2024. július 19., péntek

Prioritás az életkörülmények javítása

Jaksa Róbert: Feladatként tekintek önkormányzataink segítésére a sikeres pályázás tekintetében

Jaksa Róbert egyike a Vajdasági Magyar Szövetség múlt héten kinevezett nyolc államtitkárának, most kezdte meg harmadik mandátumát a környezetvédelmi minisztériumban. Jaksa Róbert villamosmérnök, szakmájában mindenekelőtt Szabadkán és Magyarkanizsán, majd Törökkanizsán tevékenykedett. Lapunknak eddigi munkájáról és a VMSZ, valamint az aktuális hatalom környezetvédelmi prioritásairól nyilatkozott.

Miként tudta az előző mandátumban, illetve az azt megelőzőben segíteni a vajdasági magyarok helyi önkormányzatainak környezetvédelemmel kapcsolatos törekvéseit, projektumait?

– A környezetvédelmi minisztériumnak minden évben jelennek meg pályázatai, ezek többnyire a szerbiai helyi önkormányzatokat szólítják meg. Az említett pályázatok természetesen mind azt a célt szolgálják, hogy megóvjuk környezetünket, azaz a levegő és a talaj tisztaságát, valamint megoldjuk a hulladékkal kapcsolatos problémákat. A pályázatok erdősítésre, fásításra vonatkoznak, míg az intézmények és a magánszemélyek környezetbarát fűtési rendszerek kialakítására pályázhatnak. Az elmúlt mandátumban, mint az előzőben is, segítettem az érintetteket a szükséges információkhoz való hozzáférésben. Emellett a pályázatok kapcsán felmerülő technikai kérdések megválaszolása, valamint az útbaigazítás révén igyekeztem hozzájárulni ahhoz, hogy a vajdasági magyarság számára fontos helyi önkormányzatokban minél több sikeres, azaz nyertes pályázat legyen. Az elmúlt időszakban ezekben az önkormányzatokban személyes kapcsolatokat tudtam kialakítani és ez lényegesen megkönnyítette saját, valamint reményeim szerint az önkormányzatok munkáját is. Nagyon remélem, hogy a június 2-ai önkormányzati választások után ezekben az önkormányzatokban nem lesz nagymértékű változás és folytatni tudjuk a munkát, vagy akár kiterjeszteni azt, attól függően, hogy milyen lehetőségek lesznek a minisztériumban.

Az erdősítéssel kapcsolatos célkitűzés a VMSZ és az SZHP közötti koalíciós szerződés környezetvédelemmel kapcsolatos fejezetének egyik kitétele. Mit sikerült konkrétan elérni az eddigiekben és mik a lehetőségek?

– Már az előző években is támogattuk az erdősítést, illetve fásítást, mint azt már említettem, a vonatkozó pályázatok városokat és községeket szólítottak meg. Több sikeres pályázónk volt, így pénzösszegeket tudtunk biztosítani fásításra. Természetesen a támogatás előfeltétele az, hogy a helyi önkormányzatok pályázzanak. A környezetvédelmi minisztériumban pontosan tudjuk, hogy mennyire nagy szükség van Vajdaságban a fásításra, erdősítésre. Meggyőződésem, hogy a jól bevált fásítási akciókat a jövőben is folytatjuk. Ehhez az is szükséges, hogy a pályázók, azaz az önkormányzatok kész tervekkel rendelkezzenek, ekképpen megkönnyítve saját és a mi munkánkat is.

Mit sikerült az eddigiekben érdemben elérni a hulladéklerakás tekintetében, erre a kérdésre ugyancsak kitértek a 2022-es koalíciós szerződésben, illetve a korábbiakban?

– A koalíciós szerződés mindenféleképp iránymutató lesz a következő időszakban is. Továbbra is prioritásként tekintünk környezetünk védelmére és a polgárok életminőségének javítására. Szeretnék néhány példát említeni. Szeméttelepeket zártak be, itt szeretném megemlíteni Szabadkán a sándori szeméttelep bezárását, ez utóbbi vonatkozásában a környezetvédelmi minisztérium megközelítőleg 310 millió dinárt biztosított. Vannak olyan önkormányzatok, ahol még nem oldódott meg ez a probléma és megoldást kell találni a hulladék szervezett begyűjtésére. Emellett további figyelmet kell majd fordítani azokra az önkormányzatokra, ahol már van szervezett hulladékgazdálkodás, hogy már a háztartásokban elkezdjék szelektálni a hulladékot. Értékelésem szerint ez lesz a jövő egyik nagy kihívása. Szeretnénk támogatni a körforgásos gazdasági szereplők projektumait, mert ezzel is a környezetet védjük és energiát tudunk megtakarítani. Az illegális hulladéklerakók felszámolásának tekintetében szintén több vajdasági önkormányzatban történt előrelépés az elmúlt években. Az illegális hulladéklerakók felszámolására, illetve az újak kialakítását megakadályozó tevékenység támogatására kiírt idei pályázat támogatottjai között volt Ópáva, Újvidék, Kúla, Titel, Nagykikinda, Zsablya, Zombor, Mitrovica, Belcsény, Zichyfalva és Bácspalánka. Zenta tavaly pályázott ez utóbbi pályázaton, azóta két illegális hulladéklerakót számoltak fel.

Milyen lehetőségek rejlenek az európai uniós csatlakozás folyamatában a környezetvédelem vonatkozásában? Mennyire sikerült Szerbiának az eddigiekben felzárkóznia?

– Az EU környezetvédelmi politikáihoz való igazodás, az irányelvek és szabályozási követelmények végrehajtása jó lehetőséget biztosít a jogi keretek javítására, az intézményi alap erősítésére és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére. Az EU magas környezetvédelmi normákkal rendelkezik, Szerbia fokozatosan közeledik ezekhez. Fontos tudni, hogy a harmonizációt uniós forrásokból támogatják. Az eddigiekben mintegy 530 millió eurót fektettek be, valósítottak meg vagy irányoztak elő nemzeti és uniós forrásokból. Szerbia az európai uniós források mellett jelentős eszközöket különít el a nemzeti költségvetésből, továbbá hitelekért és támogatásokért folyamodik két- és többoldalú forrásokból. Ezekből az alapokból potenciálisan több mint 5 milliárd euró áll rendelkezésre környezetvédelmi infrastruktúrára, elsősorban hulladék- és szennyvízkezelésre. Szerbia az uniós követelményekkel való harmonizáció folyamatában van. Néhány fontos irányelvet szinte teljes mértékben implementáltak, némelyik folyamatban van, néhány pedig még mindig figyelmet igényel. Nehéz röviden nyilatkozni az uniós mércékhez való felzárkózás mértékével kapcsolatban, mindenféleképpen előrelépést tapasztalhatunk például a hulladékgazdálkodás vonatkozásában, a települések hulladék újrahasznosítása 2022-ben elérte a 17,7 százalékot, míg a csomagolási hulladék 61 százaléka került újrahasznosításra. 2022-ben növekedett az egészségügyi hulladéklerakókban történő ártalmatlanítás, és elérte az összes lerakott hulladék mintegy 50 százalékát. 2023 folyamán minden nagyobb agglomerációban folytatódtak a beruházási programok. Ezekben a kategóriákban hét szennyvíztisztító telep építése, illetve építésének pályáztatása volt aktuális.