Az eseményhez kapcsolódó fotógalériánkat ITT tekintheti meg.
A Magyar Nemzeti Tanács Kulturális Bizottsága november 15-ei ülésén elfogadta és közvitára bocsátotta a Magyar Nemzeti Tanács 2024 és 2029 közötti időszakra vonatkozó Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia tervezetét. A négy állomásos élő közvita első helyszíne kedden a zombori Magyar Polgári Kaszinó díszterme volt.
Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a közvita kezdetén kiemelte a szórványban megvalósuló kulturális tevékenység, a vajdasági magyarság egészére kiterjedő üdvös hatását.
– Ami a stratégia tervezetét illeti, ez egy átfogó dokumentum, a vajdasági magyar kulturális teret és annak szereplőit bemutató dokumentum. Felmértük a jelenlegi helyzetet, a VM4K egy komoly kutatása előzte meg a stratégia megírását. Identitásunk kialakításában saját belső erőforrásainkra kell támaszkodni, ez a lényege a stratégiának is, hogy továbbra a saját erősségeinket használjuk ki az elkövetkező időszakban és azokat a lehetőségeket, amelyeket az országunk, illetve Magyarország kínál az elkövetkező időszakban. Eddig is számos eredménnyel büszkélkedhetünk, intézményeket hoztunk létre és a következő időszakban is ezek fenntartása lesz az elsődleges cél, a beruházások terén is folytatás következik. Oda kell figyelni a működési feltételek javítására is, továbbá a szakemberek helyzetbe hozására, hiszen így tudjuk az intézményeket talpon tartani – hangsúlyozta, az MNT elnöke.
Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagja ismertette a stratégia elemeit.
– A Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia szempontjából is a hosszú távú célok meghatározása a lényeg, a taktika pedig a rövid távú lépéseket határozza meg. A stratégia 2029- ig terjedő célokat, víziókat tartalmaz. Azt a célt kívántuk szolgálni, hogy egy olyan víziót alkossunk, amely megfelelő válaszokat ad a kihívásokra és konszenzust teremt az elérhető célok tekintetében, amely minőségi, emberi kapcsolatokban, az európai civilizációs hagyományok és az egymással szolidáris közösségeken alapul, továbbá a döntéseket a lokális közösségek szintjén, a személy méltóságának tiszteletben tartásával hozza meg. Úgy gondoljuk, hogy az identitástudatunkat mindenek előtt a kultúránk határozza meg. Hosszú távon a tágan értelmezett kultúra a bensőnkből vezérelt értékrend által meghatározott célirányos törekvés, cselekvés – mondta az MNT Végrehajtó Bizottságának kulturális kérdésekkel megbízott tagja, aki ismertetőjében egyebek mellett ismertette a stratégia-tervezet főbb irányvonalait, amelyek a közös cselekedetek összehangolásáról, így az amatőr egyesületek és szakszolgálatok közötti hálózatépítésről, tájolási programokról, az emberi erőforrás fejlesztéséről, néprajzi értékek, műemlékek, emlékhelyek rendszerbe vételéről, a kiadói tevékenységek, a képző-, a fotó-, színház-, a filmművészeti tevékenységek számbavételéről, a Vajdasági Magyar Kulturális Kínálat rendszerezéséről, elérhetővé tételéről szólnak.
Lovas Ildikó, az MNT Kulturális Bizottságának elnöke, konkrét, a nyugat-bácskai térséget érintő példákon keresztül beszélt a stratégiáról, hangsúlyozva, ennek a regionális találkozónak a keretében mennyire fontos végiggondolni azokat a kérdésköröket, amelyek a helyi és a vajdasági kultúra meghatározó elemei:
– Nagyon fontos, hogy tisztelettel gondoljunk irányában és támogassuk, a vajdaságban egyedülálló módon megnyilvánuló, nyugat-bácskai magyar amatőr színjátszást. A kőszínházak léte mellett irányadó ez a típusú gondolkodásmód, cselekvés is, amely az ‘50- es évek óta meghatározza Nyugat-Bácskát, annak kulturális életét. Továbbá érdemes szem előtt tartani, hogy a közösségi párbeszéd mellett a történelmünket jelképező mementók felállítása, tisztelete, az azokhoz való ragaszkodás is, mennyire hangsúlyos ebben a térségben – hallottuk Lovas Ildikótól.
