Egy térség, közös vízió címmel tartották meg Kotorban a Nyugat-Balkán és az Európai Unió (EU) vezetőinek csúcstalálkozóját, amelyen az USA képviselője is részt vett. Aleksandar Vučić köztársasági elnök Szerbiát képviselte, míg Albin Kurti, Edi Rama és Talat Džaferi miniszterelnökök Koszovót, Albániát és Észak-Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát pedig Borjana Krišto, a Miniszteri Tanács elnöklője. Az EU képviseletében Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos, az USA képviseletében pedig James O’Brien, a külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára vett részt az összejövetelen. A házigazda Milojko Spajić, Montenegró miniszterelnöke volt.
A csúcstalálkozón a felek elsősorban a térség országai közötti együttműködés témájára, valamint az EU új, 6 milliárd eurós Nyugat-balkáni növekedési terve (Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz) végrehajtásának megkezdésére, továbbá az USA a térség európai integrációjának segítésében betöltött szerepére, illetve ennek erősítésére összpontosítottak.
SZERBIA SZÁMÁRA SÚLYOS FELTÉTELEK
A 2024–2027-es időszakot lefedő növekedéstámogató eszköz az említett időszakban legfeljebb 2 milliárd euró összegben nyújt vissza nem térítendő támogatást, 4 milliárd euró összegben pedig hitelt az EU hat nyugat-balkáni partnerének. A nyugat-balkáni államok hathavonta számíthatnának bizonyos összegekre, az azt megelőző időszakban végrehajtott reformok függvényében.
Az eszköz keretében nyújtott uniós támogatás általános feltételei közé tartozik, hogy a partnerek továbbra is megőrizzék és tiszteletben tartsák a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert, a szabad és tisztességes választásokat, a médiapluralizmust, az igazságszolgáltatás függetlenségét – és a jogállamiságot, valamint biztosítsák az emberi jogok tiszteletben tartását, ideértve a kisebbségekhez tartozók jogait.
Szerbiát és Koszovót illetően további előfeltétel, hogy konstruktívan, mérhető előrehaladást és kézzelfogható eredményeket felmutatva törekedjenek kapcsolataik normalizálására annak érdekében, hogy teljes mértékben végrehajtsák a normalizáláshoz vezető útról szóló megállapodásból – tavalyi brüsszeli megálllapodás – és annak végrehajtási mellékletéből – ohridi melléklet – és az eddigi párbeszédek keretében elért valamennyi megállapodásból származó minden kötelezettségüket, és tárgyalásokat kezdjenek a kapcsolatok normalizálásáról szóló átfogó megállapodásról.
Az Európai Unió Tanácsának honlapján olvasható tájékoztató értelmében a térség országainak reformprogramot kell készíteniük ahhoz, hogy az eszköz keretében támogatásban részesülhessenek, és a programban ismertetniük kell az eszköz céljainak elérése érdekében tervezett reformokat. A nyugat-balkáni partnereknek azt is végig kell gondolniuk, hogy a reformprogramokban foglalt intézkedések várhatóan hogyan segítik majd elő az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való fokozatos és folyamatos igazodást. Az uniós tagállamok fontos szerepet fognak játszani a kedvezményezettek reformprogramjainak, és szükség esetén azok módosításainak jóváhagyásában.
ÉLETMINŐSÉG-JAVÍTÓ HATÁS
Felszólalásában Aleksandar Vučić a növekedési eszközzel összefüggésben köszönetet mondott az EU-nak a szemléletváltásért. Szavai szerint ez új lehetőségeket nyit meg a térség számára. Kifejtette, a növekedési eszköz keretében meghatározott elvek a gazdasági együttműködést tehetik dinamikusabbá, ez pedig általánosan érezteti majd életminőség-javító hatását. Strukturális reformokat kell majd végrehajtani, és integrálni ezeket a szerbiai rendszerbe – emelte ki Vučić.
A szerb államelnök megismételte abbéli meggyőződését, hogy a nyugat-balkáni térség egyik állama sem csatlakozhat Ukrajna előtt az EU-hoz. Rámutatott, ez azt jelenti, hogy a térség országai, illetve azok némelyike legkorábban hat év múlva válhat az EU tagállamává.
Várhelyi Olivér a Szerbiai Rádió és Televízió összeállítása szerint elmondta, a növekedési eszköz keretében az idén a közlekedési zöld sávok, a digitális projektumok, valamint az Egységes Euró Fizetési Övezet (Single Euro Payments Area-SEPA) az alapvető prioritások. Hozzátette, a SEPA-hoz való csatlakozás előnyeit már a következő év első napjától megérezhetnék a térség gazdasági társaságai és polgárai. Emellett az egységes európai piachoz való hozzáférés témaköre keretében három újabb prioritást is körbejárnak a nyugat-balkáni partnerekkel: az uniós digitális személyiadat-tárca rendszeréhez való csatlakozást, a kritikus fontosságú gyógyszerek szövetségében való részvételt, valamint az összehangolás értékeléséről szóló megállapodásokat.
„Szerbia ismerje el Koszovót!”
A csúcstalálkozón Albin Kurti koszovói miniszterelnök a tavaly szeptemberben Banjskában elkövetett fegyveres támadást magára vállaló Milan Radoičić kiadását kérte Aleksandar Vučićtól. Emellett közölte, a Nyugat-Balkán számára kulcsfontosságúak a jószomszédi viszonyok, ehhez azonban Szerbia és Koszovó kölcsönös elismerése is hozzátartozik. Mindemellett Kurti bejelentette, hogy a hónap végéig átadják a szerb többségű községek közössége statútumának tervezetét a koszovói alkotmánybíróságnak, hogy vizsgálja felül összehangoltságát az alkotmánnyal.
Nyitókép: Aleksandar Vučić: A térség országai, illetve azok némelyike legkorábban hat év múlva válhat az EU tagállamává (Fotó: Beta)
