Jelentősek az ország energiakészletei

Szerbiának 77 napra elegendő dízeltartaléka és 65 napra elegendő benzintartaléka van, és földgáz is lesz télire elegendő – jelentette ki Aleksandar Vučić államfő a Pink kereskedelmi televíziónak adott interjújában. Emlékeztetett arra, hogy ami a földgázt illeti, a szükséglegeteknek a 65 százalékát az állam orosz forrásból szavatolja, amiért majd ezer köbméterenként 355–420 eurót kell fizetni, de a végleges ár a kőolaj világpiaci árának alakulásától függ. Az orosz–szerb államközi szerződés értelmében ugyanis ennek alapján határozzák majd meg, de ígéret van arra, hogy az ára nem lesz magasabb 420 eurónál. A szükségleteknek a 35 százalékát kell tehát megvásárolnia az államnak piaci áron. Eddig 150 millió köbméter gázt vettek, s folyamatban van a magyarországi bérelt tározói kapacitások feltöltése, arra az eshetőségre, ha végül Szerbia nem tudna Bulgárián keresztül földgázt beszerezni, ha leállítanák a szállítást ezen az útvonalon. Udvarnokon már 227 millió köbméter gáz van tartalékban. Telente egy nap átlagban 15 millió köbméter gáz fogy az országban – ismertette. A jelenleg rendelkezésre álló források tehát még nem elegendőek. Magyarországon Szerbia összesen 300–500 millió köbméter gázt tárol majd, ehhez kell hozzáadni a hazai tározókban lévő mennyiséget. Számítások szerint tehát a legrosszabb esetben is szavatolni tudja az állam a téli szükségleteknek a kétharmadát, de az államelnök bízik abban, hogy végül sikerül majd fedezni a teljes szükségletet.

Az ország kőolajkészlete kapcsán Aleksandar Vučić arra emlékeztetett, hogy annak az egészét importból teremti elő az állam. A pancsovai finomító teljes kapacitással dolgozik, s szükségleten felüli mennyiségeket állít elő, s ezt az ország külföldön értékesíti. Ezzel a gyakorlattal két hete szakított az állam, akkor kiviteli stopot rendelt el, de hamarosan olyan döntés születik, aminek az értelmében a következő héten sem lehet exportálni – jelentette be. Az energiaellátás terén már tulajdonképpen szükségállapotot hirdettek – jelentette ki az elnök, csak ezt nem annak hívják, az intézkedések tükrözik azonban azt, hogy pontosan miről van szó. A polgárokat mindez nem kell érdekelje – fogalmazott, a lényeg az, hogy az ország a kezében tartja a dolgokat. Egyes államok fűtött csarnokokat ígérnek télire, ahol a polgárok majd megmelegedhetnek, Szerbia nem ezt ígéri, és reméli, hogy nem lesz ilyesmire szükség. De azt sem tudja százszázalékos bizonyossággal kijelenteni, hogy minden teljesen rendben lesz akkor is, ha például leállítják a gázszállítást az Északi Áramlaton. Olyan helyzetben élünk, melyben minden nap változást hozhat.

NÖVEKSZIK AZ ÉLETSZÍNVONAL

A nyugdíjak és bérek növelése kapcsán az elnök ezúttal korábbi határidőket közölt, mint az eddigiekben. Azt mondta, hamarosan megkezdődik az egyeztetés a Szociális Gazdasági Tanáccsal, melynek az a célja, hogy az év végéig 40 ezer dinárra növekedjen a minimálbér és 710–720 euróra a szerbiai átlagbér. Az ország nem állt el attól a programcéltól, melyet a Szerbia 2025 dokumentumban határozott meg, s mely szerint 2025-re 900 eurót is el kell érniük a szerbiai fizetéseknek. A minimálbér jelentős növelését az ország úgy fogja véghezvinni, hogy azt ne saját bőrükön érezzék meg a legnagyobb befektetők, különösen ne a német, kínai, japán beruházók, akik rengeteg személyt foglalkoztatnak. Az állam majd magára vállalja az adóterhek, illetékek jelentős részét. Az évközi infláció 9-10 százalékos lesz, magasabb, mint arra korábban számítottak, a minimálbér viszont ennél is nagyobb mértékben növekszik, így egyértelmű, hogy az emberek jobban fognak élni, mint korábban – véleményezte a vezető. Ami az inflációt illeti, azt elsősorban a kőolaj világpiaci árának emelkedése okozta, tavaly ilyenkor 65 dollárba került hordója, most viszont 106 dollárt kell érte fizetni.

FÉKEN TARTOTT ÁLLAMADÓSSÁG

Ami a nyugdíjakat illeti, két növelést tervez végrehajtani az állam, novemberben bő kilenc százalékos, majd januárban további 11,2 százalékos nyugdíjemelésre kell számítani, s a költségvetésben már meg is van a pénz erre a módosításra – jelentette ki az államfő.

A bruttó hazai termék az idén eléri az 58-59 milliárd eurót – fogalmazott Aleksandar Vučić, az államadósságot sikeresen ellenőrzés alatt tudja tartani a kormány, s mint közölte, jelenleg a GDP 53,6 százalékát teszi ki, ami jóval a 60 százalékos maastrichti elvárások alatt van, s kevés állam mondhatja el ma magáról, hogy hasonló az eladósodottsága, mint Szerbiáé. Emlékeztetett, hogy a Szerb Haladó Párt hatalomra kerülésekor csupán 32,33 milliárd eurós volt a GDP.