„Jóval több mint tíz állam" fontolgatja, hogy módosítja a Koszovó függetlenségének elismerésével kapcsolatos korábbi döntését – jelentette ki szerdán Nikola Selaković külügyminiszter. Ezzel kapcsolatban azonban Szerbia egyelőre nem tesz elsőként lépéseket – fogalmazott Selaković a Večernje novosti napilapnak adott interjújában, sőt, korábban arra is készen állt az ország, hogy teljesen felfüggessze a Koszovó elismerésének visszavonása kapcsán folytatott nemzetközi lobbizását. Hozzátette, hogy Pristina viszont nem mutat hajlandóságot arra, hogy bármilyen korábbi megállapodást betartson, így a washingtoni egyezményt sem, amelynek a részét képezte egyebek között a nemzetközi lobbi leállítása is. Ami Belgrádot illeti, továbbra is úgy politizál, mintha bármelyik pillanatban kérelmezhetné Pristina a nemzetközi intézményekbe való felvételét, s erre azért van szükség, hogy ne érje a szerbiai vezetőséget semmilyen meglepetés, azonnal léphessen, ha ilyen forgatókönyv bekövetkezne. Nagyot téved az, aki azt hiszi, meg lehetne oldani a koszovói problémát azzal, ha Belgrádot rákényszerítenék a függetlenség elismerésére.
– Egy ilyen lépés egyrészt nem oldana meg a helyszínen semmit, másrészt egy ilyen lépést Szerbia nem lenne hajlandó megtenni. Bármilyen szűk is a szerb manőverezési lehetőség, az ország azzal kapcsolatban teljesen eltökélt, hogy kiáll eddigi Koszovó-politikája mellett, nem ismeri el a déli tartományt államként, védi az ott élő szerbség és más nem albán nemzetiségi kisebbség jogait, a szerb ortodox egyház jogait és a Koszovóban található egyházi, kulturális örökséget – fogalmazott Selaković.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy igaz-e, hogy az Egyesült Államok 2022 végére meg akarja oldani a koszovói kérdést, Selaković elmondta, bármilyen megállapodás megszületéséhez a hivatalos Belgrádnak a beleegyezésére is szükség van, s erről senkinek nem szabad megfeledkezni.
– Világosan közölte az ezzel kapcsolatos álláspontunkat Aleksandar Vučić államelnök, ezt az álláspontot követjük mi is a kormány tagjaiként. Ha valaki azt képzeli, eladhatja kompromisszumos megoldásként azt, hogy egyszerűen elfogadtatja Szerbiával a tartomány előre meghatározott státusát, akkor nagyon téved, mert egy ilyen megoldás sem kompromisszumnak, sem valódi megoldásnak nem tekinthető – húzta alá a külügyminiszter.
Arra a kérdésre, hogy az USA képviselői azért utaznak-e manapság Belgrádba, hogy befejezzék a kilencvenes években megkezdett „munkát", Koszovó függetlenítését és a boszniai Szerb Köztársaság beolvasztását Bosznia-Hercegovinába, Selaković válaszában közölte, ma nem a kilencvenes években járunk, és nem ugyanazok vezetik az országot, akik a kilencvenes években vezették. Szerbia nemcsak az egyik leggyorsabban fejlődő európai ország ma, hanem a regionális stabilitás tényezője is –értékelte. A hagyományosnak számító barátságok mellett az is célja az országnak, hogy az USA-val az eddiginél jobb kapcsolatokat alakítson ki. A külpolitikáját maga formálja, külső beavatkozás nélkül – fejtette ki a miniszter. A Belgrád és Pristina közötti párbeszédet ma már az Európai Unió vezeti, s az EU a szavatolója az ott elért eredmények betartatásának is – fogalmazott.
