A Magyar Nemzeti Tanács 26. rendes ülésén napirendre került mgr. Hajnal Jenő elnöknek a Tanyaszínház idei tájolási körútjával kapcsolatos beszámolója. Ez volt az a napirendi pont, amelynek kapcsán a leghosszabb és a legtöbb, egymástól eltérő érvet felsorakoztató vita alakult ki.
– A Tanyaszínház idei előadásának négy bemutatóján jelenlevő nézők számottevő csoportjának tiltakozása miatt 2021. július 27-én az MNT elnökeként sajtóközleményt tettem közzé a Tanyaszínház idei turnéjáról. Ebben arra kértem a szervezőket, hogy a négy nappal korábban elindított turné többi helyszínén mondják le a társulat vendégszereplését, mivel „a legutóbbi előadás Ödön von Horváth Kazimír és Karolina című darabja a gondtalan, a minden korosztálynak szóló színházi élményt nem tudja elvinni közösségeinkbe, városainkba és falvainkba, hiszen a társulat előadása a Tanyaszínház fényes múltját, örökségét és mindazt kérdőjelezi meg, ami oly fontos, értékes számunkra". Az indoklásban azt is megjegyeztem, hogy az MNT, amely nemzeti jelentőségűvé minősítette a Tanyaszínházat, és ennek az előadásnak a tájolását a szórványban külön is támogatta, elfogadhatatlannak tartja, hogy a társulat idei körútja folytatódjon. „Annak reményében, hogy közös erővel újragondolhatjuk az egyik legegyénibb és legsajátosabb, minden korosztálynak üzenni akaró színházunk működését és repertoárját, ebben a pillanatban legszerencsésebb megoldásnak a Tanyaszínház idei körútjának lemondását tartjuk" – fogalmaztam akkor. A következő állomáson a Tanyaszínház társulata már nem mutatta be legújabb előadását, hanem megszakította turnéját, és többi előadását estéről estére Kavillón adta elő – taglalta Hajnal Jenő.
Beszámolójában az MNT elnöke arra is rámutatott, hogy később Szabadságot a Tanyaszínháznak! címmel papíralapú és online aláírásgyűjtés kezdődött, azt követelve, hogy az „MNT mielőbb tűzze napirendre Hajnal Jenő diktátumát és határolódjon el tőle, továbbá mondja ki, hogy a színházi emberek és a színikritikusok továbbra is szabad légkörben végezhetik alkotómunkájukat, a közönség pedig ezentúl is zavartalanul látogathatja színházainkat." A petíciót az MNT Hivatalának szeptember 6-án adták személyesen, 1293 aláírás gyűlt össze Szerbiából, Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és a világ egyéb országaiból – emelte ki Hajnal Jenő, mondván, hogy az említett dokumentum azért nem került a kapcsolódó ülésanyag közé, mert „annak olykor ismétlődő aláírói között olyan személyeknek a neve is szerepel, akik tanúsítani tudják, hogy nem támogatták ezt a kezdeményezést, egyebek mellett ő maga, hiszen az aláírók között, a 806-os sorszám alatt, az ő neve is szerepel.
– Mellőzve minden olyan hivatkozást, érvet és indoklást, amelyek egészen biztosan árnyaltabbá tették volna a Tanyaszínház körül kialakult, évek óta tartó problémákat, a szóbeli beszámolóban mindenekelőtt a testület tagjaival szerettem volna ismertetni azokat az alapvető tényeket, amelyek kizárólag sajtóközleményemre és a petícióra vonatkoznak. Közleményem hatására nagyon sokan, ki-ki a maga módján, de végre kimondták az évek óta kimondatlan véleményeket és nézeteket, aminek köszönhetően a végkifejlet, a megosztottság helyett, az illetékes színházi szakemberek általam is kezdeményezett párbeszédéhez vezetett. A párbeszéd újabb esély a problémák megoldására és a közösségi érdek érvényesítésére – fogalmazott Hajnal Jenő.
Az ehhez hozzászóló dr. Novák Anikó (Magyar Mozgalom) elmondása szerint számára felfoghatatlan az elnöknek az MNT nevében tett nyilatkozata a Tanyaszínház turnéjának lemondásáról. Szerinte ezzel kiskorúsította a Tanácsot és a vajdasági magyar közösséget. Novák Anikó alaptalannak tartja a darab ellen felhozott vádakat. „Kerestem a sok trágárságot és alpáriságot, de alig akadt ilyesmi az előadásban, mondhatjuk azt, hogy az előző évekhez képest elenyésző volt. De miért is jelent gondot a trágárság és a káromkodás a művészetben? Ha annak funkciója van, akkor annak helye van, a művészetben is. Fontos tisztázni, hogy a Tanyaszínház nem kamaradarabokat visz színre, hanem vásári komédiákat, amelyekre teljes mértékben alkalmazható és alkalmazandó a bahtyini karnevál-elmélet" – fogalmazott Novák Anikó, aki szerint az eset a legsötétebb időket idézi.
