Várhelyi Olivérrel, az Európai Bizottság (EB) szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosával tárgyalt dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és köztársasági parlamenti frakcióvezetője Szabadkán, a párt székházában. Ezt megelőzően a felek és küldöttségük megtekintették a szabadkai zsinagógát. Az egyeztetést követően megtartott sajtótájékoztatón lapunk kérdésére válaszolva Várhelyi Olivér kijelentette: azt mindenki láthatta, hogy mit veszített az EU azzal, hogy a Nyugat–Balkán egyelőre nem csatlakozhatott az európai országok politikai és gazdasági uniójához. Úgy nem lehet komoly európai politikát folytatni, ha az ember lemond a közvetlen környezetéről, hangsúlyozta. Hozzátette, 2014-ben olyan bizottsági program született meg, majd került végrehajtásra, amely azt mondta ki, hogy bővítés nem lesz. Ez elbizonytalanította a Balkánt és visszavetette a fejlődésben a térséget, mondta.
– Saját értékelésem szerint ezzel nem csak a bizottsági mandátum öt évét veszítettük, hanem annál sokkal többet, hiszen vissza kellett építenünk a bizalmat a Balkánon az iránt, hogy ebből valóban lesz valami. Ezt a hitet nem lehet egyik napról a másikra visszaállítani. Ezért volt fontos, hogy rögtön az elején kidolgoztunk egy új bővítési metodológiát, egy teljesen más és integrált gazdaságfejlesztést az egész régiónak, ami bizonyítja, hogy Európa igenis azokat a kérdéseket tudja megoldani, amelyeket senki más. Nevezetesen, összeköti egymással az összes balkáni fővárost, akár autópályával, akár vasútvonallal, vagy elhozza az Európában is épülő digitális gazdaságot, új energiaforrásokhoz juttatja a Balkánt és minél gyorsabban beintegrálja a belső piacba – fogalmazott Várhelyi Olivér.
Az új uniós gazdasági terv várható hatására vonatkozó kérdésünkre válaszolva a bővítési biztos kifejtette: elég csak arra gondolni, hogy ezzel és az összes többi támogatással 2027-re a Balkán, és a térségen belül Szerbia közel ugyanannyi forráshoz tud hozzájutni, mint a jelenlegi kohéziós és strukturális tagállamok. Ez azt jelenti, hogy 2027-től Szerbia számára minden adott lesz, hogy ugyanazokat az előnyöket élvezze, mint a tagállamok, ehhez persze az is szükséges, hogy lépjen be utána az EU-ba, nyomatékosította Várhelyi Olivér. Leszögezte, ezt egyértelműen csak a gazdasági fejlesztési terv tudja nyújtani, semmi más.
Pásztor Bálint a sajtó képviselőihez szólva elégedetten nyugtázta, hogy az EU szomszédságpolitikai és bővítési biztosa is kíváncsi a VMSZ és a vajdasági magyar közösség tevékenységére, eredményeire és a nehézségekre, amelyekkel szembesül. Várhelyi Olivérrel a Magyar Nemzeti Tanács működéséről, a vajdasági tapasztalatokról és a VMSZ tevékenységéről beszélgettek, mondta. Hangsúlyozta, elsősorban az utóbbi tíz évből lehet olyan eredményeket felmutatni, amelyek európai kitekintésből is eredménynek számítanak, ilyen például a nemzeti tanácsoknak a helyzete, a tartományi autonómia, vagy a szerbek és a magyarok közötti történelmi megbékélés. „Az, hogy a magyarok kollektív bűnösségét kimondó határozatokat hatályon kívül tudtuk helyeztetni, úgy, hogy vannak olyan európai uniós tagállamok, amelyekben az ezeket az elveket hirdető jogszabályok még 80 év után is hatályosak, érdemi eredmény” – fogalmazott Pásztor Bálint.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
