Kedden Budapesten Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Tomislav Momirović, szerb kereskedelmi miniszter vezetésével ülést tartott a magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság. A két delegáció tárgyalását követően a Puskás Arénában magyar–szerb üzleti fórumot tartottak, melyen 161 vállalat, köztük 118 magyar és 43 szerb cég képviselői vettek részt, főleg az agrár- és élelmiszeripar, a fém- és az építőipar, az infokommunikáció, az elektronika, a környezetipar, a járműipar és a gépipar területéről.
„A magyar–szerb együttműködés igazi sikertörténet, a két ország egymás nélkül mára rendkívül nehezen tudná biztosítani a nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontból stratégiai fontosságú érdekeit” – jelentette ki Szijjártó Péter a két ország gazdasági vegyes bizottságának az ülését követően.
A magyar tárcavezető úgy vélekedett, hogy napjainkban, a veszélyek korában az egyik legsúlyosabb kihívás az energiaellátás biztonságának garantálása, márpedig ezen a téren is kulcsfontosságú a Magyarország és Szerbia közötti együttműködés, amely biztosíték mindkét fél számára a globális energiaellátási válságból fakadó nehézségek leküzdésére.
KULCSFONTOSSÁGÚ ENERGIAELLÁTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
Szijjártó Péter a szerb kereskedelmi miniszterrel, Tomislav Momirovićtyal közösen tartott sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban öt pontot említett. Elsőként azt, hogy immár meghaladja a napi húszmillió köbmétert a Szerbián keresztül Magyarországra érkező földgáz mennyisége.
„Az elmúlt héten 5,6 milliárd köbmétert értünk el az éves szállítást illetően, amely már most magasabb, mint a tavalyi egész évi adat. Magyarország földgázellátásának biztonsága nem lenne garantálható a Szerbián keresztül érkező mennyiségek nélkül” – szögezte le. „És ugyanígy, a másik irányba is működik a történet. Ma Magyarországon 160 millió köbméternyi földgázt tárolunk szerb partnereink számára” – tette hozzá.
Ezt követően üdvözölte, hogy nemcsak létrejött a közös földgázkereskedő vállalat, hanem meg is kezdte már működését, és a regionális földgázkereskedelmi piac egyik meghatározó szereplőjévé vált.
A harmadik fontos pontként azt említette, hogy 2024 végéig megkezdi működését a magyar–szerb–szlovén regionális villamosenergia-tőzsde is, ami hozzájárul az energiabiztonság garantálásához. Mivel nagyobb lesz a piac, az árakat is visszafogott szinten tarthatják.
Ezután kifejtette, hogy a két ország a kőolajszállítás területén is folytatja az együttműködést, korábban arról is megállapodás született, hogy új vezeték épül Százhalombatta és Újvidék között. A 310 kilométer hosszú vezeték beruházási költsége félmilliárd euró körüli, az építkezés pedig jövőre kezdődhet el, miután december 10-re elkészül a megvalósíthatósági tanulmány, majd a környezeti hatástanulmány készítése is elindulhat. Az építkezés három–három és fél évet vehet igénybe – tájékoztatott.
Fontos feladatnak nevezte továbbá a megegyezést a határmetszési pontot illetően, amire már sor került. „Korábban eldöntöttük, hogy megduplázzuk a villamosenergia-átmenet kapacitását. Erre vonatkozólag az előkészítő munkák zajlanak, a határátmenetet kijelöltük, és 2028-ra itt is készen leszünk” – tudatta.
KÉT ÉV MÚLVA LESZ TELJESEN KÉSZ A GYORSVASÚT
A miniszter végül arról is beszámolt, hogy a kétoldalú kereskedelem folyamatosan rekordközelben van, értéke nagyjából ötmilliárd euró körül alakul.
„És ezért rendkívül fontos, hogy a két ország közötti kereskedelem fizikailag is akadálymentesen tudjon megtörténni. Mindez igaz a közúti és a vasúti szállításokra is” – húzta alá. Ennek kapcsán kitért arra is, hogy a legforgalmasabb közúti határátkelőhelyeken kétszáz fővel növelték a vámosok számát a magyar oldalon, hogy a várakozási időket csökkenteni lehessen.
Valamint kiemelte, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi déli szakaszán mindkét vágányt 150 kilométer hosszan lefektették, ezáltal az év végére elérik ezen szakasz műszaki készültségét, így az északi szakaszon is megindult a kivitelezés.
„2026-ra leszünk kész, azaz 2026-tól a két főváros között a gyorsvasúti közlekedés megindul, és minden eddiginél rövidebb idő alatt juthatnak el egyik helyről a másikra” – tudatta Szijjártó Péter.
Továbbá bejelentette, hogy Belgrádban új nemzeti stadion építése kezdődik rövidesen, az ezt villamos energiával ellátó harmadik generációs erőmű kivitelezésében pedig a magyar MVM is szerepet kapott.
FELELŐS SZOMSZÉDSÁGPOLITIKA A NYUGAT-BALKÁNON
Szijjártó Péter a magyar–szerb üzleti fórumon tartott beszédében rámutatott, hogy Magyarország felelős szomszédságpolitikát folytat a Nyugat-Balkánon, amelyben Szerbia kulcsfontosságú.
„A térséggel való kereskedelmünk 73 százaléka is Szerbiával valósul meg. Minden évben ott nagyjából ötmilliárd euró körül hullámzik a kereskedelmi forgalmunk, rendre a rekorddöntés közelében” – húzta alá, kiemelve, hogy a szerb gazdaság dinamikusan fejlődik, az idén 4,5 százalékkal nőtt a teljesítménye.
„Ezért is vicces, hogy az Európai Unió egyes tagállamai nem akarják megnyitni a szerbekkel a csatlakozási folyamatban a harmadik fejezet klasztert, amelynek a címe Versenyképesség és Növekedés. Ha valaki növekedést akar látni, azt javaslom, egy hónap különbséggel menjen el kétszer Belgrádba, és akkor meglátja, mit jelent az, hogy növekedés” – fogalmazott.
A magyar miniszter végül leszögezte, hogy a kétoldalú együttműködésből a magyar gazdaság szereplői sokat profitálhatnak.
Nyitókép: A magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság ülése (Fotó: MTI)
