Szerbia számára az Európai Unióhoz való társulás stratégiai elkötelezettség, az ország prioritásai közé tartozik, emelte ki Nikola Selaković külügyminiszter tegnapi brüsszeli látogatása során, amikor mindenekelőtt Várhelyi Olivérrel, az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosával tárgyalt. A szerb külügyminiszter kiemelte, fontosnak tartja az európai partnerek részéről a régió országainak támogatását és bátorítását az eurointegráció útján.
A külügyminisztérium közleményében rámutatott, Selaković és Várhelyi tárgyalt az ukrán helyzetről és a régió történéseiről is, ahogy a Belgrád–Pristina párbeszédről is. A miniszter kiemelte, hogy Belgrád teljes mértékben elkötelezett a Pristinával folytatott párbeszéd folytatása mellett, ám megkérdőjelezte a másik fél szándékait a folyamatban, különös tekintettel Pristina Európa Tanácsba való tagsági kérelmére. Selaković szerint ez a kérelem nem segíti elő a viszonyok normalizálását.
A szerb külügyminiszter az Európai Unió Tanácsának találkozója keretében munkaebéden is részt vett, ahol az EU tagországok, valamint a Nyugat-Balkán 6 külügyminisztere mellett jelen volt Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. A külügyminiszterek találkozója előtt Brüsszel leszögezte, hogy Szerbia nagyon közeli partnere az EU-nak, amely minden álláspontját az orosz agresszióval kapcsolatosan összehangolta az EU-val, nem kerüli meg a szankciók bevezetését sem, a szankciók kérdésének további harmonizációján dolgozik, közölte a Tanjug hírügynökség.
A tegnapi rendes májusi találkozón az EU Tanácsa a nyugat-balkáni kollégákkal közösen kívánta megvizsgálni az orosz agresszió térségére gyakorolt hatását. Ennek érdekében az Európai Külügyi Szolgálat stratégiai dokumentumot készített, amelyet a találkozó előtt szétosztottak a tagállamoknak. A dokumentum bemutatja a Nyugat-Balkán ellenálló képességének elősegítését és támogatását az EU részéről, illetve kezeli az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeit.
„A Nyugat-Balkán súlyosan érintett, legyen szó gazdasági, politikai, diplomáciai, kommunikációs és biztonsági szempontból. Dolgoznunk kell az ellenálló képességükön, mert mindannyian a mi oldalunkon állnak, mindannyian elutasították az orosz agressziót, partnereink ebben a kérdésben” – áll az EU Tanácsának megfogalmazásában, közölte a Tanjug. A találkozó során így a nyugat-balkáni diplomáciai vezetőkkel megvitatták az egyes országok sajátos problémáit, az esetleges támogatás és együttműködés lehetőségét, valamint az uniós politikával, lépésekkel és szankciókkal való harmonizáció mértékét is. Az Európai Unió Tanácsa kiemelte, tekintettel vannak az adott balkáni országok nehéz helyzetével, ám az alapvető cél, hogy az Ukrajnával való álláspontot teljes mértékben összehangolják.
Selaković több bilaterális tárgyalást is folytatott. Többek között Szijjártó Péterrel, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével is találkozott, amikor a szerb diplomácia képviselője magyar kollégájának elmondta, hogy Szerbia a teljes jogú EU-tagság elérésében Magyarországra kulcsfontosságú partnerként tekint, ezért sokat jelent a támogatásuk, áll a külügyminisztérium közleményében. A tárgyalófelek kitértek a régió számos geopolitikai témájára, illetve az ukrán válságra is, valamint megtárgyalták a Belgrád–Pristina párbeszéd jelenlegi alakulását, illetve azt is, hogy milyen állásponton áll Belgrád Pristinának az Európa Tanácsba való felvételének kérelme kapcsán.
Hasonló témákat boncolgattak Teodora Gencsovszkával, Bulgária külügyminiszterével, akivel megállapították azt is, hogy a két ország közti együttműködés jó, stabil, a politikai párbeszéd az országok között fejlett és intenzív, Selaković azonban a gazdasági együttműködés megerősítését javasolta bolgár kolléganőjének.
Jan Lipavský cseh külügyminiszterrel folytatott beszélgetés során pedig rámutatott, Szerbia a Nyugat-Balkán stabilitása és békéje megőrzésében érdekelt, hiszen csak ez vezet gazdasági fejlődéshez. Megköszönte Csehország eddigi támogatását Szerbia európai útján. Selaković kiemelte, Belgrád meggyőződése, hogy csak párbeszéddel lehet a gondokat megoldani Pristinával, ehhez azonban a másik fél együttműködésére is szükség van.
Selaković hasonló témában Ciprus külügyminiszterével, Ioannis Kasoulidesszel is tárgyalt. Rámutatott, a két ország közötti hagyományos barátság a nemzetközi jogok tiszteletben tartásán alapul.
