Szerbiának el kell döntenie, kinek az oldalán kíván állást foglalni, üzente Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke (a felvételen). Kiemelte, az Európai Unió is szeretné, ha Szerbia is a közösség része lenne, de világos bizonyítékot kell felmutatnia arról, hogy osztozik az Unió értékeivel, például a joguralom és a demokrácia terén, valamint arra is, hogy visszautasítja az orosz inváziót – emelte ki Von der Leyen a Wiener Zeitung és a Kleine Zeitung osztrák lapoknak adott interjújában. Aláhúzta, az EU tagjelölt országok külpolitikai állásfoglalása nagyon fontos.
– Természetes elvárás, hogy mindannyian ugyanazon az oldalon húzzuk a kötelet – fogalmazott képletesen az EB-elnök.
Arra a kérdésre, ami arra vonatkozott, hogy a Nyugat-Balkán országainak uniós tagsága összefüggésben van-e Ukrajna státusával, elmondta, a Nyugat-Balkán országainak mindegyike továbbért a társulási folyamatban, mint Ukrajna. Minden tagjelölt ország csatlakozásának időpontja magától a tagjelölt országtól függ, attól hogy a társulási folyamatban milyen gyorsan tud(nak) haladni.
Példaként megemlítette Szlovákiát és Törökországot, hiszen mindkét állam 1999-ben lett tagjelölt. Szlovákia mindent megtett, hogy reformokat hajtson végre, így 5 év alatt uniós tagállammá vált. Törökország pedig ma sokkal messzebb van a tagságtól, mint valaha volt.
Von der Leyen elmondta, hogy a bővítési politika során fontos a tagországok egyetértése, mint amilyet mutatott az Oroszországgal szembeni szankciócsomagok bevezetésénél. Kiemelte, habár ezek a szankciók kihatnak Európára is, mégis sokkal nagyobb kárt okoznak Oroszországnak, hiszen például a rubel értékének fenntartása nagyon költséges az orosz központi banknak. Az ország beszerzését leblokkolták, valamint a közlekedés is lebénult Oroszországban. Ami még hátramaradt, az a függőség az orosz földgáztól, amire szerinte az Egyesült Államokkal aláírt megállapodás jelent megoldást, ahogy az Izraellel, Egyiptommal, Norvégiával és Azerbajdzsánnal kötött megállapodás is.
