A tegnap kezdődő pozsonyi GLOBSEC 2022 háromnapos nemzetközi biztonságpolitikai konferencián Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök felszólalt a Szerbia és az EU – Stratégiai partnerség a jövőért című panelbeszélgetésen, de emellett az Európai Unió vezetőivel is tárgyalt. A tizenhetedik alkalommal megtartott GLOBSEC középpontjában értelemszerűen az ukrajnai háború állt. Az idén 67 országból 1200 résztvevő érkezett a konferenciára, emelte ki köszöntőjében Vass Róbert, a GLOBSEC alapítója és elnöke. Hozzátette, a GLOBSEC megalapítása óta Európa számos válsággal volt kénytelen szembesülni, ám a háború még soha nem került ennyire közel, mint most. A konferencia és Kelet-Európa előtérbe került a demokrácia vonatkozásában, hangsúlyozta Vass Róbert, rámutatván, hogy Európának és a világnak egy új világrendre kell felkészülnie.
Lehet-e gázszerződés Oroszországgal és EU-csatlakozás egyidejűleg – ez volt a panelbeszélgetés moderátorának az első kérdése. Vučić szerint igen. Mint hozzátette, a legtöbben szintén nem választanak, ám ezt senki nem hajlandó elismerni. Senki nem élheti túl földgáz nélkül, Szerbia szinte 100 százalékban függ az orosz gáztól, emelte ki, megjegyezvén: ha kerülőutakon is, de szinte minden európai ország továbbra is orosz földgázt vásárol. Ugyanakkor Szerbia természetesen nyitott az alternatívákra és az energetikai függetlenedésre, az ezekkel kapcsolatos lehetőségekről is beszélgetett korábban a nap folyamán az uniós tisztségviselőkkel, hangsúlyozta Vučić, rámutatván, hogy Szerbiának túl kell élnie a jelenlegi válságot és megpróbálnia ésszerűnek és pragmatikusnak lenni, noha ezeket a szavakat jelenleg kevesen szeretik hallani.
Szerbiának célja, hogy csatlakozzon az EU-hoz, függetlenül attól, hogy bizonyos témák vonatkozásában nagyok a nézetkülönbségek, nyomatékosította a panelbeszélgetés folytatásában a köztársasági elnök, majd ezt követően a nemzetközi közösség, a különböző országok területi integritásával és szuverenitásával kapcsolatos kettős mércéire mutatott rá, kiemelvén, hogy míg Ukrajna esetében mindenki támogatja a területi integritás sérthetetlenségét, addig Szerbia esetében nem. Arra szintén emlékeztetett, hogy 1999-ben senki nem segített Szerbiának. Mint hozzátette, Szerbia természetesen Ukrajna területi integritásának a tiszteletben tartását sürgeti. A szankciókhoz kapcsolódóan az államfő kifejtette, hogy ezt egyebek mellett a Szerbia és az Oroszország közötti baráti kapcsolatok, illetve Oroszország Koszovóval kapcsolatos eddigi támogatása, valamint a szerbiai lakosság a szankciókkal kapcsolatos ellenérzései okán nem rendelték el. Sokadszorra elmondta, hogy szerinte a szankciók nem célravezető intézkedések, mert azok soha nem kizárólag annak a szempontjából károsak, akik ellen azokat elrendelik. Mielőbb békére van szükség, hogy ne veszítse életét továbbra is naponta ezer ember, szögezte le Vučić.
Válaszolva a kérdésre, hogy miként éli meg, hogy az EU Ukrajna és Moldávia gyors ütemben való integrációját támogatja, Vučić abbéli reményének adott hangot, hogy Szerbia integrációs folyamata szintén gyorsabbá válik, bár nem hiszi, hogy ez már júniustól lehetséges, inkább majd csak decembertől. Kiemelte, tudja, hogy ehhez számos feladat elvégzése szükségszerű, például a joguralom vonatkozásában, de a koszovói kérdés tekintetében ugyancsak kompromisszumokra lesz szükség. Amikor a nyugat-balkáni országok képviselői brüsszeli vezetőkkel tárgyalnak, rendre a folyamatok felgyorsításának a fontosságát hangsúlyozzák, egyebek mellett azért, mert az országok lakossága belefáradt az ígéretekbe, emelte ki Vučić.
PÁRBESZÉD ÉS KOMPROMISSZUM
A szerb köztársasági elnök a délelőtti órákban Maroš Šefčovičcsal, az Európai Bizottság az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnökével találkozott. Az államelnök Instagram-bejegyzése szerint a beszélgetés konstruktív volt, mindenekelőtt az energetikai rendszer rugalmasságáról és fenntarthatóságáról egyeztettek, valamint az EU rendelkezésére álló nyersanyagokról, de a Szerbia és az EU közös projektumait is megvitatták. Az elnök ezt követően MiroslavLajčakkal, az EU a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős uniós különmegbízottjával találkozott. „Elemeztük a párbeszéd eddigi eredményét és egyetértettünk azzal kapcsolatban, hogy a megállapodások alkalmazása az alapfeltétele a párbeszéd folytatásának. Elmondtam, hogy Szerbia továbbra is a párbeszéd elkötelezettje, mivel azt szeretné, ha kompromisszumos megoldás születne. Azzal kapcsolatban szintén egyetértettünk, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásának a szempontjából kulcsfontosságú a regionális együttműködés.” – számolt be Instagram profilján a találkozóról Vučić.
KÉT FOK LE, KÉT FOK FEL
A konferencia megnyitóján felszólaló Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU töretlen támogatásáról biztosította Ukrajnát, mondván, hogy az EU „ebben a háborúban gazdasági erőforrásait mobilizálta”, illetve a szankciókkal próbálja megbénítani az orosz gazdaságot. Ezzel összefüggésben az oroszországi energiahordozóktól való függetlenedés fontosságát hangsúlyozta. Ursula von der Leyen szerint nemcsak a szankciók fontosak, hanem például az energiatakarékosság is. Mint azt kiemelte, amennyiben mindenhol az EU-ban legalább két Celsius-fokkal csökkentik a fűtési hőmérsékletet, míg a hűtési hőmérsékletet ugyanennyivel növelik, már az jelentős mértékben hozzájárul az oroszországi energiahordozóktól való függetlenedéshez. Az energiatakarékosság jó a környezetvédelem és jó Európa függetlenségének a szempontjából, emelte ki, majd az ukrán gazdaság támogatásáról és talpra állításáról beszélt. Hozzátette, hogy Ukrajna újjáépítésének a céljából alapot hoznak létre, amelyik a világ vezető pénzügyi intézeteinek a segítségével működik majd, Ukrajna igényeivel összhangban. Az EU-nak nemcsak stratégiai érdeke, hanem erkölcsi kötelessége is, hogy támogassa Ukrajna mielőbbi integrációját, hangsúlyozta a folytatásban von der Leyen.
