2024. november 24., vasárnap

Dömötör napján több száz jószág tért haza

III. Behajtási Ünnep és Csikósfesztivál

„Szent Dömötör a juhászok védőszentje volt. Hogyan lett, s mikor Dömötör a hazai juhászok védőszentje, nem tudható.

Ünnepén a juhászok évi elszámolással egybekapcsolt mulatozást, dömötörözést rendeztek. A vigasságra néha az egész dömötörhét ráment.

Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat.” (Forrás: ww.sk7.hu)


 

Az ilonafalui járáson, közvetlenül a Baráthok kútja tőszomszédságában tartották meg vasárnap a III. Behajtási Ünnep és Csikósfesztivált. Első ízben adott otthont ez a terület a rendezvénynek, amit korábban Tóthfaluban szerveztek meg, de mivel itt sokkal nagyobb a tisztás, így mindenre volt bőven hely. Ezért olyan ügyességi játékok is bekerültek a programba, amelyek látványosságnak is kiválóak voltak.

Régi mesterség a söprűkötés (Gergely Árpád felvétele)

Régi mesterség a söprűkötés (Gergely Árpád felvétele)

A szervezők, a tóthfalui Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület tagjai igen szép számú látogatottsággal dicsekedhetnek, hisz a rendezvényre sokan voltak kíváncsiak, mely a környéken ritkaságszámba menő elemeket tartalmazott. A hagyományt a mába ültették olyan módon, hogy aki nem is igazán érdeklődik iránta, annak is felkeltse a figyelmét. Dobkörösök, a községben máshol nem látott kirakodóvásárosok, betyáröltözék és persze a természet egyedisége még lenyűgözőbbé tette a látványt.

A látványosságok mellett a hasznos időtöltés is helyet kapott (Gergely Árpád felvétle)

A látványosságok mellett a hasznos időtöltés is helyet kapott (Gergely Árpád felvétle)

Ehhez az a rengeteg jószág; birka, marha is hozzájárult, melyeket a program fő pontjaként lovakkal tereltek a szomszédos tanyákra, azaz behajtották azokat, mint ahogy egykor tették őseink a tél közeledtével. Ez jelezte, hogy most már nem sok legelnivaló van a határban, a jószágoknak a házaknál a helyük. Arrafelé még most is van néhány nagyobb gazda, aki jószágtartással foglalkozik, és a járás még most is biztosítja az állatoknak tavasztól őszig a megélhetést.

A zentai dobkörösök is hozzájárultak a rendezvény különlegességéhez (Gergely Árpád felvétele)

A zentai dobkörösök is hozzájárultak a rendezvény különlegességéhez (Gergely Árpád felvétele)

Aki kóstolt már legelő juh és tehén tejéből készült ételeket, érzi is a különbséget, s tudja, hogy annak párja nincs! A kirakodóvásár, a kézműves-foglalkozások mind nagy érdeklődést váltottak ki, csak úgy, mint a kisállat-simogató és a lovaglási lehetőség minden korosztály számára. Régi mesterségeket mutattak be, például: a seprű- és kosárfonást vagy épp a lapagyagozást. De volt tökfaragó verseny, illetve a Gyermekbarátok Egyesülete várta élménydús és kreatív játékokkal a legkisebbeket. Az Ősök Hangja Egyesület jóvoltából az íjászkodást is kipróbálhatták az érdeklődők, de szögbeverés, lándzsadobálás is szerepelt a programban. Erdélyi Orsolya arcfestő pedig színes alkotásokat varázsolt a gyerekeknek.

Az ügyességi játékok is látványos részei voltak az ünnepségnek (Gergely Árpád felvétele)

Az ügyességi játékok is látványos részei voltak az ünnepségnek (Gergely Árpád felvétele)

Az Újlengyeli Polgárőr Egyesület Hagyományőrző ostorosai szintén hozzájárultak a rendezvény sikerességéhez, ők már öltözékükkel is színfoltjai voltak az ünnepségnek.

Az sem mellékes, hogy bográcsban főtt hagyományos pásztorételeket kínáltak, valamint lovasjátékok várták a résztvevőket.

Az Ady Endre Művelődési Egyesület, a Mendicus tamburazenekar és Dér Zsolt hegedűművész, valamint a felsőhegyi tamburások is a jól sikerült III. Behajtási Ünnep és Csikósfesztivál hírét vitték messzire, melyet Magyarkanizsa önkormányzata és a Kárpát-medencei Lovas Program támogatott.

A fiatalok bátran versenyeztek (Gergely Árpád felvétele)

A fiatalok bátran versenyeztek (Gergely Árpád felvétele)

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Pont úgy zajlott a behajtás, mint régen (Gergely Árpád felvétele)