Kinevezték a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatóját

Jóváhagyva a Magyar Szó Lapkiadó Kft. Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének a nyilvános pályázat lefolytatását követően hozott végzését, 9. rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács pénteken megerősítette Erdődi Edvina okleveles jogász (a felvételen) a Magyar Szó igazgatójává való kinevezését. Erdődi Edvina az utóbbi egy évben megbízott igazgatóként irányította a Magyar Szót.

Az ülés kezdetén egyperces csenddel adóztak a múlt héten elhunyt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi képviselőház elnökének. Fremond Árpád, az MNT elnökének szavai szerint Pásztor István nélkül nemzeti tanács sem lett volna.

BIZTONSÁGBAN TUDJÁK A MAGYAR SZÓT

Erdődi Edvina kinevezése kapcsán Kabók Erika, a Végrehajtó Bizottság tájékoztatással megbízott tagja a Magyar Szó fontosságát hangsúlyozta. A vajdasági magyar közösség megmaradásának tekintetében betöltött szerepéből adódóan nem mindegy, ki irányítja a Magyar Szó Lapkiadó Kft.-t, jegyezte meg. Hozzátette, Erdődi Edvina vonatkozásában már most tudni, mire számíthat az MNT, illetve a közösség, hiszen egy éve megbízott igazgatóként tevékenykedik.

– Az eddigi tapasztalatok jogosítanak fel minket arra, hogy biztonságban tudjuk a Magyar Szót és reménykedjünk a lehetőségekhez mérten való fejlődésében. A Magyar Szó Kft. két különálló munkaegységből áll. Az elmúlt években, a nyomda termelékenységének hullámzó jellege miatt, gyakran alakult ki feszültség a nyomda és a szerkesztőség között, ám az idén ez a történet fordulóponthoz érkezett. Okunk van feltételezni, hogy jobb idők következnek úgy a nyomda, mint a szerkesztőség vonatkozásában. Ebben Erdődi Edvinának és az őt segítő politikusoknak kulcsfontosságú szerepük van. 2017-ben a VMSZ közbenjárására a magyar kormány 500 millió forintot utalt át a Magyar Szó székháza felújítására és a nyomda kiköltöztetésére. A kiköltözés akkor kezdődött meg, amikor Erdődi Edvina egy évvel ezelőtt megbízott igazgatóként átvette a vállalat irányítását. Bízhatunk abban, hogy egy év múlva a Magyar Szó székháza ismét az újvidéki magyarság szellemi központja lesz. Akik ismerik, csodálják Erdődi Edvina munkabírását, következetességét és bátorságát. Nem riad vissza a nehéz és a népszerűtlen döntések meghozatalától sem, ha úgy látja, hogy azok a cég érdekeit szolgálják. Elhivatott, felelősségteljes, képzett és rendelkezik a vezetőktől elvárt tulajdonságokkal. Úgy vélem, jó kezekben lesz a Magyar Szó Lapkiadó Kft. – fogalmazott Kabók Erika.

SZAKMAISÁG ÉS PRESZTÍZS

Az MNT a 2024 és 2029 közötti időszakra szóló Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégiáját ugyancsak megvitatták, majd elfogadták. A dokumentumot felterjesztő Fremond Árpád kiemelte: azt ígérték, hogy 2023. a stratégiák éve lesz, az említett vállalás szellemében dolgoztak és ezt teszik a továbbiakban is. A stratégia hozzájárul ahhoz, hogy a közösség anyanyelvű tájékoztatása még színvonalasabb és elérhetőbb legyen, hangzott el. A legfontosabb az, hogy a vajdasági magyarság anyanyelvén tájékozódhasson és olyan tartalmak jussanak el hozzá, amelyek róla szólnak, mondta, rámutatva, hogy az országos médiatörvény sem csorbította a nemzeti tanácsok a tájékoztatással kapcsolatos hatásköreit, ugyanakkor ehhez szükség volt az MNT Hivatala és a VMSZ köztársasági parlamenti frakciója közötti szoros együttműködésre. Keresztény értékrend mentén építkező, identitáserősítő és a kisebbségi érdeket szolgáló tájékoztatás – ezt tűzte ki célul az MNT médiastratégiája, hangsúlyozta Fremond Árpád. Szavai szerint fontos erősíteni a szakmaiságot, egyebek mellett különböző képzések révén, de lényeges a törvényes keret megőrzése, vagy a vajdasági magyar média talpon tartásához szükséges anyagi háttér biztosítása.

Jobb, színvonalasabb anyanyelvű tájékoztatás – ennek a célnak a megvalósítását hivatott segíteni a stratégia, mondta Kabók Erika. Rámutatott, a célok megvalósításához szükséges az anyagi háttér és a jó újságíró. A stratégia két részre bontható, az egyik a szakmaiság erősítésére összpontosít, míg a másik az újságírói hivatás presztízsének növelésére, közölte Kabók Erika. A konkrét intézkedéseket sorolva Kabók Erika egyebek mellett a következőket említette: etikai kódex – már készül, elfogadása lesz a stratégia mentén foganatosítandó egyik első intézkedés –, újságíróképzés, továbbképzés, mentorprogram, a félbehagyott egyetemi tanulmányok befejezésének támogatása ösztöndíjjal, újságíró-iskola, a tudósítóhálózat erősítése, a sajtónyelv romlásának megállítása, valamint a jogi-politikai és egyéb szakterminológia elsajátításának segítése. A továbbiakban szót ejtett a jelenleg legnagyobb tájékoztatási-beruházásról, ez is része a stratégiának. Ez a beruházás a Forum Házban, a Magyar Szó újvidéki székházában zajlik.

Kozma Lívia, a Tájékoztatási Bizottság elnöke szerint a stratégia hét területen fogalmaz meg prioritásokat és társít ezekhez cselekvési terveket. A szórványban különösen fontosak az anyanyelvű tájékoztatás megtartását segíteni hivatott intézkedések. A szórványban számos szerkesztőségben már alig van munkatárs, helyenként egy-egy ember dolgozik. A tudósítóhálózat erősítésének terve hatalmas lehetőség mindenki számára, emelte ki.

Lovas Ildikó, a Kulturális Bizottság elnöke a stratégiák meghatározó jellegét hangsúlyozta. A médiastratégia nem önmagában való cél, ez pedig azt jelenti, hogy elvégzendő feladatokat összesít, lehetőséget teremt és keretet ad a vajdasági magyar tájékoztatás fejlesztésének, mondta. Hozzáfűzte, a stratégia nem is az ötéves terv, ez pedig azt jelenti, hogy az MNT nem kívánja kötelező érvényűvé tenni, ugyanakkor lehetőséget kíván biztosítani általa. A legfontosabb a határok kijelölése és azok betartása az MNT részéről, hangsúlyozta. Úgy vélte, az MNT médiastratégiájának egyik legkiemeltebb értéke az, hogy lépést tartva a korszellemmel a tájékozódás szabadságát helyezi a középpontba, a tájékoztatás esetében pedig arra szorítkozik, amire a vajdasági magyar polgároktól a választásokon felhatalmazást kapott.

A 66 napirendi ponttal összehívott ülés folytatásában egyebek mellett az Európa Kollégium, a Pannónia Alapítvány, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, Topolya Község Művelődési Háza és a magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2024. évi munka- és pénzügyi terveit véleményezték, illetve hagyták jóvá, valamint oktatási beterjesztéseket – igazgatóválasztási eljárások, iskolaprogramok véleményezése, iskolaszéki tagcserék, átképzések és pótképzések kapcsán – fogadtak el.