Sárközi István, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke méltatta a nyugat-bácskai magyarság, minden időkben példás kiállását.
– A szórvány sokszor a számok arányával határozódik meg, de a törekvések nem a számok szintjén történnek. Ahol most vagyunk, a zombori Magyar Polgári Kaszinó egy jelkép, nem véletlenül az idei év januárjában itt került megrendezésre az a találkozó, ahol a helyi vezetők szájából elhangzott, ők hogyan látják önmagukat, mik azok a lehetőségek, amelyeket szeretnének megjelölni és a stratégia szöveges részébe beemelni. Sok minden más mellett ezek az interakciók jelölték ki azt a közös utat, amely a stratégia lényegét is képezi – hallottuk a Végrehajtó Bizottság elnökétől.
A reagálások, hozzászólások idején megfogalmazta konstruktív gondolatait dr. Silling István, néprajzkutató, nyelvész, író, L. Móger Tímea, az MNT tagja, a Kuckó Gyermeksarok elnöke, dr. Úri Emese köztársasági képviselő-jelölt, Szlákó József, a Kaszinó elnöke, ft. Verebélyi Árpád címzetes prépost, a Doroszló-Szentkút kormányzója, Szakács Csaba, a csonoplyai Arany János Kultúregyesület elnöke, Dubacz Éva tartományi képviselő, Hugyik Karolina, tartományi képviselő, Péter István, a Dunatáj Egyesülés elnöke, Valka Károly Kúla alpolgármestere, Pelt Ilona, a Vajdasági Magyar Szövetség Nyugat- bácskai körzeti szervezetének elnöke.
A hozzászólások érintették egyebek mellett a szórványra való odafigyelés, a szórvány és a tömb közötti együttműködés fontosságát, a szakmai erőforrások optimalizálását, a felújított közösségi, kulturális terek tartalommal való megtöltését, a könyvtárak magyar nyelvű szakkádereinek munkába állítását, a levéltári intézmények fennhatóságának, a januárban Zomborban működésbe lépő, Herceg János Magyar Művelődési Központ, továbbá az egyház és a kultúra kapcsolódási pontjainak kérdését.
A közvita végén Fremond Árpád összegzett. Egyebek mellett elmondta, a stratégiába foglalt, a térségen belül eddig is eredményesen megvalósuló összefogás és együttműködés fejlesztését, a szakkáderek, a szórványközpontok, a digitalizációs folyamatok a mentorprogramok megerősítését a Magyar Nemzeti Tanács teljes vállszélességgel támogatja. Várhatóan a mindehhez szükséges anyagi források 2024- ben, hazai és anyaországi szinten is növekedni fognak. Arra biztatta a jelenlévőket és a nyilvánosságot, továbbiakban is éljenek a lehetőséggel, vegyenek részt a stratégiával kapcsolatos további közvitákon, illetve foglalják össze hozzászólásaikat az MNT hivatalához címzet levélben.
A Kulturális Stratégia közvitáinak következő helyszínei és időpontjai lesznek: november 23-án, csütörtökön 11 órai kezdettel az Adai Községháza dísztermében (Ada, Felszabadulás tér 1.), november 28-án, kedden 11 órai kezdettel a törökkanizsai Branislav Nušić Népkönyvtár dísztermében
(Törökkanizsa, Dusán cár utca 8.), és november 30-án, csütörtökön 11 órai kezdettel a Szabadkai Városháza dísztermében (Szabadka, Szabadság tér 1.).
A közvita az online térben 2023. november 15-e és november 30-a között zajlik.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
