A versenyképességgel és fejlődéssel foglalkozó 3. tárgyalási klaszter (tárgyalási fejezetek csoportja) és az úgynevezett zöld előírásokkal és fenntartható összeköttetések megteremtésével foglalkozó 4. klaszter kapott zöld fényt tegnap. A Szerbiáról szóló országjelentésben – mely a tavaly júniustól az idén júniusig terjedő időszakot öleli fel – megállapították azonban azt is, hogy a külpolitika összehangolása, a sajtószabadság, a korrupcióellenes harc és a koszovói rendezés terén még rengeteg a feladat.
Az állam eleget tett azoknak a követelményeknek, amelyek az említett klaszterek megnyitását teszik lehetővé, összehangolta politikáját az Európai Unió elvárásaival, különösen az energetika és az adópolitika terén, áll a legújabb szerbiai országjelentésben. Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos tegnap este Strasbourgban az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) mutatta be a dokumentumot. Az ország előtt, mint ismeretes, összesen hat klaszter áll, az elsőt már megnyitotta.
A bizottság megállapította, Szerbia „mérsékelt előrelépést" tett a közigazgatás és az igazságügy reformja, a korrupcióellenes harc, és a sajtó helyzetének javítása terén. A szöveg arra is kitér, hogy az országnak törvényekkel kellene szavatolnia a bíróság védelmét a politikai nyomásgyakorlástól. Egy új korrupcióellenes stratégiára is szükség lenne, továbbá „meggyőző eredményekre" a szervezett bűnözés ellen folytatott harc terén.
Az országjelentés megállapítja, hogy Szerbia a sajtószabadság szavatolása terén is visszafogott előrelépést tudott csak tenni, s még megannyi intézkedésre lenne szükség a szólásszabadság eléréséhez.
Az újságírók ellen intézett verbális támadások, melyeket a magas rangú politikai tisztségviselők tesznek, továbbra is meghatározzák a szólásszabadság témakörét, külön aggasztónak számítanak a fenyegetések és erőszakos tettek, állapította meg az EB. Emlékeztettek arra, hogy a médiastratégia alkalmazása terén kevés felmutathatót ért el az állam, míg az újságírók biztonságával foglalkozó munkacsoportot elhagyta az újságíró egyesületek többsége az olyan gyűlöletbeszéd és sárdobálás miatt, amelyben, mások mellett, a hatalmi párt frakcióvezetője is részt vett. A verbális támadások a szerb parlamentben folytatódtak az új magatartási kódex elfogadása, azaz 2020 decembere után is.
ELMÉLETBEN NINCS GOND...
Megjegyzéseket tett az EB az alapvető jogok betartására is. Az intézményes és jogi keret rendelkezésre áll ugyan, a gyakorlatban azonban a működésével, alkalmazásával már gondok vannak. Szerbiának meg kell találnia azokat a lehetőségeket, amelyekkel garantálja e jogok következetes és hosszú távú alkalmazását is. Meg kell erősíteni azokat az intézményeket, amelyek az emberi jogokkal foglalkoznak, ezt pedig megfelelő pénzeszközök odaítélése és szakkáder szavatolása révén lehet elérni, tér ki erre a témakörre az országjelentés.
Az országjelentés egyik hangsúlyos eleme szerint a Koszovóval folytatott párbeszéd és egy jogi értelemben kötelező érvényűnek számító megoldás elérése továbbra is a csatlakozási folyamat előfeltétele (Fotó: Beta)
KOSZOVÓ ÉS KÜLPOLITIKAI ÖSSZHANG
A jelentésben kiemelt helyet kapott Koszovó kérdése is. Az EB arra szólította fel Szerbiát, tegyen meg minden tőle telhetőt a korábbi megállapodások tiszteletben tartása érdekében és törekedjen egy jogi értelemben kötelező érvényűnek számító megoldás elérésére. Ez a megállapodás sürgős és kulcsfontosságú Szerbia és Koszovó uniós közeledése szempontjából, állapította meg az országjelentés. A bizottság elismerte, hogy Szerbia folyamatosan törekedett a jószomszédi viszonyok fenntartására és számos regionális kezdeményezést tett, amelynek jelentős eredményei is vannak, megállapítja azonban azt is, hogy Montenegróval szemben állandónak nevezhető a feszültség. Nem elégedett az EB azokkal az intézkedésekkel sem, amelyeket Szerbia tett azon a téren, hogy összehangolja külpolitikáját az uniós külpolitikával, lényegében ugyanis semmi új sem történt, az ország korábbi pozícióit őrizte, állapították meg. Közölték, hogy Belgrád néhány olyan intézkedést is foganatosított, amelyek egyenesen ellentétben állnak az uniós külpolitikai törekvésekkel.
GAZDASÁGBÓL JELES
A menekültválság kezelésében és az uniós missziókban való részvételben Szerbia jól teljesített az elemzés alapján, az együttműködés e tekintetben szoros volt az uniós államokkal és más szomszédos országokkal is. Az integrált határellenőrzések terén is sikeres volt az ország.
Elismerő szavak hangzottak el a jelentésben még az ország gazdasági eredményei kapcsán. A bizottság közölte, hogy Szerbia mindössze egyszázalékos bruttó jövedelemcsökkenést könyvelt el 2020-ban, a pandémia évében, ezt elsősorban a járványt megelőző erőteljes gazdasági növekedésnek és a lezárás rövidségének köszönheti. Megfelelőek voltak a krízisellenes kormányintézkedések is.
