Szombaton Szerbia számos nagyvárosában zártak le útvonalakat azok a tüntetők, akik a kisajátítási törvény, illetve a népszavazásról szóló rendelkezések módosítása ellen emeltek hangot. A tiltakozók a jövő hétvégén autóutak és fontosabb közutak lezárását tervezik, ha Aleksandar Vučić államfő aláírja a szerb képviselőház által jóváhagyott törvénymódosításokat – jelentették be az Indulj és változtass! (Kreni-promeni!) megmozdulás szervezői.
Újvidéken a péterváradi híd lábánál felállított útlezárásoknál összetűzések is történtek a tiltakozók és a tüntetésre kivezényelt rendőrök között, melynek során többek között Miran Pogačar aktivistát is letartóztatták. A tüntetést követően a tiltakozók a Pap Pál utcai rendőrállomáshoz vonultak, az őrizetbe vettek szabadon engedését követelve: az aktivisták rövid idő múlva távozhattak.
A Szerbiai Környezetvédelmi Szervezetek Szövetsége azonban kiállt a saját álláspontja mellett, miszerint a kisajátítási törvénymódosítással „a kormány és a külföldi befektetők minden, általuk közérdekűnek nevezett projektumhoz szabad kezet kapnak, és kifoszthatják, elköltöztethetik, megsemmisíthetik a polgárokat”.
A rendelkezések értelmében magán-, szövetkezeti vagy köztulajdonban lévő ingatlant kisajátítani, vagy a tulajdonjogot korlátozni csak a törvény alapján meghatározott közérdekből, a piacinál nem alacsonyabb ellentételezés mellett lehet. A szakemberek szerint az új törvénymódosítás ugyanakkor kimondja azt is, hogy piaci árat csak a legalizált ingatlanokért kell fizetnie az állami szerveknek. A nem bejegyzett vagy bejegyeztetési eljárás alatt levő tulajdonokért viszont úgynevezett „építési árat” kell biztosítani a kisajátítás folyamán. Ez általában az ingatlan piaci értékének a fele – erősítette meg a sajtónak Goran Rodić, a Szerbiai Építési Kamara alelnöke. Hozzátette: „megengedték az illegális építkezést, most viszont a szegény lakosok fizetnek rá”.
Szerbia nagyvárosaiban ugyanis több százezer olyan törvénytelenül felépített ingatlan van, amelyeket az elöregedett városrendezési tervek miatt nem tudtak bejegyeztetni a tulajdonosok. A törvénymódosítással leértékelik ezeket, így jelentős összegeket megtakarítva az olyan projektek megvalósításakor mint a Fruška gora-i korridor, a Belgrád–Niš gyorsvasút, a Zombor–Nagykikinda közút, illetve a Belgrád–Nagybecskerek autóút építése – magyarázta Boško Knežević ügyvéd, aki több olyan belgrádi család jogi képviselője, amelyeknek az ingatlanjait a fővárosi kerülőút megépítése miatt sajátítják ki.
