A szárazság semminek nem tett jót, így sajnos most igen kevés kertben lehet gyönyörködni a gyepszőnyegben. De szerencsére még így is menthető a füvünk, ha nem hagyjuk magára, és új életet próbálunk lehelni bele az alábbi feladatok végrehajtásával – olvasható az agroinform. hu oldalán.
Szerencsére a fűnek általában csak a felszíne szárad ki, így a gyökerek túlélik a legnagyobb szárazságot is. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy ne hagyjuk hetekig szenvedni a füvet, hanem alaposan öntözzük be reggelente. Lehet, hogy a hatás nem fog azonnal látszani, de legalább megmarad a füvünk, és idővel újra szívesen fogunk ránézni és rálépni.
Nem elég csak a víz, ha kiégett a füvünk. A tápanyagot is pótolni kell. Erre a legalkalmasabb időpont a nyár vége, vagy az ősz eleje. Ilyenkor sok káliumra és kevés nitrogénre van szüksége a fűnek, hogy regenerálódjon, és fel tudjon készülni a télre.
Tavasszal főleg nitrogénben gazdag műtrágyára van szüksége a gyepnek, amellyel meg tudjuk erősíteni a hosszú, téli hónapok után. Ha ezt megadjuk neki, akkor 8-10 hétig nem szükséges újabb tápanyagot pótolni. Nyáron azonban újabb dózisra van szüksége, melyet érdemes legalább kéthavonta megadni neki. Ám ekkor már nem elég csak a nitrogént pótolni, hiszen ekkor a levélzet megnyúlna, és ritkásnak tűnne. Így hát érdemes minden szükséges tápanyagot megadni neki nyáron.
Két héttel azután, hogy trágyáztuk, lazítsuk meg a gyepet. Ekkor el tudjuk távolítani azokat a csomókat, amelyek filcesedtek, és a végleg kipusztult fű helyére fűmagot vethetünk.
A fűmagok esetében válasszunk olyan fajtát, amelyik jobban viseli a szárazságot.
Nagyon fontos a helyes öntözés! Tartsuk szem előtt, hogy ne pár percet szánjunk az öntözésre, hanem alaposan locsoljuk meg, hogy egészen a gyökerekig eljusson a víz. Viszont soha ne hagyjuk állni a vizet a füvön, az nem tesz jót neki.
A füvet a nyári, meleg időszakban ne öntözzük este, ekkor ugyanis a talaj fel van melegedve, és a víz hatására nagy lesz a kipárologtatás, így a fű hamarosan a gombás fertőzések melegágya lehet. Időzítsük inkább az öntözést reggelre.
Ha úgy érezzük, le kell nyírni a füvet, ne nyírjuk túlságosan rövidre, hiszen úgy még kevésbé lesz képes megvédeni magát a napsütéssel szemben. Elég kéthetente nyírni, sőt, ha ki van száradva, még ritkábban is. A kaszálék soha nem maradhat a gyepen, hiszen akkor az nem jut elég napfényhez, nem járja át jól a levegő, és emiatt gombás fertőzések támadhatják meg.
A levágott rész soha ne haladja meg a fű teljes hosszának egyharmadát, különben könnyen megsárgul és rengeteg nitrogént is veszíthet a füvünk. Ahogy egyre hűvösebb lesz az idő, úgy hagyjuk egyre hosszabbra a füvet.
A gyepszellőztetés csodákra képes. Egy ilyen nyár után pedig szinte kötelező. Ezt évente kétszer, tavasszal és ősszel kell elvégezni. A gyepszellőztetés folyamata arra szolgál, hogy az elhalt, elsárgult növényi részeket eltávolítsuk az élő szálak közül, és hogy meglazítsuk a talaj felszínét, hogy jobban tudjon szellőzni. A gyökérzet így több levegőhöz jut, a talajnak pedig sokkal jobb lesz a vízáteresztő képessége.
A gyepszellőztetés lépései:
Az első lépés egy alapos fűnyírás. Ezután végezzük el a gyepszellőzetetést. A megfelelő gépbeállítás próbáját inkább a fű szélén végezzük, ahol nem látszik olyan nagyon, ha elsőre túlzásokba estünk.
A szellőztetés után szórjunk el pár maroknyi fűmagot is, hiszen a frissítés egészen biztosan jót fog tenni a gyepnek.
Ezt követően pótoljuk a gyep tápanyagveszteségét, majd alaposan öntözzük meg, és hagyjuk regenerálódni.
Egy ideig ne lépjünk rá a fűre.
A következő fűnyírással addig kell várni, míg a régi fűszálak elérik a 8 cm-t. Ekkor vágjuk vissza körülbelül 4-5 cm magasságúra a füvet – tanácsolja az agroinform.hu.
