Október 31-én vasárnap kezdődik a téli időszámítás, ami azt jelenti, hogy az órákat hajnali három óráról kettőre kell visszaállítani. Mindenki örülhet, hiszen egy órával többet pihenhet. Azonban hétfő reggel borulhat minden, ugyanis az az egy óra, amit látszólag ajándékba kapunk, felforgathatja a jól megszokott bioritmusunkat: este nehezebben térünk nyugovóra, viszont reggel nincs kegyelem, kelni kell. Természetesen idővel a szervezetünk átáll az egyórás eltolódásra.
A téli időszámításnak van egy másik kevésbé kellemes velejárója is: délután egy órával előbb sötétedik, és egészen a december 21-i téli napforduló eljöveteléig minden egyes nappal növekszik az éjszakai órák száma.
Az óraátállítás szükségessége régóta vitatéma az egész világon. A legújabb elemzések szerint, az elmúlt évtizedekben az elektromos berendezések széleskörű elterjedésével, illetve az energiatakarékos fogyasztók megjelenésével jelentősen megváltoztak a lakossági és vállalati villamosenergia-fogyasztási szokások, ezek egyre kisebb részét teszi ki a világítás. Ebből fakadóan az óraátállításokhoz kötődő energiamegtakarítás is csökkent, a negatív élettani hatások mellett ez az egyik legfontosabb érv az óraátállítás eltörlése mellett.
Az óraátállítástól valószínűleg még évekig nem szabadulunk: bár az Európai Parlament 2019-ben döntött a törléséről, a tagállamoknak két év sem volt elég ahhoz, hogy válasszanak a téli és a nyári időszámítás közül.
