Rosszul fogadták Horvátországban azt a hírt, hogy a szerbiai háborús bűnökért illetékes ügyészség négy horvát katonatiszt ellen emelt vádat a Vihar hadművelet során civilek ellen elkövetett gaztettek okán. Zoran Milanović horvát államfő a B92 hírportál szerint a következőket üzente: „Nagy árat fizet ezért Szerbia. Ne foglalkozzatok ezzel!” Azt is hozzátette, hogy a vádemelésre azután került sor, hogy éveken át próbálták meggyőzni Szerbiát, ne játsszon a tűzzel. Szerbia degradált ország, amelynek sehol semmilyen tekintélye nincsen – mondta Milanović, majd azt is hozzátette, hogy így Szerbia soha nem csatlakozik az EU-hoz.
– Kérem Vučićot, hogy ne csinálják ezt. Bizonyos ideig a megfelelő retorikával ellenőrzés alatt tudom tartani a dolgokat, ám amikor ilyesmi érkezik Belgrádból, akkor nehezen tudom megmagyarázni, hogy miért is folytatunk jóindulatú politikát – fogalmazott Milanović.
Időközben a horvát sajtó egyre gyakrabban cikkezik arról, hogy a „kölcsönösség” elvével összhangban Horvátországban vádat emelhetnek Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök ellen, méghozzá az 1995-ös, glinai beszéde miatt. A feljegyzések szerint Vučić akkor egyebek mellett a következőképpen fogalmazott: „Nem szólnak a hírek Krajináról. Mintha külföldön lenne, mintha Horvátország lenne. Pedig nem az! A Szerb Krajina és Glina soha nem lesz horvát. Banija soha nem kerül vissza Horvátországba. Ha a Szerb Radikális Párt diadalmaskodik és legyőzi Szerbia elnökét, Önök biztosan a »Nagy Szerbiában« fognak élni.”
Néhány nappal ezelőtt Vučić kifejtette, hogy egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy esetleg vádat emelnek ellene Horvátországban. Nem a szerbek üldözték el Horvátországból a horvátokat, hanem a horvátok a szerbeket – tette hozzá. Mint arra rámutatott, néhány nappal az említett beszédét követően a horvátok kezdték el gyilkolni a szerbeket, és nem fordítva. „Én senkit nem öltem meg, míg ezek az emberek igen, gyerekeket gyilkoltak meg” – nyomatékosította a köztársasági elnök.
Ana Brnabić ügyvezető kormányfő tegnap közleményben reagált a horvát felháborodottságra. Szavai szerint olyan személyek ellen emeltek vádat, akik 27 évvel ezelőtt egy külföldi ország területén a levegőből gyilkoltak meg menekülő gyerekeket és időseket.
– Mintha az ezt megelőző gaztett, a legnagyobb etnikai tisztogatás a második világháborút követően Európa területén, nem lett volna elég. Utol kellett érni a gyerekek, idősek és nők alkotta menekültáradatot, és vadászgépekkel lőni rájuk. 1995. augusztus 7-én a Bosanski Petrovac és a Ključ közötti úton a menekültekre horvát vadászgépekből kezdtek lőni. Kevesebb mint két perc leforgása alatt 13 személyt öltek meg, közülük 6 gyermek volt. Emellett mintegy 50 civil sebesült meg a támadás során. Azóta 27 év telt el és senkinek nem jutott eszébe, hogy reagáljon. Most, amikor Szerbia megteszi azt, amit meg kell tenni, fenyegetéssel szembesülünk. Azért, mert ragaszkodunk az igazságszolgáltatáshoz és az igazságossághoz. Vučićnak azért kellene felelnie, mert olyan országot alakított ki, amelyik van annyira erőteljes és felelősségteljes, hogy emlékezzen az ártatlan áldozatokra, és igazságosságot követeljen. Ahogyan azt Ante Nobilo horvát ügyvéd is megállapította, „az említett gaztettet valóban elkövették, a horvát vadászgépek valóban civilekre, menekültekre lőttek”. Kérdés, hogy a horvát ügyészség vajon miért nem látta indokoltnak legalább a vizsgálat megkezdését ebben az ügyben – fogalmazott Brnabić, majd támogatásáról biztosította az illetékes szerveket az igazságosságért folytatott küzdelmükben.
A horvátországi kimutatások szerint a Vihar hadművelet során 130 ezer szerb menekült el horvátországi otthonából, a szerbiai adatok szerint viszont 250 ezer. Az emberi jogi szervezetek szerint a hadművelet 670 emberéletet követelt. Szerbiában eddig egyetlen alkalommal sem kezdeményeztek ebben az ügyben büntetőeljárást.
