Azzal, hogy Bulgária előzetes tájékoztatás nélkül ultimátumszerűen megemelte az Észak-Macedóniába, Szerbiába és Magyarországra történő földgázszállítás tranzitdíját, veszélybe sodorta ezeknek az országoknak a gázellátási biztonságát, ehhez pedig senkinek sincs joga – emelte ki többek között pénteki belgrádi látogatásakor Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, aki az energiabiztonságról, illetve számos közös energiaberuházásról tárgyalt Dubravka Đedović Handanović ügyvivő bányászati és energiaügyi miniszterrel. A tárgyalófelek megállapodtak abban, hogy a két ország minden lépését összehangolja a bolgár tranzitdíj kapcsán és kellően határozott választ adnak az „ellenséges bolgár lépésre”. Amíg Szerbia az Energiaközösséghez fordult, Magyarország az Európai Bizottságnál kötelezettség-szegési eljárást kezdeményezett Bulgáriával szemben.
A két miniszter először négyszemközti megbeszélést tartott, majd a két delegáció ült tárgyalóasztalhoz. Dubravka Đedović Handanović a közös sajtótájékoztatójukon rámutatott, Magyarország és Szerbia között kiváló az együttműködés az energia terén is. Olyan együttműködés ez a két ország között, amely előremutató és amelyre támaszkodni lehet az előttünk álló kihívásokkal teli időkben. Rámutatott, az, hogy Magyarország átengedte Szerbiának tározókapacitásainak egy részét, Szerbia gázellátása biztosabbá vált. A hazai készletekkel együtt 680 millió köbméternyi gáz áll az ország rendelkezésére a tározókban.
A két miniszter tárgyalt a két országot összekötő kőolajvezeték kiépítéséről, ez Szerbia számára a folyamatos kőolajellátást biztosítaná. Ugyancsak dolgoznak a két ország közötti villamosenergia-összeköttetés kapacitásának megduplázása érdekében is. A munkálatok befejezését 2028-ra tervezik, amikor Szijjártó Péter szavai szerint, Magyarországnak az elektromos autóiparhoz kapcsolódó nagyberuházások miatt nagyobb mennyiségű áramra lesz szüksége.
A balkáni földgázvezeték is szóba került, amely biztos földgázforrás nemcsak Szerbia, hanem Magyarország számára is. Éppen ezért a tárgyalások egyik legfontosabb mozzanata a Bulgária által kiszabott tranzitdíj volt, ami veszélybe sodorja Szerbia, Magyarország, de Észak-Macedónia gázellátását is, de kihatással van a régió, valamint Ausztria és Szlovákia gázellátására is. A közös koordinációs tárgyalásokkal megállapodtak azokban az intézkedésekben, amelyekkel megvédhetik országaik pozícióját.
Mint arra Szijjártó Péter rámutatott, Közép-Európa térsége súlyos gazdasági és biztonsági kihívásokkal küzd, emiatt az energiaellátás még fontosabb, mint bármikor korábban, éppen ezért Magyarország nagyra becsüli az együttműködést azokkal az országokkal, amelyek hozzájárulnak Magyarország energiaellátásának biztonságához. Kiemelte, Szerbia megbízható szövetségese Magyarország, hiszen mint mondta, segít a magyaroknak, hogy biztonságban tudják az energiaellátásunkat. Az idén 4,7 milliárd köbméternyi földgáz érkezett Szerbián keresztül Magyarországra, míg Szerbia jelenleg 200 millió köbméternyi gázt tárol Magyarországon a saját hosszú távú fogyasztására.
– Sajnos azonban nem minden országról mondható el, hogy segítené biztosítani az energiaellátásunkat. Vannak olyan országok, amelyek éppen veszélyeztetik az energiaellátásunk biztonságát. Amíg Szerbia nem európai uniós tagországként segíti, addig van olyan uniós ország, amely veszélyezteti az ország energiaellátásának biztonságát – mondta, utalva Bulgária döntésére, miszerint előzetes tájékoztatás nélkül ultimátumszerűen megemelte az Észak-Macedóniába, Szerbiába és Magyarországra történő földgázszállítás tranzitdíját. Hozzátette: senkinek semmilyen joga nincs ahhoz, hogy veszélyeztesse egy másik ország energiabiztonságát. Márpedig Bulgária legutóbbi ellenséges lépése magával hozza ezt a veszélyt. Ez a döntés a magyar miniszter szerint elfogadhatatlan, így az Európai Bizottságnál kötelezettség-szegési eljárást indított, arra számítva, hogy Bulgária visszavonja a döntését, ugyanis döntésükkel megkérdőjelezték az Európai Unión belüli szolidaritást, ráadásul az EU szabályai ellen vétettek, hiszen ez gyakorlatilag egy vám kivetését jelenti, mutatott rá a magyar miniszter.
– Vámot tagországok nem vethetnek ki, az egy közösségi hatáskör. Bulgária döntése akadályozza a szabad áruforgalmat és az Európai Unió közös kereskedelmi szabályai ellen is súlyosan vét – mutatott rá Szijjártó miniszter, majd hozzátette, ha Bulgária nem vonja vissza a döntését, akkor elvárják az Európai Uniótól, hogy szerezzenek érvényt az EU szabályainak.
Nyitókép: Miklós Hajnalka felvétele
