Nem gyorsul az integráció

A Nyugat-Balkán európai perspektívájának megerősítésére adott kiváló alkalmat a szlovéniai, Kranj melletti Brdóban megszervezett Európai Unió–Nyugat-Balkán-csúcs – fogalmazott tegnapi nyilatkozatában a konferencia elnöklője, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Az Unió 27 tagállamának vezetője mellett ott voltak a találkozón a nyugat-balkáni országok tisztségviselői is, s mivel nem mindegyik állam ismeri el Koszovó függetlenségét, zászlók, állami szimbólumok nélkül tartották meg az egyeztetéseket, az üléstermekben is kizárólag a politikusok neveit tüntették fel, még tisztségüket sem jelölték.

A csúcs előtt bizonyos ellentétek alakultak ki az elfogadott deklaráció kapcsán a bővítést sürgető államok, köztük a V4-ek, és azok az országok között, amelyek nem is kívántak említést tenni az újabb tagállamok felvételéről. Aleksandar Vučić szerb államfő is arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy eltérőek az álláspontok a bővítés kapcsán, ezért a következő időszakban sem számít gyors megoldásokra a kérdéssel kapcsolatban Brüsszel részéről. A határozat végleges szövegében az áll, hogy az EU igazolja elkötelezettségét a bővítés mellett, amely a reformok végrehajtásának üteme szerint következhet be. Az információk szerint Szlovénia és Ausztria még a találkozó ideje alatt is szorgalmazta a nyugat-balkáni államok felvételére vonatkozó világosabb állásfoglalást.

Ljubljana a 2030-as határidő megjelölését kérte az országok felvételének végső idejeként. Dánia, Hollandia és Franciaország azonban már korábban is jelezte, hogy a bővítésnek az adott ország eredményeitől, a jogállamiságtól és az EU-val való összehangoltságtól kell függnie, így határidőket nem adhatnak előre meg. Az EU így azt sem pontosította, mikor nyitja majd meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Magyarország, Horvátország, Ausztria, Szlovénia és Németország arra figyelmeztetett, hogy a túl hosszú várakoztatás más országok befolyása alá vonhatja a térséget, Oroszországra és Kínára utaltak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, a Nyugat-Balkán is az Európai Unióhoz tartozik, az Unió is szükségét érzi az integrációnak. Közös a történelem és közös az értékrendszer is, állapította meg. Várhelyi Olivér bővítési biztos azt hangsúlyozta, hogy az integráció tekintetében a tettek mezejére kell lépni: meg kell tartani az első kormányközi konferenciát Észak-Macedóniával és Albániával, új tárgyalási fejezetcsoportot (klasztert) kell megnyitni Szerbiával, fokozottabban kell dolgozni Bosznia-Hercegovina tagjelölti státusának megszerzésén és Koszovó esetében azon, hogy vízummentességet szerezzenek az ott élő polgárok.

A tanácskozáson téma volt a régió számára jóváhagyott 30 milliárd eurós támogatási csomag is, melyből 9 milliárd visszatérítés nélküli gazdaságserkentő összegnek számít. Von der Leyen és Várhelyi is örömét fejezte ki azért, hogy a 30 milliárdos terv gyakorlatba ültetése megkezdődött, a bővítési biztos egyben reményének adott hangot, hogy ez elvezet a csatlakozni kívánó országok gazdasági integrációjához is.

Albin Kurti koszovói kormányfő a délután folyamán közölte, hogy találkozót szerveztek, melyen Angela Merkel német kancellárnak és Emmanuel Macron francia államfőnek a közvetítésével megbeszélést folytatott a szerb államfővel az aktuális kérdésekről. Kurti szerint azonban a valódi megoldást Belgrád és Pristina között csak az hozhatja meg, ha a két fél kölcsönösen elismeri egymás függetlenségét. Vučić elmondása szerint a diplomák kölcsönös elismerésének a kérdése merült fel.

Egyetértés alakult ki a régió és az EU közötti mobiltelefonos roamingköltségek fokozatos leépítéséről, támogatás nyújtásáról Szerbiának környezetvédelmi projektumokra, például a Duna medrének teljes megtisztítására. Üdvözölték a dialógus útján történő problémarendezést, így a Belgrád és Pristina közötti megállapodást is a rendszámtáblák ügyében.