Ana Brnabić miniszterelnök is részt vett a tegnap kezdődőtt, kétnapos Bledi Stratégiai Fórumon, amelyet ezúttal a Szolidaritás a globális biztonságért cím alatt fut. A szerb kormány első embere az úgynevezett Vezetői Panelbeszélgetésen szólalt fel. A nyugat–balkáni országok uniós integrációjára, valamint a térség korábban csatlakozott országainak tapasztalataira összpontosító beszélgetésen Dritan Abazović montenegrói, Nikolaj Denkov bolgár, Dimitar Kovacsevszki macedón, Albin Kurti koszovói, Andrej Plenković horvát és Edi Rama albán miniszterelnökök, valamint Borjana Krišto, Bosznia–Hercegovina Miniszteri Tanácsának elnöklője vett részt.
Ana Brnabić szót ejtett a Szerbiában jellemző euroszkepticizmusról. Szerint ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az ország túlságosan hosszú ideje vár a csatlakozásra. Ez nemcsak Szerbiában van így, elég felidézni, hogy például Macedónia néhány évvel ezelőtt megváltoztatta nevét, ám később sokáig nem nyithatta meg az első tárgyalási fejezeteket, érvelt Brnabić. Másrészt a tárgyalások megkezdése sem biztosíték még. Szerbia immár tíz éve tárgyal, mégsem sikerült még pontot tenni a folyamatra. A polgároknak az a benyomásuk, hogy az EU soha semmivel sem elégedett, folyamatosan újabbnál újabb követelésekkel áll elő, nyomatékosította Brnabić, majd megismételte, hogy mindennek ellenére az ország számára az uniós csatlakozásnak nincs alternatívája.
A koszovói kérdés kezelésének, illetve azoknak az észrevételeknek a kapcsán, hogy az EU túlságosan elnéző Szerbiával, Ana Brnabić először kijavította a panelbeszélgetés moderátorát, hogy Koszovó nem ország, majd közölte, Szerbia számára prioritás a kapcsolatok normalizálása. E tekintetben a 2013-as brüsszeli megállapodás végrehajtása a legfontosabb, viszont Pristina továbbra sem alakította meg a szerb többségű községek közösségét, mondta.
Erre reagálva Albin Kurti kifejtette, biztosan egyszerűbb lenne normalizálni a kapcsolatokat, ha Koszovó szomszédja Csehország volna. Ugyanakkor Pristina az összes nehézség ellenére a kapcsolatok normalizálásában érdekelt, ennek legfontosabb elemei az idén februárban és márciusban elfogadott megállapodások, valamint az, hogy egyesek különbséget tegyenek valóság és fantázia között.
KIHÍVÁSOK SOKASÁGA
A stratégiai fórum nyitórendezvénye a szélsőséges időjárási jelenségekre, valamint a Szlovéniát sújtó árvízre utaló performansszal kezdődött. A rendezvényt Peter Grk, a fórum főtitkára nyitotta meg. Beszédében a katasztrofális árvizekre utalt, szavai szerint ezek bárhol és bármikor megtörténhetnek. A világ a bizonytalanság korát éli, a világjárvány, Oroszország ukrajnai agressziója, az energiaválság, éhezés és az éghajlatváltozás mind kihívás. Az a kérdés, hogy az emberiség miként küzd meg az aktuális kihívásokkal, s egyebek mellett ezt kívánják körbejárni az idei stratégiai fórumon, emelte ki.
Dritan Abazović montenegrói kormányfő és Ana Brnabić a nyugat-balkáni országok integrációját fókuszba helyező panelbeszélgetésen (Fotó: STA via Beta)
A SZOLIDARITÁS JOBBÁ TESZI A VILÁGOT
Köszöntőbeszédében Robert Golob szlovén miniszterelnök szintén a történelminek minősített szlovéniai áradásokra tért ki, rámutatva, hogy a károk elhárításában meghatározó volt a nemzetközi szolidaritás. Utóbbi jobbá teszi a világot, ezt akkor is szem előtt kell tartani, amikor éppen minden rendben van Európában és a világban, hangsúlyozta. Hozzátette, az éghajlatváltozás nem valahol máshol a világon történik, hanem itt és mindenütt. A következő években sok mindennek, illetve mindenkinek meg kell változnia, ebben a küzdelemben senki nem lehet egyedül. Golob külön köszöntötte a nyugat-balkáni államok vezetőit. Oroszország ukrajnai agressziója mindent megváltoztatott, az EU bővítése új perspektívát kapott, ezért arra kérte az említett országok vezetőit, ne szalasszák el a lehetőséget.
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS, BIZTONSÁG ÉS SZOCIÁLIS EGYENLŐSÉG
Tanja Fajon szlovén külügyi és Európa-ügyi miniszter szavai szerint mindenki felelőssége, hogy ne forduljanak elő fegyveres összecsapások, és sikerüljön lassítani az éghajlatváltozást, de az emberi jogok, továbbá a joguralom elveinek a tiszteletben tartása, a szegények és a gazdagok közötti szakadék csökkentése ugyanennyire fontos, nem beszélve Európa biztonsági konstrukciójának helyreállításáról, illetve megerősítéséről. Szerinte a célok elérésének érdekében elengedhetetlen a civil szféra és az intézmények támogatása. Nemzetközi szolidaritás nélkül nincsen multilateralizmus – mutatott rá.
AZ ABLAK KINYÍLT
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az EU bővítéséről szólva kiemelte, hogy ez a folyamat erősebbé és versenyképesebbé teszi Európát. A nyugat-balkáni országok európai útja húsz évvel ezelőtt kezdődött. Az integráció lassú üteme az EU számára ugyanolyan káros, mint az érintett országok számára. Az EU bővítése nem álom, ám összetett, olykor fájdalmas reformokkal terhelt folyamat, amely során mindenkinek el kell végeznie házi feladatait, mondta Michel, aki szeretné, ha 2030-ban tagjelölt országok és az EU is készen állnának a következő bővítési körre. A lehetőség ablaka kinyílt, most kell cselekedni, nyomatékosította, majd kiemelte, hogy a következő csatlakozási kört megelőzően az EU-nak is meg kell ejtenie a szükséges belső reformokat.
