A világon több mint 200 millió ortodox vallású ünnepli a karácsonyt a Juliánus naptár szerint. Szerbián kívül, Oroszországban, Grúziában , Ukrajnában, Macedóniában valamint Montenegróban és Görögországban a Szent Hegyen, továbbá a világ több országában kisebb közösségekben.
Az ortodox hívők legnagyobb vallási ünnepét a Gergely naptár szerinti karácsonyt követő 13. napon, január 7-én tartják.
A pravoszláv vallásúaknál ugyanis nincs karácsonyfa, nekik a száraz tölgyág a szent fa. A tölgyág, azaz a badnjak azt a faágat jelképezi, amelyet a Kisjézusnak ajándékoztak a pásztorok és amelyből József tüzet rakott. Ősi szokás szerint karácsony böjtjén napfelkelte előtt a nagyapa unokájával ment az erdőbe tölgyfát keresni. A tölgy kivágásának szigorú rítusa van. Egy-két fejszecsapással kelet felől kell kivágni, mégpedig úgy, hogy kelet felé dőljön, amerről a Nap kel fel, és ne essen rá másik fára.
Ősi szokás szerint a tölgyágat hazaszállították, de nem került azonnal a szobába, csak este vitték be a házba, ahol vacsora után meggyújtották. Mivel mostanra már nagyon sok lakásban nincsen tűzhely, ahol tűzre lehetne vetni a tölgyágat, közös, nagy tüzet raknak és itt nem csak a templomkertbe elszállított közös tölgyfát égetik el, hanem mindenki rádobhatja a saját ágacskáját.
A szerb nép hagyományainak szerves része a lövöldözés. Így adják környezetük tudomására az örömhírt. Lövöldöznek a gyermek születésekor, lakodalom, születésnep és más ünnepek alkalmával. Így jelzik karácsony böjtjén éjfélkor is, hogy eljött a karácsony, a legnagyobb ünnep. Tüzijátékok, petárdák, de fegyverek ropogását is hallani lehet ilyenkor.
Tegnap a média két fővárosi tűzesetről, továbbá egy lövöldözésről számolt be, amely Jagodinán történt.
Nyitókép: Ég a badnjak Szabadka főterén (Molnár Edvárd felvétele)
