A koszovói helyzettel, illetve a Belgrád–Pristina-párbeszéddel kapcsolatos aktualitásokat elemezte a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva Milovan Drecun, a Szerbiai Képviselőház Koszovó-ügyi bizottságának elnöke. A párbeszédet értelmetlennek, illetve az eredmények tekintetében stagnálónak minősítette. Drecun ezzel Miroslav Lajčaknak, az Európai Unió a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a nyugat-balkáni régiót érintő kérdésekért felelős, különleges képviselőjének arra a dubrovniki kijelentésére reagált, hogy Belgrád és Pristina számára 3 vagy akár 4 megállapodást is előkészítettek, és ezeket hamarosan véglegesíthetik.
– Lajčak gyakran állítja azt, hogy a Belgrád és a Pristina közötti párbeszéd hamarosan befejeződik. A korábbiakban történtek azonban azt bizonyítják, hogy ez a derűlátás alaptalan. Szinte semmi említésre méltó nem történt az elmúlt időszakban, nem számítva a brüsszeli megállapodás energetikára vonatkozó részének végrehajtási ütemtervét. Közel kerültünk ahhoz, hogy megállapodjunk az eltűntek sorsának felderítéséről, ám Pristina ezt is ellehetetlenítette, mivel olyan megállapodást, azaz megfogalmazást sürgetett, amelyik mentén Szerbia felelősséget vállalt volna a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) gaztetteiért. Másrészről Belgrád terminológiai javaslatát Pristina nem fogadta el, vagyis nem beszélhetünk előrelépésről, mint ahogyan a Koszovóból elüldözött szerbek visszatérésének vagy tulajdonjogi viszonyai rendezésének a témakörében sem. Pristina továbbra is ellehetetleníti a stabilitást. Értesüléseim szerint az eltűntek vonatkozásában Lajčak július 14-én a munkacsoportokkal tervezett találkozni, és 5 nappal később tervezte megszervezni Aleksandar Vučić és Albin Kurti találkozóját. Az, hogy utóbbira valóban sor kerül-e, elsősorban attól függ, hogy előbbit megtartják-e, és ha igen, akkor milyen eredményekkel fejeződik be a tárgyalás a munkacsoportok szintjén. Értékelésem szerint kérdéses, hogy a párbeszédet valóban sikerül-e folytatni a Lajčak által tervezett dinamika szerint – nyilatkozta Drecun.
A politikus elmondása szerint az eltűntekkel kapcsolatos kérdés kezelését az is nehezíti, hogy Koszovóban az esetek többségében ellehetetlenítik a vélt tömegsírok feltárását. A Pristina által Szerbia középső térségében tömegsírként megjelölt helyek mindegyikén elvégezték a szükséges feltárási tevékenységet, ám a Szerbia által megjelölt 9 helyen eddig semmi sem történt – emelte ki Drecun. Mint hozzátette: „Egyértelmű, hogy miért sürgeti Lajčak a megállapodásokat. Azért, mert a nyugati államok azt szeretnék, hogy Belgrád és Pristina között mielőbb rendeződjön a kapcsolat, majd ez a folyamat az államiság kölcsönös elismerésével teljesedjen ki. Utóbbi Szerbia számára elfogadhatatlan. Nem lehet kapkodva eredményeket elérni.” A Belgrád–Pristina-párbeszéd egyébként is a státuszsemlegesség elvével összhangban zajlik, kezdettől fogva, s ez a másik szempont, ami miatt Szerbia számára elfogadhatatlan a követelés, hogy a kapcsolatok rendezésének az utolsó állomása az államiság kölcsönös elismerése legyen – érvelt Drecun, majd kifejtette: „Szerbia számára nem az a fontos, hogy mi áll az Európai Parlament jogilag nem kötelező erejű határozatában, hanem az, hogy az EU tagállamai között konszenzus alakult-e ki Koszovó államisága tekintetében. Emlékeztetnék, hogy ezzel kapcsolatban továbbra sincsen egyetértés az Unió tagállamai között, hiszen nem minden tagállam ismeri el Koszovó államiságát. Ez a tény ugyancsak ellehetetleníti az államiság kölcsönös elismerését, vagy Koszovó tagságát az EU-ban.”
Drecun álláspontja szerint amíg Pristina nem kezdi végrehajtani a korábbi megállapodások némelyik kitételét, például a szerb községek közösségének a megalapítására vonatkozót, és nem hagy fel az egyoldalú intézkedésekkel vagy a koszovói szerbek megfélemlítésével, a párbeszédet ideiglenesen fel kellene függeszteni.
