Félig robot, félig emberarcú gép mutatkozott be tegnap az Újvidéki Egyetem rektorátusának tanácstermében a telt házas hallgatóságnak: elmondta, hogy újságíróként hírt írna. Majd kérte a feladatát a jelen levő médiamunkatársaktól azon a nemzetközi konferencián, amelyen a mesterséges intelligencia szerepéről és lehetőségéről tárgyaltak a szakemberek. Az AI-Media2023 elnevezésű találkozón többek között azokat az erkölcsi dilemmákat is megvilágították, amelyeket a ChatGPT alkalmazása vet fel az élet különböző területein. A hatékonysága vitathatatlan, használatáról viszont vitatkozni kell – hangzott el, amikor a találkozó házigazdája egy határozott mozdulattal kihúzta a dugaszt az aljzatból, és a hatalmas képernyőről eltűnt a szolgálatait felajánló robotember.
A reflektorfénybe a konferencia első felszólalói kerültek, akik kifejtették álláspontjaikat arról, hogy a mesterséges intelligencia felválthatja-e az újságírókat a közeljövőben. A technológiai fejlődés rohamos tempójáról először Rusmir Nefić, az N1 televíziós hálózat alapítója beszélt, aki a hírcsatornát Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, illetve Horvátországban is meghonosította. A szakember emellett az Euronews Srbija és a Bloomberg Adria kezdeményezéséhez is kötődik. A balkáni országokban nehezebb bevezetni a médiában a mesterséges intelligenciát (AI), mint Európa más területein – mondta Nefić.
– Alapvetően kétféleképpen használjuk a mesterséges intelligenciát: egyrészről segítségként, másrészről viszont tartalom gyártására. A mindennapi munka eszközeként azt a célt szolgálja, hogy segítsen az újságíróknak, producereknek és más médiamunkatársaknak gyorsabban, olcsóbban és hatékonyabban elvégezni a feladatokat annak érdekében, hogy színvonalasabb anyagokat gyártsanak. Másrészről viszont már jelen van úgy is, mint a tartalmak alkotója. Az utóbbi esetben használatának széles körű a lehetősége: a már alkalmazott fordítástól kezdve a közeljövőben elérhetővé váló automatikus videó vágásáig – vetítette elő a lehetőségeket a szakember, aki a multiplatformokban látja a média jövőjét. – Manapság kétfajta hozzáállás létezik: az egyik médiatípus a számok tükrében látja az érvényesülést, a másik viszont a tartalmi minőséget célozza. Az első hozzáállás esetében az AI hatalmas támogatást jelent, hisz rövid idő alatt rengeteg információt dolgoz fel és tár a nyilvánosság elé. Sokkal nagyobb kihívás a használata azonban, ha minőségi tartalmakat kíván gyártani az adott médiaház – mutatott rá Nefić.
MIRŐL „ÍR” A VIRTUÁLIS ÚJSÁGÍRÓ?
Példaként a rektorátuson zajló esemény tudósítását hozta fel a szakember: elmagyarázta, hogy az AI csak úgy tud tartalmat gyártani a panelbeszélgetésről, ha összegzi a már megjelent adatokat (szövegeket, képeket, videókat). Amennyiben azonban egy médiaház sem küld ki újságírót a helyszínre, és a közösségi tereken sem jelennek meg információk, akkor az alapadatok hiányában a legkorszerűbb mesterséges intelligencia is tehetetlen – hangsúlyozta a szakember.
Kiemelte, hogy a sokak által jövőképként kezelt virtuális cikkíró már létezik. A német express.de hírportál már megalkotta Klarát, a virtuális újságírót és szerzőt, amely naponta 12-14 cikket ír, bármilyen témában. Éppoly szakértelemmel tudósít az időjárásról, ír gazdasági elemzéseket, mint amilyen hihetően beszámol a politikai eseményekről is, emellett a határidőket is tiszteletben tartja. A kísérleti céllal beindított projekt rámutatott arra is, hogy az olvasóknak és nézőknek egyáltalán nem fontos, hogy ki (vagy mi), és mi alapján írta meg azt a szöveget, amelyből informálódnak. Ez viszont aggodalomra ad okot – mutatott rá a jövő etikai és morális kérdésire a szakember.