Verebes Krnács Erika (Magyar Összefogás), a Kulturális Bizottság tagja felszólalásában a következőket emelte ki: „Mi, akik itt ülünk, tudjuk, hogy mi is az MNT és mi a feladata, bár sokan elfelejtik. Az MNT a szerbiai magyar nemzeti kisebbség közvetlenül és demokratikusan megválasztott országos önkormányzata, a magyar kulturális autonómia legfőbb szerve, amelynek közvetítésével a magyar nemzeti kisebbség gyakorolja kollektív jogát az önkormányzáshoz a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén. A Tanyaszínház az MNT kiemelt jelentőségű intézménye, a tanács mindig is fő támogatója volt. Milyen érdeke fűződne a betiltásához, és betiltott-e egyáltalán valamit? Én ezt nem hiszen. Javasolta a turné leállítását, egy igencsak megosztó előadás okán. A társulatot senki nem akadályozta meg, hogy minden este játsszon Kavillón." Verebes Krnács Erika szerint a Tanyaszínház a politikai csatározások színhelyévé vált, ez pedig nem jó. Mint kiemelte, a vajdasági magyar színházi élet sokszínű, mindenki kedvére válogathat.
A továbbiakban felszólaló Kucsera Géza (Magyar Mozgalom) azt kérdezte, hogy az MNT elnöke milyen jogszabály alapján döntött az említett közlemény közzététele mellett, illetve miért nem hívta előtte össze az MNT ülését, hogy a testület megvitassa a kérdést, és állást foglaljon. Kucsera Géza szintén kiskorúsítással vádolta meg az MNT elnökét, kifejtvén, hogy nincsen jogi alapja annak, hogy az elnök saját nevében döntsön és ezt rákényszerítse az MNT-re.
Később az ülés során erre a gondolatmenetre Lulić Emil hivatalvezető reagált, mondván, hogy „az elnöknek az MNT Alapszabályával (23. szakasz a pontja) és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénnyel összhangban van felhatalmazása arra, hogy ilyen jellegű közleményt, dokumentumot tegyen közzé".
– Fontos kiemelni, hogy az MNT elnöke nemcsak azt tette, hogy a Tanács nevében eljárva közzétette az említett dokumentumot, hanem ma ő volt az, aki ezt a napirendi pontot, a beszámolót, előterjesztette, és megteremtette a vita lehetőségét – fejtette ki Lulić Emil.
Ternovácz István (Magyar Összefogás) miután elmondta, hogy a Tanyaszínházzal kapcsolatban korábban közerkölcsromboló dolgokról tájékozódott, megjegyezte, hogy megörült, amikor az ügy kirobbant. „Azért örültem meg, mert nemcsak a beütemezett feladatainkat látjuk el, hanem végre volt egy tökös kiugrás, egy olyan kérdésfelvetés, amelyet már réges-régen az asztalra kellett volna tenni, de valahogy fontosabb dolgaink voltak" – hangsúlyozta Ternovácz István.
Az ülés folytatásában elsősorban oktatáshoz kapcsolódó beterjesztések szerepeltek napirenden. Az augusztus végén megnyitott, azóta pedig benépesült Szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény három beterjesztés keretében szerepelt a tanács napirendjén. A négyéves mandátummal kinevezett, öttagú Igazgatóbizottságban az alapítót Erdődi Edvina mester okleveles jogász, Somogyi Tünde informatikus és Veselinov Ibolya óvodapedagógus képviselik, a szülőket pedig Helfrich Tamás óvodapedagógus és Dulić Beáta közgazdász. De Negri Ibolya építőmérnök a létesítmény Fejlesztéstervezési Szaktestület tagjává való kinevezését szintén támogatta az MNT, mint ahogyan a Katona Novák Ágnes megbízott igazgató által megindokolt idei munka- és pénzügyi tervet is. Az utóbbi napirendi ponthoz hozzászóló Mengyán Pletikoszity Ildikó (Magyar Mozgalom) abbéli fenntartásainak adott hangot, hogy az említett intézmény az oktatás nyelve okán a szegregációt erősíti, míg utóbbi, illetve az államnyelv nem megfelelő szintű ismerete az elvándorlás generátora. Az MNT szerb nyelvi felzárkóztató programja jó, ám jelen helyzetben fontos lenne bevezetni a valódi kétnyelvű óvodai oktatói-nevelői munkát – emelte ki a tanácstag, mondván, hogy ez egy szegregált intézményben is megvalósulhatna. A nyelvet a legkisebb korban lehet a legkönnyebben elsajátítani, később már csak meg lehet tanulni. Mint hozzátette, „a gyerekeink egyre rosszabbul beszélnek szerbül, elsősorban a tömbben a magyar diákok szerb nyelv ismerete a középiskola végén is alacsony szinten van".
