Az állam legalább 18 százalékos nyugdíjemelést tervez az év végéig, vagy legkésőbb a jövő év elejéig, jelentette ki tegnap Belgrádban a fővárosi körgyűrű újabb, Orlovača és Straževica közötti alagútszakasz átadásakor Aleksandar Vučić köztársasági elnök. Úgy fogalmazott, hogy a növelés két fázisban történik majd, amit még jóvá kell hagynia a Nemzetközi Valutaalapnak is, amellyel kapcsolatban ma kezdődnek meg a tárgyalások. Pontosította, nem egyszeri segélyekről, hanem tartós növelésről van szó. Az első már októberben bekövetkezhet, de az sem kizárt, hogy novemberig kell vele várni, majd a következő decemberben, vagy újév után lesz esedékes. Úgy fogalmazott, elmondhatja a nyugdíjasoknak, hogy 2023 januárjától 18 százalékkal magasabb lesz a nyugdíjuk, ez pedig a legnagyobb növekedésnek számít az utóbbi évtizedekben. Jó helyzetben van az állam e tekintetben, értékelte az államfő, a nyugdíjakra fordított összeg ugyanis nem haladja meg jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) 9,1–9,2 százalékát, amire még úgyszintén nem volt példa korábban. A gazdasági eredményeknek, a nyugdíjak GDP-aránya csökkenésének köszönhetően hozhat efféle döntéseket a vezetőség, magyarázta. A pénzt már szavatolta a növelésre az állam, mondta, de nem szeretnék az ország pénzügyi stabilitásáról szóló jelentéseket elrontani, ezért meg kell várni az IMF jóváhagyását is, a döntés felülvizsgálását. Nem látja okát annak, hogy a nemzetközi pénzintézet ellenezzen egy ilyen határozatot, ezért, mint mondta, biztosra vehető, hogy a még az idén 9,9 százalékkal, jövőre, az év elején, pedig további 11 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak. Ez azt jelenti, hogy az összesítő elszámolás szerint mintegy 18 százalékkal kapnak többet a nyugdíjasok, fogalmazott Vučić.
– Azt tervezzük, hogy komoly hozzáállással tartós növekedést érjünk el a minimálbér esetében, de ez úgy menjen végbe, hogy a terhet az állam viselje, ne a munkáltatók. Erre a célra a számítások szerint mintegy 300 millió eurót kell majd fordítanunk, az állam kész arra, hogy minden további nélkül kifizesse ezt az összeget a bérek növelése érdekében. Valószínűleg egy olyan modellt választunk majd, mellyel összhangban növeljük a bérek adómentes részének értékét, s leírjuk egy részét a fizetések után fizetett egyéb illetékeknek is. Csökkentenénk magának az adónak és az illetékeknek az értékét is, a jelenleginek a 60,2 százalékára faragnánk le a terheket – számolt be a részletekről Vučić.
NEM NÖVEKSZIK AZ ÁLLAMADÓSSÁG
A tervekkel kapcsolatban azt is elmondta, hogy az államnak mindenképp végre kellett volna hajtania a minimálbér növelését, szükség mutatkozik már egy efféle intézkedésre, de ezt is óvatosan kell megtenni, egy olyan eljárást kell alkalmazni, ami nem sodorja veszélybe egyrészt a külföldi beruházók invesztálási kedvét, másrészt a hazai pénzpolitika stabilitását sem. A köztársasági elnök biztos abban, hogy a legalacsonyabb fizetéseket két számjegyű százalékkal növelik. Mint mondta, nem született még döntés arról, hogy mekkora lesz a végleges százalékarány, de mivel az állam viseli majd ezeket a terheket, szinte biztos, hogy 12–14 százalék közötti növekedésre lehet számítani. A minimálbér növelése előtti megszokott folyamatokat továbbra is tiszteletben tartják majd, tette hozzá, egyeztetni fog a kormány a munkáltatóknak és a foglalkoztatottaknak a képviselőivel is, fontosnak tartja a szociális dialógus folytatását. Mindent összesítve, az államfő kijelentett, 2023 márciusában úgy beszélhetünk majd jelentős növekedésről, 710 eurót meghaladó átlagkeresetekről, hogy közben nem sodorják veszélybe az államkasszát, de az államadósságot sem.
SZIGORÚ ADÓPOLITIKA
A növelések, tette hozzá, természetesen a közszférát is érintik majd, ugyancsak két számjegyű lesz százalékban kimutatva a bérek fejlesztésének mértéke, hangsúlyozta.
Az állam tervei, vagyis ezeknek a fontos híreknek a megvalósulása csak akkor következhet be, ha továbbra is sikeresen alakul majd az adóból származó bevételek megfizettetése. Ezért, – tette hozzá az elnök –, az adópolitika szigorítására is szükség van. Úgy fogalmazott, arra kér mindenkit, hogy határidőn belül tegyen eleget kötelezettségeinek, hogy az állam is tudjon tervezni. Mivel mindig vannak törvényszegők, rájuk szigorúbb büntetések várnak, emelte ki Vučić.
AZ ORSZÁG KÉSZÜL A TÉLRE
Nincsenek olyan tervek, melyek magukba foglalnák a Szerbiai Villanygazdaságnak a privatizálását, jelentette ki az elnök más témákra kitérve, a belgrádi lapokban megjelent információkra reagálva. Szemenszedett hazugságról van szó, értékelte, állami tulajdonban marad az áramszolgáltató.
Beszélt az egész világot érintő energiaválságról is. Azt mondta, Szerbia készül a télre, de nem lesz könnyű helyzetben. Folyamatosan a lyukak tömködésén kell dolgozni, a gáz ára tegnap hirtelen 1000 dollárra emelkedett 860-ról (ezer köbméterenként), hihetetlen harcokat kell megvívni a nemzetközi energiapiacon annak érdekében, hogy az alapszükségleteket szavatolni tudják az államok. Szerbia fontolóra veszi majd a Horvátországgal való földgázvezeték-összeköttetés kiépítésének lehetőségét is, de elsőbbséget élvez jelenleg a Magyarországgal való kőolajvezeték-kapcsolat kialakítása. Racionálisan kell gondolkodni, mondta, jelenleg nem fizetődnek ki Horvátországon keresztól vásárolni a gázt, ha ez a helyzet megváltozik, minden további nélkül kész lesz az állam arra, hogy megtegyen efféle befektetéseket. Amikor tudunk választani, hogy ugyanazért a minőségért és mennyiségért egymilliót fizessünk-e ki, esetleg hárommilliót, teljesen természetes, hogy az olcsóbb lehetőség mellett döntünk, szögezte le Aleksandar Vučić.
