A belgrádi városi képviselő-testület napirendjén szerepelt hétfőn a sínrendszerek fő rendezési terve, amely egyike azoknak a szükséges dokumentumoknak, amelyek összehangolva a fővárosi sínszerelvények működéséhez, a metró megépítésének elkezdéséhez szükségesek. Mint a városi képviselő-testület ülésén elhangzott, több mint ötvenéves tervről van szó, amelynek hamarosan megkezdődik a megvalósítása. És mint rámutattak, igazságtalan támadások érték a tervet eddig, ugyanis ez a projektum nemcsak a sűrű városi közlekedési dugókra jelent megoldást, hanem a főváros ökológiai gondjainak enyhítésére is.
Belgrád város képviselőinek a fő rendezési tervről Goran Vesić polgármester-helyettes beszélt. Rámutatott, hogy történelmi jelentőségű ülés a mai, hiszen egy olyan ötlet megvalósításához járulnak hozzá a városi képviselők, amire még 1970-ben tett ígéretet Branko Pešić akkori polgármester. A főváros lakói is hamarosan utazhatnak metróval. Minden állomás másmilyen lesz, egytől egyig hazai tervezők munkája lesz. Belgrád pedig azon európai fővárosok közé kerül, amelyek ilyen közlekedési eszközzel büszkélkednek.
NOVEMBER 22-ÉN TÖRTÉNELMET ÍRNAK
Vesić hangsúlyozta, hogy a sínrendszerek fő rendezési terve, aminek egyik legfontosabb kitétele a metró megépítése, a villamoshálózat és a BG-voz (a fővárosi bánáti, szerémségi és šumadiai külvárosi települések között közlekedő helyi vonatjárat) bővítését is előirányozza.
– Belgrád az egyedüli főváros, amely több mint egymillió lakost számlál, ám nem rendelkezik metróval. Ez az utolsó dokumentum, amire szükség van ahhoz, hogy megépüljön – nyilatkozta lapunknak Nebojša Marjanović, a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi városi képviselője a fő rendezési terv megszavazása után. Rámutatott, az építkezés november 22-én a Makiško poljén (Makiš mezőn) kezdődik, itt alakítják ki azt a lerakatot, amely anyaggal és munkagépekkel szolgálja majd ki a munkafolyamatot. Az első vonal építése várhatóan 2028-ban fejeződik be, a második vonal építésére pedig 2030-ban lehet számítani.
A belgrádi városi képviselő hozzátette, hogy a sínrendszerek fő rendezési terve képezi majd a fővárosi tömegközlekedés gerincét. A BG-voz a külvárosi településeket köti majd össze a várossal, mint Budapesten a HÉV, és a metróval szoros összeköttetésben lesz, a villamoshálózat kizárólag a városi közlekedés fő útvonalait fedi.
Megtudtuk, az első vonal mindenekelőtt azokra az utasokra fókuszál, akiknek nem volt túl jó összeköttetésük a várossal, így az első vonal a Makiš mezőtől indul és Mirijevoig vezet majd. Ez a vonal 2,3 kilométeren keresztül a föld felett halad majd, 11,3 kilométeren keresztül mélyen a föld alatt, 7,7 kilométeren keresztül pedig közvetlenül a földfelszín alatt.
– A második vonalat párhuzamosan építik majd a Bežanijától (Újbelgrád része – szerz. megjegy.) Mirijevoig. Tervezik a harmadik vonal építését is Bežanija és Banjica között, de egyelőre nem tudni, mikor épül meg – tudtuk meg Marjanovićtól.
A LEGTÖBBET BÍRÁLT PROJEKTUM
Az ülésen Goran Vesić felszólalásában kitért azokra a bírálatokra is, amelyek az utóbbi napokban a metró projektumára érkeztek. Elmondta, hogy a terv közvitán volt, és a beérkezett észrevételek közül többet el is fogadtak, ám voltak, melyek megalapozatlanok voltak és nélkülözték a szaktudást. Kiemelte, hazai és külföldi szakértők ötéves munkájának eredménye a metróvonalak meghatározása. Azok nemcsak a város fejlesztési képét vetítik előre, hanem a meglévő közlekedési gondokon kívánnak enyhíteni, illetve csökkenteni a főváros ökológiai problémáit. Többek között arra mutatott rá, hogy nem lehet 350 méterenként állomást kialakítani a város központjában, hiszen maga a metrószerelvény 100 méter hosszú lesz. A Szerbiai Klinikai Központ udvarából pedig mozgószalag vezet majd 400 méteren keresztül a metróállomásig, a Mostar állomásig, ahol más tömegközlekedési eszközre is fel lehet ülni. A központi vasútállomással is összekötik a metrót is.
