Kritikus év az idei. A következő 5 év a mai legfontosabb döntéseken fog múlni. Nincs vesztegetni való idő – fogalmazott közösségi oldalán Várhelyi Olivér, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa a szerb kormányfővel és a kormány tagjaival folytatott találkozását követően. A bővítési biztos háromnapos látogatásra érkezett Szerbiába, amelynek során tárgyalásokat folytatott mindenekelőtt Aleksandar Vučićtyal, valamint a kormány tagjaival az aktuális politikai eseményekről és elvárásokról, illetve megtekintette azokat a projekteket Újvidéken és Szabadkán, amelyek megvalósítását az unió támogatta.
Várhelyi Olivér hétfőn Aleksandar Vučić államfővel találkozott, miután április 4-én telefonon egyeztettek a Nyugat-Balkáni Reform- és Növekedési Eszköz létrehozásáról, hogy a nyugat-balkáni országok támogatást kaphassanak az EU-val kapcsolatos reformok végrehajtásában, valamint az EU-hoz való gazdasági közeledésük ösztönzésére. Az Európai Tanács és az Európai Parlament is elfogadta ezt a programot. Várhelyi a szerb államfővel folytatott találkozót követően kijelentette, hogy az eddigi közös munka igazán eredményes volt. Mint mondta, nemrégen volt a legnagyobb bővítés 20. évfordulója, amely jólétet, békét és stabilitást hozott annak a régiónak, amely határos Szerbiával. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság következő összetételében Szerbia csatlakozni fog ehhez a régióhoz. Szavai szerint a következő bizottságnak bővítéspártinak kell lennie – emelte ki a bővítési biztos a Szerbiai Rádió és Televízió hírösszefoglalója szerint.
Várhelyi továbbá reményét fejezte ki, hogy Szerbia felgyorsítja európai útját, majd kijelentette, Belgrádtól demokratikus reformokat várnak el, a jogállamiság reformját, valamint a külpolitika fokozottabb összehangolását Brüsszellel, hiszen ez rendkívül fontos lesz a bővítési folyamat folytatása szempontjából.
Szerbia elnöke megköszönte Várhelyinek mindazokat a terveket, amelyeket Belgrádba hozott. Vučić elmondta, egészen biztos abban, hogy hamarosan megnyílik a harmadik klaszter, és reményét fejezte ki, hogy az év végére szinte minden klasztert megnyithat az ország az EU-val, hiszen ez nagy előrelépés lenne Szerbia uniós csatlakozását illetően. Aggodalmának adott hangot ugyanakkor, hogy a társulási folyamatban résztvevő államok nem fognak EU-tagokká válni Ukrajna előtt, csupán Ukrajnával egy időben történhet ez meg a legjobb esetben. A szerb államfő szerint Brüsszel számára jelenleg Ukrajna a legfontosabb, továbbá Moldávia és Grúzia, valamint a Nyugat-Balkán országai, amelyek ugyanabban az időben válnak majd EU-tagállammá.
BIOMASSZA GÁZOLAJ HELYETT
Tegnap Várhelyi és a kormány tagjai találkozásának eredményeképpen egy olyan megállapodást is aláírtak, aminek értelmében az Európai Unió 10 millió eurót ad majd a biomassza bevezetését érintő program második fázisának megvalósítására. Ennek köszönhetően Novi Pazarban, Prijepoljéban, Bajina Baštában, Nišben, Račában és Majdanpekben a távfűtés áttérhet a biomasszára, megújuló energiaforrást alkalmazó megoldásként a szenet és a gázolajat helyettesítve. Ez az átállás pedig az mellett, hogy a fűtési idényben 99 százalékkal csökken a szén- és a kén-dioxid-kibocsátás, a távfűtési hálózat bővítésére is sor kerülhet, hangsúlyozta ez alkalommal Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter.
Várhelyi Olivér saját közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a szerb kormány tagjaival részletes tárgyalásokat folytatott a reform nyitott kérdéseiről, az erről szóló ágenda szövegének végső változatára a napokban lehet számítani. Ez alkalommal arra is rámutatott, hogy a földgáz diverzifikációja a legsürgősebb kérdés, hiszen annak következményei lehetnek Szerbia energiabiztonságára.
Mint arról a közmédia beszámolt, Miloš Vučević kormányfővel és a kormány tagjaival folytatott megbeszéléseket követően Várhelyi kiemelte, a reformokat fokozott figyelemmel kísérik majd, és a Nyugat-Balkán azok megvalósítására jelentősebb pénzösszegekre is számíthat.
– Az alapvető reformok felgyorsítása a cél, az energiaszektorral együtt, hogy az ország felkészüljön a zöld tranzícióra és az Európai Unió egységes piacának integrációjára – mondta Várhelyi, aki arra is rámutatott, hogy Szerbia EU-tagsága nemcsak az ország jövője, hanem jelene is, ezért fontosak ezek a beruházások. Reményeit fejezte ki, hogy több hasonló beruházásra kerül sor.
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÉRDEKEK SZERINT
Várhelyi Olivér találkozott tegnap Marko Đurić külügyminiszterrel is, amikor szintén elhangzott: Szerbia stratégiai elkötelezettsége a teljes körű EU-tagság. A külügyminiszter kiemelte, Szerbia elkötelezett az unióval való együttműködés mellett a kül- és biztonságpolitika terén is, olyan mértékben, hogy országunk létfontosságú nemzeti, politikai és gazdasági érdekei ne kerüljenek veszélybe.
Belgrád a párbeszéd útján történő megoldáskeresés mellett áll ki Koszovó kapcsán is, ám figyelmeztette tárgyalópartnerét, hogy a szerb lakosság Koszovó területén egyre nehezebb helyzetben van.
A külügyminisztérium közleménye szerint Várhelyi és Đurić az illegális migrációról is szót ejtettek, illetve azokról a kihívásokról is, amelyek az EU-ra, illetve az őt körülvevő országokra várnak.
Nyitókép: Beta
