Négy szabadnap van mögöttünk, pontosabban egy hosszú hétvége az államiság napjának ünnepe alkalmából.
Azok számára, akik a Gergely-naptár szerinti húsvétot ünneplik, a március 29. és április 1. közötti napok munkaszüneti napok lesznek.
A munka ünnepét, amelyet május elsején és másodikán, szerdán és csütörtökön ünneplünk meg, összekötik az ortodox húsvéti ünnepekkel, amelyek május 3-tól 6-ig tartanak. Így az első munkanap kedd, május 7-e lesz.
Az iszlám közösség tagjainak joga van szabad napra áldozati ünnepük (ramadán) első napján, április 10-én és Kurban Bayram első napján, június 16-án.
A nyári szünidő után az első őszi szabadnap november 11-e lesz, az első világháború végén kötött fegyverszünet napja, ami hétfőre esik.
A zsidó vallásközösség az engesztelés napját (jom kippur) október 12-én ünnepli, amely a közösség tagjai számára szabadnap.
A Gergely-naptár szerinti karácsonyt mint mindig, december 25-én ünnepeljük, szabadnappal.
Ebben az iskolaévben az általános- és középiskolásoknak négy szünetjük van, a vajdasági diákoknak viszont három. Az iskolai naptár egy őszi, téli, tavaszi és nyári szünidőt ír elő, a vajdasági diákoknak őszi szünidejük nem volt.
A tavaszi szünet hétfőn, április 29-én kezdődik, és szintén hétfőig, május 6-ig tart. A hétvégekkel együtt ez összesen 10 szabad napot tesz ki.
Az elsőtől hetedik osztályosok számára a szünidő hétfőn, június 17-én kezdődik és pénteken, augusztus 30-án fejeződik.
A nyolcadikosok számára a nyári szünidő a kisérettségi után kezdődik és hasonlóan péntekig, augusztus 30-ig tart.
Szerbiában két különdöző iskolai naptár van érvényben. A Vajdaság területén lévő iskolák számára az iskolanaptárt a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság hozza meg, amíg a Szerbia többi részére vonatkozó iskolanaptárt az oktatási minisztérium határozza meg – írja a 021.rs hírpotál.
Nyitókép: Pixabay
