A családon belüli erőszak esetében kiróható büntetés szigorítását jelentette be a napokban Maja Popović igazságügyi miniszter. Rámutatott, családon belüli erőszak bűncselekménye esetében a három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés helyett, a hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést javasolják majd a büntetőtörvény szigorításánál, illetve a minisztérium ajánlani fogja azt is, hogy mindennemű nemi erőszak, illetve tehetetlen személy és gyermek bántalmazása esetén életfogytig tartó szabadságvesztést is ki lehessen róni az elkövetőre.
Popović a Večernje novosti napilapnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a büntetőtörvény szigorítása esetében javasolni fogják, hogy a családon belüli erőszak esetén, ahol az erőszakos cselekmény elkövetésénél fegyvert, vagy más súlyos testi sérüléseket okozó tárgyat alkalmaznak, egytől tíz évig terjedő börtönbüntetésnél ne lehessen enyhébb büntetést kiróni. A hatályban lévő előírások szerint hat hónaptól öt évig tartó szabadságvesztéssel büntethető az elkövető.
A Danas napilapnak a téma kapcsán nyilatkozó szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a büntetések szigorítása nem veti vissza a bűncselekményeket. Jovana Gligorijević újságíró rávilágított arra, hogy a családon belüli erőszakot nem pszichikai rendellenességek, vagy más külső tényezők váltják ki, hanem az erőszaktevő szándékosan akar erőszakot elkövetni. Szavai szerint ez érvényes a nemi erőszakra is, amit sokan parafíliákkal (szexuális devianciákkal) és szexuális rendellenességekkel magyaráznak. Az elkövetőt nem valamiféle izgalmi állapot motiválja, hanem a gyengébbel szembeni felsőbbrendűségi érzés. Éppen ezért szavai szerint az elkövetőt a büntetés nem fogja visszatartani, így annak várhatóan nem is lesz visszatartó ereje a szigorítás után sem.
Gligorijević rámutatott arra is, hogy fontos a büntetés kiszabásának a célja, vagyis, hogy korrektív, javító jelleggel, retributív (megtorló), vagy a későbbi bűncselekmények elkövetésének megakadályozása miatt kapja az elkövető. Rávilágított, az erőszaktevők életfogytiglanig tartó büntetése megóvhatja a társadalmat még több áldozattól, ám ő maga kétségekkel tekint erre a fajta büntetésre.
Az újságírónő szerint a hangsúlyt inkább a megelőzésre kellene fektetni, a kulturális minták megváltoztatására. Szavai szerint már az iskolában meg kell értetni a gyerekekkel mit jelent az erőszakos bántalmazás, a nemi bántalmazás, hogy ne váljanak áldozattá, de erőszaktevővé sem.
Aleksandra Mališić, a belgrádi BeFem, feminista kultúrközpont képviselőjeként a Danas napilapnak kifejtette, a miniszter asszony a büntetőtörvény szigorítását véleménye szerint populista célokra használja. Mint rámutatott, azok a nők, akik feljelentést tesznek az erőszaktevőjük ellen, és akikből számottevően kevesebb van, mint azokból, akiket bántalmaznak, egy idő után maguk is elállnak a feljelentéstől, hiszen az eljárások kimerítőek. Mališić rámutatott, az intézmények nem hisznek a nőknek, a rendőrségtől kezdve, az ügyészségen és bíróságon át mindenkinek bizonyítaniuk kell, hogy áldozatok.
A nők és a lányok helyzetének támogatásával és megerősítésével foglalkozó polgári csoportosulás, a FemPlatz femicid esetében lefolytatott bírósági eljárások kapcsán folytatott felmérésére hivatkozva rámutatott, hogy egyik férfi esetében, aki megölte a feleségét, enyhítő körülménynek vették a bírósági ítéletnél, hogy kiskorú gyermekei vannak.
Szavai szerint a nőkkel szembeni viszonyulás terén kellene gyökeres változásokat kieszközölni, illetve az intézmények hozzáállásának változására is szükség lenne, el kellene gondolkodni azon, hogy miért olyan kevés a feljelentések száma, illetve hogy az intézmények miért nem hisznek a nőknek. Csak ezt követően lehet büntetésszigorításról beszélni.
Az Autonomski ženski centar (Autonóm Nőközpont) adatai alapján Szerbiában 2011 és 2023 között 406 nőt és lányt gyilkoltak meg. Csak ebben az évben, az év eleje óta 9 nő halt erőszakos halált. Négy esetben a bántalmazást már jelentették az illetékes szerveknek.
Nyitókép: Dávid Csilla illusztrációja
