késlelteti az elmúlt napokban bejelentett tűzszüneti megállapodások végrehajtását.
Az időhúzást nem szabad tovább tűrni, határidőt kell szabni a tényleges előrelépés eléréséhez. Erről a brit kormányfő beszélt. Starmer emlékeztetett: Vlagyimir Putyin a múlt héten beleegyezett az ukrajnai energiaipari infrastruktúra elleni katonai akciók szüneteltetésébe, ám az orosz erők azóta is támadják ezeket a létesítményeket.
MÁS VEZETŐK JÖNNEK
Putyin időközben javasolta az ideiglenes ukrajnai kormányzás bevezetését is (az ENSZ és néhány ország égisze alatt) egészen addig, amíg új választásokat nem tartanak. Azzal indokolta az ötletet, hogy Oroszország számára nem világos, kivel is kell majd megállapodást aláírnia, mivel Ukrajnába „holnap más vezetők jönnek”. Közölte, a tárgyalások a békeszerződésről az ukrajnai választások után kezdődhetnének meg.
Kifejezte meggyőződését, hogy Donald Trump véget akar vetni az ukrajnai konfliktusnak. Kilátásba helyezte, hogy Moszkva „együtt fog működni minden olyan partnerrel, amely erre törekszik”.
Nyitókép: Ukrajna sem a területeit, sem a függetlenségét nem adja fel – mondta Zelenszkij a párizsi találkozót követően (Fotó: AP via Beta)
