Az Air Serbia légitársaság a mai napig indít rendszeres járatokat Belgrád és Moszkva között, annak ellenére, hogy Európa országainak többsége szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben Ukrajna megszállása miatt. Emiatt számos kritika érte már Szerbiát. Nemcsak a háborús haszonszerzés vádjával kell szembenéznie, hanem a hamis bombariasztásokkal is. Az elmúlt hetekben nemcsak a repülőtéren történt bombariadó, hanem például Niš és a főváros több bevásárlóközpontjában is.
A Szabad Európa Rádió (SZER) számba vette a hamis bombabejelentéseket. A múlt héttel bezárólag összesen 14-et jegyeztek a belügyi szervek. Az államvezetés a bombariasztások miatt Ukrajnára mutogat, az ukrán külügyminisztérium azonban cáfolja a vádakat.
A SZER adatai alapján az első bombariasztás március 11-én érkezett a belgrádi Nikola Tesla repülőtérre mielőtt az Air Serbia rendes járata Belgrádból Moszkva felé vette volna az irányt. A repülőt a kifutóról rendelték vissza. Miután átvizsgálták a repülőt, kiderült hogy az e-mailben érkezett figyelmeztetés hamis volt. A következő riasztás március 14-én érkezett. Akkor a Belgrád–Moszkva járaton a felszállást követően kellett visszarendelni a repülőt, amelyen 125 utas és a személyzet 5 tagja tartózkodott. Bombát ekkor sem találtak. Egy nappal később, március 15-én sem. Március 16-án a Belgrád–Szentpétervár járatára érkezett bombariasztás. Aznap a Belgrád–Moszkva járat miatt is kirendelték a speciális egységeket. Mindkét esetben hamis riasztásról volt szó, ahogy március 17-én is, amikor szintén a Belgrád–Moszkva járatot akadályozták meg a felszállásban ily módon.
Március 22-én egy Airbus A–330-as repülőt rendeltek vissza Belgrádba, amely Moszkva felé repült és már 45 perce a levegőben volt. A bejelentés szerint ugyanis a repülőgépen rejtettek el bombát. A belügyi szervek elhárítási csoportja megállapította végül, hogy nem volt bomba a repülőn.
A szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészség ezt követően vizsgálatot rendelt el a hamis bombariasztások miatt. Terrorizmus bűntette miatt indítottak ismeretlen elkövetőek ellen eljárást.
A bombariasztások azonban nem szűntek meg. Március 29-én újra visszahívták az Air Serbia Belgrád–Moszkva járatát. Április 5-én a Nikola Tesla Repülőteret ürítették ki, az ott állítólag elhelyezett bomba miatt. Több órás vizsgálat után kiderült, újabb hamis riasztásról volt szó. A repülőtér evakuálása miatt több járat késéssel indult. Azokat a repülőgépeket is, amelyeknek a belgrádi repülőtéren kellett volna landolniuk, másik repülőtérre irányították. A közszolgálati média akkor arról is beszámolt, hogy Belgrád központjában az Air Serbia kirendeltségében is rejtettek el bombát, de ez a bejelentés is alaptalan volt.
Április 8-án szintén a légitársaság belgrádi kirendeltségét célozták meg a bombariasztással, ez miatt az alkalmazottakat evakuálták és a rendőrség megvizsgálta a kirendeltség épületét.
Aleksandar Vučić államfő erős gyanújának adott hangot, miszerint a hamis bombariasztásokért az Európai Unió egyik tagállama, vagy Ukrajna tehető felelőssé. Feltevését azonban nem részletezte.
A kijelentését követő napon (április 18-án) három belgrádi és egy niši bevásárlóközpontban volt bombariasztás. A riasztás egy svájci mail-serverről érkezett, ugyanarról, amelyről korábban a repülőtéret és az Air Serbia járatait érintő bombariasztások is. A belügyminisztérium felvette a kapcsolatot a nemzetközi belügyi szervekkel, hogy kiderüljön kitől érkeztek ezek a hamis riasztások.
Az ukrán külügyminisztérium cáfolta Vučić vádjait, Oleg Nikolenko, az ukrán minisztérium szóvivője a saját közösségi oldalán megalapozatlan vádnak nevezte a szerb államfő kijelentését. Kifejezte ugyanakkor csalódottságát, hogy Szerbia még mindig nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, majd felszólította Belgrádot, mielőbb álljon az igazság pártjára és támogassa Ukrajnát.
Aleksandar Vulin belügyminiszter gazdasági támadásnak nevezte a hamis bombariasztásokat, amelyekkel Szerbiát akarják meggyengíteni, ugyanis mint azt a Happy televízión tett vendégszereplésekor mondta, a bombariasztásokra a rendőrségnek minden esetben reagálnia kell. Az evakuálások, a repülők visszarendelése jelentős anyagi veszteséget jelent.
Az RTS-en tett vendégszereplése során már amondó volt, a bombariasztásokkal akarnak nyomást gyakorolni Szerbiára, hogy elálljon katonai semlegességétől. Ő is úgy vélte, a riasztások az EU valamelyik tagállamából, és Ukrajna területéről érkezhettek.