A ChatGPT alapvetően csak gyorsan és pontosan képes egymásra halmozni olyan adatokat, amelyek gyűjtésére instrukciót kapott – mutatott rá a mesterséges intelligencia korlátaira dr. Đorđe Petrovski, a pennsylvaniai Wharton Egyetem professzora a sajtó érdeklődésére. Hangsúlyozta: a probléma abban rejlik, amikor a kérdésünkre érkező adathalmazt végső válaszként értelmezzük, kihagyva belőle az emberi elemzőképességet és gondolkodást. Ilyen értelemben ugyanis veszélyessé válhat az egyébként nagyon hatékony ChatGPT használata – mutatott rá a mesterséges intelligencia korlátaira az amerikai egyetem tanára.
LÉTEZIK-E SZERBIAI KLARA?
Jelenleg Szerbiában még nem beszélhetünk arról, hogy mesterséges intelligencia kreatív tartalmakat alkotna – tért ki a valós hazai helyzetre a panelbeszélgetésen Bojan Brkić, az Euronews Srbija főszerkesztője. Az újságíró előtte 16 évig a Szerbiai RTV-t erősítette, de ezt megelőzően az akkori Beta Televíziónak, valamint a TV Politikának is dolgozott: a hírek világának fejlődését tehát a vezetékes telefontól és a tekercses filmektől kísérhette az okostelefonig és a mesterséges intelligenciáig.
– Az AI-t nemrég kezdtük alkalmazni a munkánkban az Euronews központi szerverein keresztül. A gyakorlatban tulajdonképpen arról van szó, hogy egy-egy videón belül a kijelölt részeket mesterséges intelligencia segítségével feliratozzuk. Hangból szöveget alkot számunkra az AI, gyorsítva ezzel a munkafolyamatot. A technikai újításokkal általában azokat a munkafolyamatokat cseréljük fel, amelyek ismétlődnek, unalmasak, és elvégzésükhöz nem szükséges kreativitás. Mivel így gyorsabban és könnyebben tudunk teljesíteni, ezért rendszerint abban reménykedünk, hogy végre lesz elég idő arra, hogy mélyebben elmerüljünk egy-egy témában, és növeljünk a minőségen: lehet majd oknyomozással foglalkozni, vagy személyes történeteket feldolgozni. Mégsem ez történik: a médiaházak tulajdonosai és vezetői ugyanis a napi, vagy igényesebb téma esetén kétnapi feldolgozás helyett immár napi 3-4 anyagot követelnek az újságírótól – hívta fel a figyelmet a minőségi romlás veszélyeire az Euronews főszerkesztője. Ugyanakkor kiemelte: lehet, hogy a mesterséges intelligencia a munkafolyamat egyes szakaszaiban csökkentheti az emberi erőforrást, de az érzelmek és történetek tekintetében tehetetlen. Ezek ugyanis nincsenek az interneten anélkül, hogy az újságíró oda ne tegye őket – mondta Brkić.
A felszólalók arról is beszéltek, hogy a mesterséges intelligencia milyen mértékben formálhatja át a klasszikus hírközlési formákat, illetve a jövőben felválthatják-e a nyomtatott sajtót, a televíziót és a rádiót a digitális platformok. Ana Marković, a Wireless Media Group szakmunkatársa viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy ma már az AI-t az olvasók, nézők és hallgatók visszajelzéseinek elemzésére is használják a médiaházak. Így egyre több sajtóorgánum hajlik affelé, hogy bizonyos csoportoknak testre szabott, érdeklődési körnek megfelelő tartalmat gyártson.
Nyitókép: Tóth D. Lívia felvétele
