Megszavazták az Európai Parlament (EP) képviselői A helyzet Szerbiában a választásokat követően című határozatot, amelyben azt javasolják az Európai Bizottságnak (EB), hogy kezdeményezze független nemzetközi vizsgálóbizottság megalakítását. A strasbourgi plenáris ülésen 461 igen, 53 nem szavazattal, 43 tartózkodással fogadták el a dokumentumot.
A nemzetközi bizottság a december 17-i választásokkal összefüggésben említett szabálytalanságokat lenne hivatott kivizsgálni, az EP küldöttségének részvételével. A dokumentum szerint a vizsgálatnak kellene megteremtenie az intézmények iránti bizalom visszaállítását segítő párbeszéd alapfeltételeit. Ismét leszögezik, hogy a csatlakozási tárgyalásoknak csakis akkor szabad előrehaladniuk, ha Szerbia teljesíti az EBESZ és az ODIHR, valamint a Velencei Bizottság ajánlásait. Az EP emellett felszólítja az EB-t, hogy kezdje meg a Szerbia rendelkezésére álló előcsatlakozási eszközök revízióját, hogy – amennyiben az államvezetés nem hajlandó alkalmazni a méltányos választási feltételekkel kapcsolatos javaslatokat, vagy bizonyítást nyer, hogy a hatalom áll a vélt választási csalás hátterében – azonnal befagyaszthassák ezeket az eszközöket.
Deli Andor
Marinika Tepić, a Szerbia az erőszak ellen választási koalíció gerincét képező Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke az ellenzék sikereként könyvelte el a határozatot. Tepić abbéli reményének adott hangot, hogy a nemzetközi vizsgálat révén az összes, már a választási kampány során, majd a választások napján tapasztalt visszásság megtörténte bizonyítást nyer. Rámutatott, most először volt példa arra, hogy a nemzetközi közösség nem egy entitásként kezelte Szerbiát és Aleksandar Vučićot.
Strasbourgban Szerbiát védelmezték, hiszen az a legnagyobb patriotizmus, ha az ember kimondja, hogy a választásokat elcsalták – jegyezte meg a szavazást követően Radomir Lazović, a Zöld-bal front társelnöke.
A határozatra az EU Aleksandar Vučić rezsimje iránti viszonyulása megváltozásaként lehet tekinteni – értékelte Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának elnöke. Hozzátette, abban bízik, hogy a választási szabálytalanságok kivizsgálásával megbízott uniós küldöttség mielőbb megalakul, illetve Szerbiába utazik, majd megfogalmazza a méltányos választások alapfeltételeit megteremtő javaslatait.
Grbović később közösségi oldalán közölte, hogy Vladimír Bilčík, az EP szerbiai jelentéstevője a határozat ellen szavazott. Maga Bilčík a Tanjugnak nyilatkozva kifejtette, nem volt elégedett a határozat minden egyes kitételével. Elégedettségének adott hangot, hogy Szerbiában elfogadták a választások eredményét, így hitelesítették a képviselők mandátumát, ezzel pedig megalakult a Szerbiai Képviselőház. Bilčík reméli, hogy a szerbiai hatóságok kivizsgálják a választási szabálytalanságokkal kapcsolatos állításokat, illetve alkalmazzák az ODIHR majdani ajánlásait.
PANELBESZÉLGETÉSEN IS KÖRBEJÁRTÁK
A szavazás előtt a Szerbia az erőszak ellen tömörülést alkotó csoportosulások több képviselőjének – mások mellett Marinika Tepić, Pavle Grbović és Radomir Lazović – részvételével az EP-ben megtartották a Szerbia: útkereszteződésben a demokrácia elnevezésű panelbeszélgetést. A vendégek tájékoztatták az EP képviselőit az általuk, illetve a választási megfigyelők által lajstromba vett szabálytalanságokról, továbbá kifejtették, hogy a szigorú hangvételű határozat a szerbiai polgárok érdekét szolgálja, azaz értékelésük szerint ez érdemben járulhat hozzá a joguralom erősítéséhez. Az ellenzéki politikusok közül többen is arra kérték az uniós szerveket, ha be is fagyasztják az előcsatlakozási eszközöket, azt úgy tegyék, hogy „abból kizárólag a Szerb Haladó Pártnak származzon kára, ne pedig a polgároknak”. Olyan felszólaló is volt, aki kifejtette: „ha nem lenne az Európai Unió és annak szervei, Vučić talán meg is gyilkoltatná az ellenzéki politikai vezetőket”. Egy másik felszólaló a tavaly május elejei tömeggyilkosságokról beszélt. Szavai szerint ezekért is az államvezetés bizonyos képviselői felelősek.
TÖBB SEBBŐL VÉRZŐ KAPCSOLATOK
A Fidesz képviselői a határozat ellen szavaztak, ezt Deli Andor erősítette meg Facebook-bejegyzésében. Szavai szerint az újabb, Szerbiát elmarasztaló határozatot attól függetlenül fogadta el az EP, hogy az EBESZ hivatalos választási megfigyelői még ki sem dolgozták jelentésüket.
A Fidesz valamivel később közzétett közleményének értelmében Deli a szavazás kapcsán azt mondta, hogy az EP balliberális többsége rosszindulatát és frusztráltságát nem leplezve szavazta meg a Szerbiát elítélő dokumentumot.
– Azt gondolom, az Európai Parlament nagyon rossz üzenetet küld Szerbia felé azzal, hogy nem bízik az ország hatósági szerveinek szakértelmében és határozatával nemzetközi vizsgálatot követel a decemberi választások kapcsán felmerülő esetleges szabálytalanságok kivizsgálására. A választások egy szuverén állam belügyét képezik, Szerbia polgárai pedig nagy többséggel a nemzeti-konzervatív oldalnak szavaztak bizalmat, és ezt az Európai Parlament balliberális többségének is tiszteletben kellene tartania. Rendkívül aggasztó, hogy a határozat elfogultsága és leplezetlen rosszindulata immár olyan méreteket öltött, amely veszélyesen mély sebeket ejthet Szerbia és az Európai Parlament közötti kapcsolatokban, amelyeket a közelmúlt balliberális túlkapásai már egyébként is megtépáztak. A kölcsönös bizalom helyreállításához valószínűleg csak az uniós választásokat követően megalakuló, új összetételű Európai Parlamenttel kerülhet sor – fogalmazott Deli a közlemény szerint.
A HATÁROZATOK JÖNNEK ÉS MENNEK
Ana Brnabić ügyvezető miniszterelnök X-profilján reagált a határozatra, valamint a megszavazását megelőző panelbeszélgetésen elhangzottakra. „A határozatok jönnek és mennek, nem ez az első, és nem is az utolsó. Az viszont soha nem merül feledésbe, hogy Szerbiában voltak olyan politikai pártok és emberek, akik saját maguk kérték országuk szuverenitásának felszámolását” – fejtette ki Brnabić.
Valamivel korábban közölte, a határozat mendemondákra, nem tényállításokra alapoz. A nemzetközi vizsgálat mellett azzal érvelnek, hogy „az ellenzék hallott valamit, illetve értesülései vannak valamiről” – jegyezte meg Brnabić, aki szerint a határozat célja valójában a nyomásgyakorlás, például Koszovó és Szerbia Oroszországgal ápolt kapcsolatai miatt.
