Dömötör napján több száz jószág tért haza

„Szent Dömötör a juhászok védőszentje volt. Hogyan lett, s mikor Dömötör a hazai juhászok védőszentje, nem tudható.

Ünnepén a juhászok évi elszámolással egybekapcsolt mulatozást, dömötörözést rendeztek. A vigasságra néha az egész dömötörhét ráment.

Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat.” (Forrás: ww.sk7.hu)

Az ilonafalui járáson, közvetlenül a Baráthok kútja tőszomszédságában tartották meg vasárnap a III. Behajtási Ünnep és Csikósfesztivált. Első ízben adott otthont ez a terület a rendezvénynek, amit korábban Tóthfaluban szerveztek meg, de mivel itt sokkal nagyobb a tisztás, így mindenre volt bőven hely. Ezért olyan ügyességi játékok is bekerültek a programba, amelyek látványosságnak is kiválóak voltak.

A szervezők, a tóthfalui Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület tagjai igen szép számú látogatottsággal dicsekedhetnek, hisz a rendezvényre sokan voltak kíváncsiak, mely a környéken ritkaságszámba menő elemeket tartalmazott. A hagyományt a mába ültették olyan módon, hogy aki nem is igazán érdeklődik iránta, annak is felkeltse a figyelmét. Dobkörösök, a községben máshol nem látott kirakodóvásárosok, betyáröltözék és persze a természet egyedisége még lenyűgözőbbé tette a látványt.

Ehhez az a rengeteg jószág; birka, marha is hozzájárult, melyeket a program fő pontjaként lovakkal tereltek a szomszédos tanyákra, azaz behajtották azokat, mint ahogy egykor tették őseink a tél közeledtével. Ez jelezte, hogy most már nem sok legelnivaló van a határban, a jószágoknak a házaknál a helyük. Arrafelé még most is van néhány nagyobb gazda, aki jószágtartással foglalkozik, és a járás még most is biztosítja az állatoknak tavasztól őszig a megélhetést.

Aki kóstolt már legelő juh és tehén tejéből készült ételeket, érzi is a különbséget, s tudja, hogy annak párja nincs! A kirakodóvásár, a kézműves-foglalkozások mind nagy érdeklődést váltottak ki, csak úgy, mint a kisállat-simogató és a lovaglási lehetőség minden korosztály számára. Régi mesterségeket mutattak be, például: a seprű- és kosárfonást vagy épp a lapagyagozást. De volt tökfaragó verseny, illetve a Gyermekbarátok Egyesülete várta élménydús és kreatív játékokkal a legkisebbeket. Az Ősök Hangja Egyesület jóvoltából az íjászkodást is kipróbálhatták az érdeklődők, de szögbeverés, lándzsadobálás is szerepelt a programban. Erdélyi Orsolya arcfestő pedig színes alkotásokat varázsolt a gyerekeknek.

Az Újlengyeli Polgárőr Egyesület Hagyományőrző ostorosai szintén hozzájárultak a rendezvény sikerességéhez, ők már öltözékükkel is színfoltjai voltak az ünnepségnek.

Az sem mellékes, hogy bográcsban főtt hagyományos pásztorételeket kínáltak, valamint lovasjátékok várták a résztvevőket.

Az Ady Endre Művelődési Egyesület, a Mendicus tamburazenekar és Dér Zsolt hegedűművész, valamint a felsőhegyi tamburások is a jól sikerült III. Behajtási Ünnep és Csikósfesztivál hírét vitték messzire, melyet Magyarkanizsa önkormányzata és a Kárpát-medencei Lovas Program támogatott.